Magazin

A kutyák, a cowboy és a születésnapos társaság – A 19. Filmtett workshopon jártunk

filmtett-tábor-tudósítás

Coming of age, falusi környezet, az attól való elszakadás és egy cowboy. Megnéztük a 2023-as Filmtett táborban készült filmeket.

A Filmtett Workshopjának utolsó estéjén összegyűltek a táborlakók és néhány falubéli érdeklődő, hogy megtekintsék az elmúlt 10 napban forgatott filmeket. A közönség hat animációs filmet és négy kisjátékfilmet nézett meg. Átfogó stílust és tematikát találni kevéssé lehet, csupán a vidéki környezet adottságai rokonítják a filmeket, de visszatérő gondolat az „így jöttem” valamilyen formában.

Három rendező is a szülőfaluba való visszatérést választotta filmjének alapjául, de a végkifejlet mindegyikben más és más. Az animációs filmek közül többen is megjelenik a közéleti szorongás. Képek és jelenetek jelzik, hogy a politika és a propaganda egyre mélyebben vájkál a hétköznapjainkban. A tíz filmet a szélesebb közönség először a Kolozsvárott rendezett Filmtettfeszten láthatja, de a Filmtekercs olvasói számára már most rövid recenziókkal szolgálunk – abban a sorrendben, ahogy Nyárádszentlászlón vetítették őket.

Fogarasi Orsolya: Te milyen illatot vinnél az űrbe?

Fogarasi Orsolya Te milyen illatot vinnél az űrbe? című papírkivágásos animációs filmjével indult a vetítés, amely a stop motion animációk közül az egyik, amelynek alapját a táborban rögzített hangfelvételek adták. A központi kérdés maga a cím, amely különös szinesztézián keresztül ragadja meg hangulatok és tapasztások összességét. Egely Katalin mentortól tudom meg, az ilyen típusú filmkészítés egy kihívása, amikor az alkotók nem akarnak megválni egyetlen felvett másodperctől sem, majd később a 12 képkocka másodpercenként rákényszeríti őket, hogy ott rövidítsék a hanganyagot, ahol csak lehetséges. A Te milyen illatot vinnél az űrbe? megtekintésekor az az érzésünk, hogy a megfelelő hangok maradtak meg, köztük az egyik alig 4 éves táborlakó mondatai, akinek hangját a hasonlóan gyermeki képi világ egészíti ki.

Incze Kata: Jobb levegő

Incze Kata filmje a szülőfalujába visszatérő pesti lány története (Wrochna Fanni), aki a nagyváros forgataga után paradicsomtermesztéssel kezd foglalkozni. A film némileg önéletrajzi ihletésű, és a rendező elmondása szerint a főszerepben csak Wrochna Fannit tudta elképzelni. Incze Kata egyébként 2015-ben már járt a Filmtett táborában, akkor ismerkedett meg Fannival. A Jobb levegőben láthatjuk talán a tábor legnagyobb és legtöbb színészt szerepeltető jeleneteit, elsősorban a nyitányt. A falusi unitárius templomban forgatott misejelenet erős alaphangot üt meg és a főszereplőnő 4:3-as képarányban látott enervált arcában a film végkifejlete is benne foglaltatik: innen menni kell.

incze-kata-friss-levego-filmtett-tábor
Incze Kata: Jobb levegő

A Jobb levegőt nézve feltűnik a kimagasló színészvezetés, ahogy a már-már több perces vágatlan felvételen követjük, ahogy a két főszereplő hagyja el a templomot és jön „le” a faluba. A filmben Kiss Tamás alakítja a hősnő rég nem látott szerelmét, a férfi feleségével tanúsított viselkedése pedig jól érzékelteti a sorsot, melyet a nagyvárosba költözéssel került el. A jelenetek ráadásul a forgatás alatt is alakultak. Wrochna Fanni elmondta, hogy a férfi-nő egymás mellett sétálásának szabályai csak a táborban derültek ki, és hogy a férfi bal oldalán csak a kutyák és a kurvák sétálnak, a filmbe is bekerült. A menet közbeni változtatás ténye is jelzi a kiforrott hangot és az alkotói víziót, amely alapján Incze tudja alakítani filmjét az utolsó percben is. Ugyanennek a víziónak a szolgálatában áll a közeg szűkösségét jelző képméretarány, de a szereplők feje fölé komponált feltűnő holt terek is.

Lokodi Melinda: Purple Yarn

Az animációs filmek közül talán Lokodi Melinda Purple Yarn, azaz Lila fonal című filmje váltotta ki a legnagyobb nevetést a közönségből. A pórul járt macska története kétségkívül remek ritmusú és az egy gages szerkezet miatt az animatik forma és a befejezetlensége sem kiábrándító. A Purple Yarnban a főszereplő macska a gombolyaggal folytatott játéka során a képzelet és a valóság összegabalyodik, valódi harc alakul ki a háziállat és játéka között. A film számos intertextuális utalást tartalmaz A három testőrt megidéző kardpárbajtól a Csillagok háborúja fénykardjaiig, de a slusszpoént jelentő emberi kéz és az antropomorf test látványos hiányában akár a Bolondos dallamok stílusát is felfedezhetjük.

Bera Viktória: Relax

Bera Viktória Relax című filmje volt az egyetlen, ami a falusi környezetből a budapesti hétköznapokba repítette a közönséget. A filmben egy pesti forgatagban élő főszereplőt követünk, akit meglöknek a buszon, megtalálja a kabátzsebből órát áruló „kereskedő”, elektromos rollerek hegyein kell átmásznia és még egy kutya is villanypóznának nézi. A filmben extrém gépállásokban követjük, ahogy, a hős feje – komikusan – a nyomás hatására egyre inkább nő. A mindennapos stressz a fővárosban élők számára nem ismeretlen, a filmkészítő pedig megtalálta azokat a pillanatokat, amelyek igazán átélhetővé teszik a főszereplő szenvedését. Na de hol van itt a relax? A film végét teljesen nem lelőve a végkifejletben is felfedezhető a filmben végig vonuló közélet, így a nézőnek az sem megnyugtató, hogy az otthont jelentő lakás nem mindenki számára elérhető.

ordog-kinga-the-bud-the-hill-and-the-dice-kesz-1-filmtett-tábor
Ördög Kinga: The Bud, The Hill and the Dice

Ördög Kinga: The Bud, The Hill and the Dice

Western miliőbe öltött easternbe illő zenével indul Ördög Kinga filmje, a The Bud, The Hill and the Dice. Még egy film, amely történetét egy – jól megalapozott – slusszpoénra futtatja ki a műfaji játék eszközeivel, de az egyetlen a papírkivágásos filmek közül, ami ebben a formában egy történetet mesél el. De még milyet! A dobókockázni leülő két westernhős (vagy inkább hős és antihős?) szerencsejátéka remek ritmust és feszültséget teremt a túlzás nélkül mesterien megalkotott világban. A The Bud, The Hill and the Dice pedig egy, a tábor lakói számára nem idegen vendégszereplő megjelenésével zárul, aki a 10 nap alatt először nem bosszúságot jelentett.

Budrala Sára: Szonjarebeka

A Szonjarebeka az idei coming-of-age filmek egyike. A film „két lányról szól, akik egy ilyen nagyon feszült családi helyzetben próbálnak kitörni” – foglalja össze a Budrala Sára, a film rendezője és a legizgalmasabb, hogy ezt egy „ősanya rituálén keresztül sikerül nekik”. A Szonjarebeka két hősnője (Kerekes Barbara és Korodi Janka) egy szekrényben talált fotó hatására vállalkoznak a harmatfürdésre, ami egy rituális újjászületést jelent a hajnali mezőn.

A film csúcspontja, ahogy a két lány lehempereg a domboldalon, amit expresszív forgó kamerával rögzítettek és hangsúlyos zenei aláfestést kapott. Az addig tartó út azonban nem könnyű – a narratíva és a forgatás kontextusában sem. A lányoknak otthon a toxikus családi környezetből kell elszökniük, majd a réten támadó kutyák elől is kell szaladniuk egy pásztor társaságában. A jelenet sok kompromisszumot kívánt és a csaholó kutyák karéját el is kellett engednie a rendezőnek. „Szerintem ő volt a legtehetségesebb színész” – ezt már Korodi Janka mondja a falubéli pásztorról: „tökéleteset imprózott.” A rögtönzés az egész stábnak kötelessége volt és a hajnali órákban páratlan képeket sikerült rögzíteniük például a bravúrosan elkapott felszálló gólyáról. Talán a Szonjarebeka volt az egyetlen film, amelyben a hagyomány-babona kettősségen keresztül megjelenik az elszakadás a vidéktől, de a végkifejlet nem marad negatív.

budrala-sara-szonjarebeka-filmtett-tábor
Budrala Sára: Szonjarebeka

Farkas Ágnes Anna: Füstös, de nem rossz

Farkas Ágnes Anna Füstös, de nem rossz című filmje forgott le utoljára, így ennek a filmnek jutott a legkevesebb utómunka. A hosszú forgatási időt megértjük, ha számba vesszük a film számos helyszínét és azt, hogy nem csak nappal, de éjjel is forgott a jelenetek nagy része. A filmben két lány nyarának utolsó pillanataiba nyerhetünk bepillantást, ahogy egyikük (Kerekes Barbara) gyengéd érzelmeket kezd táplálni egy falubéli srác iránt (Búbos Dávid). A hősnő mielőtt végleg visszaindulna a városba egy tábortüzes éjszakába nyúló nyárestén kerül egyre közelebb a fiúhoz.

„Beleszerettem ebbe a három emberbe, akikkel dolgoztam” – mondja a rendezőnő, mikor a táborban szerzett élményeiről kérdezem (a harmadik szereplőt Korodi Janka játszotta) és azt is elmondja, foglalkoztatja a románc, mert még soha nem írt és rendezett szerelmes filmet. Persze nyilván van benne némi személyes vonal is – de ezt már nem firtatom. A Füstös, de nem rossz jeleneteiben bár megjelenik a visszafogott erotika, a gyermeki báj dominál. A két ellentétes hangulat pedig nemhogy kioltaná, de erősíti is egymást az erdélyi valósággal és humorral egy bizonyos szempontból objektívnek, vagy inkább hétköznapinak nevezhető romantikus eredményben. A film abszolút érdeme pedig, hogy képes kikerülni a sokszor látott románc unalomig ismételt trópusait, így nem tagadja el a csókot, viszont nem mutatja meg azt. A rendezőnő az ellipszis eszközével képes elkerülni a hiteltelenséget és giccset, ami még épp elviselhető módon kúszik vissza a zárlat egyébként technikai adottságokhoz mérten kiválóan felvett jelenetében.

farkas-anna-fustos-de-nem-rossz-filmtett-tábor
Farkas Ágnes Anna: Füstös, de nem rossz

Fazekas Lehel: Tündérpiknik

Amikor Fazekas Lehelt arról kérdezem, honnan jött a filmötlet, egyből a formáról kezd beszélni. „Egy picit azzal kísérletezik, hogy hogyan épül fel a narráció vagy hogyan tud kialakulni egy történet” – mondja, és azonnal megértjük, mire gondol, ha hozzáteszem, a Tündérpikniket Iphone-al rögzítették. A vágók mentorai is arról nyilatkoznak, külön kihívást jelentett a film, hiszen a klasszikus snitt-ansnitt elv itt nem is érvényesülhet. A filmet megnézve minden előzetes kétely és félelem eloszlik, a rendező és csapata remekül használja a telefonos narrációt.

A történetben egy lány születésnapi bulijára készülve, a meghívottak mondanak pár jókívánságot – igaz, aligha van bármi kedvük ehhez. Az ötletgazda (Korodi Janka) lelkesedéssel gyűjti a videókat, a lényeg pedig az el nem küldött, az elhibázott felvételekből áll össze: a látszat, amit a szereplők mutatnak köszönőviszonyban sincs a piálással, bántalmazással és szorongással teli valósággal. Korodi kiválóan alakítja a buli szervezőjét, aki a fergetegben feloldódni képtelen, a kívülállás fájdalma pedig minden konfliktus elindítója, a nő pedig mindennek elszenvedője. A Tündérpiknik kamerakezelése párját ritkítja – és nemcsak a „valódi” kamerák hiánya miatt. Ez a film az egyetlen, aminek képi világát egy mentor, Tóth Zsolt operatőr alkotta meg a rendezővel, akik ketten pontosan tudták, mit és hogyan akarnak megmutatni. A színészek pedig a játékon kívül a telefonra is figyeltek, mindezt úgy, hogy a forma nem nyomta el a film tartalmát.

fazakas-lehel-tunderpiknik-filmtett-tábor
Fazekas Lehel: Tündérpiknik

Kállai Kamilla: Silhouette

„Megadunk általában egy-két fogalmat, ami támpontként szolgálhat a pályázatra. Idén az egyik ilyen az árnyék volt” – mondja Bertóti Attila, az animátorok egyik mentora. Az árnyék témájára leginkább Kállai Kamilla Silhouette című filmje épült, ami egy olyan kisfiút állít középpontba, aki megijed a saját árnyékától. A filmkészítők közül Kállai Kamilla ragadta meg legjobban az animáció metamorfózisát, ahogy az élettelen megmozdul, az ő filmjében narratív jelentőséggel bír. Az egyetlen színnel operáló képi világban valójában az üres és a teli formák jelzik az evilági és a másik (uncanny) tartomány különbségét. Ahogy az árnyék önálló életre kel és eluralkodik felfogható egy félelemallegóriaként és kétségkívül az árnyék tökéletesen reprezentálja a félelmetes, de egyben vonzó entitást. A film zárlata pedig mind közül a leginkább felemelő: a félelem okát eltüntetni nem lehet, de az árnyékot sárkányként is meg lehet szelídíteni.

Pánczél Kata: A hímek szépek

A hímek szépek című filmben megmutatkozik a papírkivágásos animáció kategóriák közöttisége, hiszen a film idézőjeles cselekményében ütközik, majd összeolvad álom és vízió a valósággal. A táborban rögzített hangsávból tudjuk meg, hogy néhány madár emlős – a dilemmát a film nem oldja, fel, így a nézővel marad: vajon igaz-e? A madarakat különböző akkurátus és életidegen – értsd játékosan humoros – helyzetekben látva a komolytalan hangsávval akarva akaratlanul is környezetünkre vetítjük. A film pedig jócskán rájátszik erre például a hatalom irányából erőltetett születésserkentéssel. Pánczél Kata filmjének címe pedig egyenesen bravúros, amire, mint megtudom, Egely Katalin mentor beszélte rá a filmkészítőt.

A képeket köszönjük a tábor résztvevőinek és mentorainak.

Nagy Tibor

Nagy Tibor jelenleg az ELTE-n tanul Filmtudomány mesterszakon. Kedvenc műfajai a klasszikus hollywoodi gengszter- és westernfilm. Különös figyelmet fordít az izraeli filmekre és a vallási témákra.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com