Magazin

Életrevalók az idősek otthonában – a Valami madarak forgatásán jártunk

Valami-madarak-3-Szacsvay-László

Különös barátságot mutat meg a Valami madarak, aminek műfaja vígjáték-dráma, főszereplői pedig Szacsvay László és Kizlinger Lilla. A filmet nagyrészt egy ifjúsági szállóban forgatják, itt találkoztunk az alkotókkal.

Nyüzsgés és nagy létszámú szereplőgárda fogadja a menzára érkező sajtót a Valami madarak 25 napos forgatásának 12. napján. Hevér Dániel első nagyjátékfilmjének műfaja egyszerre vígjáték és dráma, helyszíne pedig (elsősorban) egy idősotthon. Ironikus, a stáb egy egykori ifjúsági szállóban találta meg a film otthonát. A fő helyszíntől kicsit távolabb eső épületben a menza díszletébe kísérnek, ahol ma egy nagyobb jelenetet forgatnak. Mintha megállt volna az idő – csak azt nem tudjuk, éppen melyik évben. Az épület még egy korábbi rendszerből maradt itt, de biztosan nem negyven éve hagyták magára, ma pedig a filmstáb tölti meg élettel. Rengeteg szereplő, többségük 70 felett – mint később megtudom, valamennyire ez is megnehezíti a forgatást. Hiába a nagy és tipikus menzahangulatot árasztó terem, a két főszereplő nem kerüli el a figyelmem: az egyik asztalnál Szacsvay László ül, míg Kizlinger Lilla gyors léptekkel közlekedik a díszlet egyik végéből a másikba. Kettejük kisugárzása szignifikáns, de milyen filmben játszhatnak mind a ketten főszerepet?

A Valami madarak szeretettel és humorral mesél egy generációkon átívelő barátságról és az öregedés feldolgozásáról

– szól a film szinopszisa. Bélát (Szacsvay László) egy idősek otthonában helyezi el fia. Itt keresztezik egymás útját a vadóc Zoéval (Kizlinger Lilla), akit egy verekedés miatt közmunkára ítéltek. Míg Zoé kétségbeesetten próbál kapcsolódni az őt egyedül nevelő anyjához, Béla be akarja bizonyítani, hogy képes az önálló életre, hogy hazamehessen. Hiába van közel hatvan év közöttük, a hasonlóságuk és magányuk szövetségessé teszi őket.

A jelenet, ami éppen forog, az első találkozásukról szól. Pontosabban most először pillantják meg egymást, de barátságnak még semmi jele. Dreissiger László, a film producere magyarázza el, hogy a jelenetben Bélát Ödön, az otthonbéli barátja igazítja el: ki kicsoda, kiről mit kell tudni. A bentlakók figyelmét nem kerüli el az éppen asztalokat leszedő Zoé sem, akit közmunkára ítéltek és érkezése óta különféle pletykák terjengenek a lakók között arról, hogy miért is került ide valójában.

Valami-madarak-2-Hevér-Dániel-Kertész-Zsanett-Dreissiger-László
Dreissiger László, Hevér Dániel és Kertész Zsanett a forgatáson

Ilyen furcsa világ az idősek otthona, amiben ez a különös barátság létrejön. „Ezek a helyek azért érdekesek, mert nagyon melankolikusak, közben úgy vannak berendezve, mint egy ovi. Tele vannak színes képekkel, gyerekrajzokkal, a lakók állatkertbe mennek, nyuszikat hoznak hozzájuk” – mondja Kertész Zsanett, a film forgatókönyvírója. Az alkotók több idősek otthonában is jártak, egyikben még egy mood videót is forgattak. Zsanett szerint a kutatómunka nélkül nem is lehetne hiteles filmet készíteni erről a témáról. A filmet végül nem működő otthonban forgatják, többek között a járványügyi előírások miatt sem.

Az alkotóknak az évek során számos ilyen és ehhez hasonló kompromisszumot kellett megkötniük, hogy ma foroghasson a Valami madarak. „Négy és fél éve történt az első találkozás Dani és Zsani között” – tájékoztat a producer. „Én 2018 nyarán csatlakoztam hozzájuk és rögtön jelentkeztünk egy nemzetközi első- és másodfilmes rendezők számára kiírt nagyjátékfilmes forgatókönyvfejlesztés workshopra, a Midpointra.”

A Valami madarak volt az egyetlen magyar filmterv, ami bekerült a 9 projekt közé.

A workshop három fordulóban, három európai nagyvárosban zajlott. A csapat végül Karlovy Varyban pitchelte a filmtervet és meg is nyerték a fődíjat. „Később sikerült az NFI Inkubátor Programjába is bekerülnünk és ott is fejlesztettük fél éven át. Tehát gyakorlatilag négy év után jutottunk el ide, hogy forgathatunk” – mondja a forgatókönyvíró.

Ezen a ponton felmerül bennem, ennyire fiatal alkotókban honnan az elköteleződés a téma iránt. „Zsanival azzal szembesültünk, mennyire komoly gondot jelent, ha egy idős embernek már segítségre van szüksége. Én ezt a nagymamámmal éltem meg, Zsani pedig a nagypapájával” – mondja Hevér Dániel, a film rendezője. „Így kezdtünk el azon gondolkodni, vajon milyen lehet megélni belülről, hogy már kellene a segítség.” Zsanett is azt hangsúlyozza, a film egyedi hangja a nézőpontban keresendő. „Sok film azt csinálja, hogy inkább annak a szemszögéből vizsgálódik, aki beteszi az apját egy otthonba. Remélem, hogy a Valami madarak képes más szemszöget képviselni azzal, hogy ez tényleg egy idős ember perspektívája. Azt szeretnénk megmutatni, ő hogyan éli meg az öregedést, hogyan szembesül vele és dolgozza fel.”

Valami-madarak-5-Hevér-Dániel-Kizlinger-Lilla
Hevér Dániel Kizlinger Lillát instruálja

Miután lezajlott a hosszú fejlesztési folyamat, egy hét hónapos casting következett. Az alkotók állítása szerint minden jelenleg élő magyar férfiszínésszel találkoztak, hogy megtalálják Béla megformálóját. Zoé esetében hasonlóan nehéz volt a választás, ráadásul a női főszereplőt keresve amatőr és félamatőr lányokat hallgattak meg – először. A két főszerepet végül Szacsvay László és Kizlinger Lilla alakítják és ahogy Hevér visszagondol, nem is kaphatták volna mások a szerepeket. „Mikor bejöttek castingra, egyértelmű volt, hogy őket választjuk. Az egy érzés, ha valaki jó egy szerepre, meg tudja csinálni, vagy ha valaki egyszerűen tökéletes rá.

Mikor bejött a Szacsi, egyszerűen nyilvánvaló volt, hogy milliószor jobb, mint bárki más és ugyanezt éreztük Lillánál is.”

A hatalmas korkülönbség nemcsak a karaktereknél, de a színészeknél is megvan. Mikor Lillát arról kérdeztem, milyen egy ekkora színészóriással együtt dolgozni, magabiztos választ adott. „Nem hiszek az ilyen kifejezésekben, hogy színészóriás. Nagyon jó a Szacsival együtt dolgozni, nagyon szeretem, de nincs olyan érzésem, hogy különb lenne, mert 50 millió díja van.” A színésznővel beszélgetve merült fel benne, vajon más-e instruálni őt, mint Szacsvayt. „Teljesen más” – vágja rá a rendező és már folytatja is. „Lilla kicsit más, ő szívesen talál ki dolgokat és megy a saját feje után. Szacsi inkább azt szereti, ha pontosan elmondjuk neki, mi történik. De az az igazság, hogy nem attól játszanak jól, hogy én mit mondok nekik, hanem attól, hogy jó színészek. Szerencsére mind a ketten szuper jófejek és soha nincs súrlódás közöttünk.” A rendezőt Kizlinger Lilla is megerősíti, aki szerint Hevérrel hamar megtalálták a közös hangot. „Vannak gondolataim, de ilyenkor mindig próbálok viszonyulni a rendezőhöz. Ha ő másként akarja, akkor nyilván úgy csinálom, ahogy szeretné, ez a Dani filmje.”

A két színész különbségei kapcsán gondolkodom, talán egyikük felel a humoros, míg másik a drámai vonalért. „Nem, inkább csak vannak vígjátéki szituációk, amik azt gondolom, tényleg viccesek és kedvesek, de vannak drámai helyzetek is” – világosít fel Hevér Dániel. Megtudom, hogy már a forgatókönyv fejlesztésének legelején biztos volt, hogy a humor és a dráma keveredni fog a történetben – holott sok idő telt el, míg kialakult a végső változat. Kertész Zsanett szerint az idősotthon drámai hangulatának oldása nagyban köszönhető a színészeknek is, akiknek a humora nagyon ironikus. „Nehéz lenne olyan filmet csinálni, ahol Szacsi a főszereplő, és nem vicces” – mondja Zsanett és ígéri, hogy az irónia az otthon életét bemutató jelenetekben is tetten érhető lesz.

A film végével (amiről nem szabad beszélnem) pedig arra törekedtünk, hogy legyen valósághű, de ugyanakkor felemelő” – fejezi be a forgatókönyvíró.

Egy egyelőre titok fedte jelenetet majdnem Kizlinger Lilla is elmond, mikor a kihívásokról kérdezem. „Volt egy nagyon nehéz jelenet, de azt nem biztos, hogy elspoilerezhetem… Annyit viszont elmondhatok, hogy nagyon nehéz volt technikailag és színészileg is. Kaszkadőrpróbákat is igényelt és olyat még nem csináltam az életemben.”

Egy inkubátoros filmnél visszatérő nehézség a véges anyagi keret. Dreissiger László szerint viszont ez összetettebb kérdés. „Van Inkubátorra alkalmas és Inkubátorra alkalmatlan filmterv. A filmintézet százmilliós támogatásával és a koprodukciós partnerek hozzájárulásával együtt is egy olyan költségvetés áll ilyenkor össze, ami töredéke egy magyar filmnek. Ezúton is köszönet az összes alkotónak, az összes stábtagnak, akik piaci ár alatt tesznek meg mindent a filmért.” Bármennyire is eltervezett a forgatás minden mozzanata, így is van, hogy az alkotók a helyszínen szembesülnek a lehetőségeikkel. „25 napig forgatunk, ideális esetben ez 30-32 nap lenne. Az elsőfilmes alkotóduóval (Hevér mellett az operatőr, Nagy Marcell is elsőfilmes – a szerk.) tartható reális tempó miatt sajnos hoznunk kellett egy nehéz döntést és kihúztunk egy történetszálat, ami egy teljes forgatási napot igényelt volna. Fájdalom, de így azt az egy felszabaduló napot is felhasználjuk, hogy végeredményében igényes film készüljön.”

Egy olyan film, ami más magyar filmekkel kevésbé összevethető. A történet összefoglalóját hallva erős A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt-érzésem lett és ez csak fokozódott Szacsvay László bekötött fejét és öltözékét látva. Hevér Dániel viszont három másik filmet emelt ki mint inspirációforrás. „Nagyon szeretjük az Elveszett jelentést és a Nebraskát, valamint az Életrevalókat. Utóbbi azért, mert jelen van benne egy fontos szociális probléma: hogyan lehet jól gondozni egy sérült embert. Viszont ezt rengeteg humorral és szeretettel kezeli.

Ha komoly dologról beszélünk, az nem jelenti azt, hogy ne jelenhetne meg a humor is. Sőt!”

Hevér Dániel a filmezést elsősorban az Amerikai Filmintézet Los Angeles-i iskolájában tanulta, és a rendelkezésre álló utolsó pillanatokban nem állom meg, hogy a tengerentúl és Magyarország különbségeiről kérdezzem. „Sok szempontból más. Amerikában nincsen államilag támogatott filmgyártás, Európában a film pedig a támogatások által létezhet. Amerikában ha egymillió dollárt költesz el egy filmre, akkor legalább egymilliót vissza is kell hozzon. Ilyen szempontból nagy szerencse, hogy létezik állami támogatás itthon, ami miatt egy ilyen első filmet el lehet készíteni, ami szerintem sokkal nehezebb lenne kint.”

Az interjúk végeztével az alkotók már sietnek is vissza a forgatási helyszínre, hogy felvegyék a következő jelenetet. Bár szemmel láthatóan fáradtak, a filmkészítők lelkesedése átütő. Igazi elsőfilmes olvasztótégely a Valami madarak, amiről minél többet hallok, annál kíváncsibb leszek rá. Vajon hogyan változtatja meg a vadóc Zoé az otthonba került Béla életét? A kérdés megválaszolására és ezekre a bizonyos madarakra még sokat kell várni, mivel a film 2023-ban kerül a mozikba a Mozinet forgalmazásában.

Nagy Tibor

Nagy Tibor jelenleg az ELTE-n tanul Filmtudomány mesterszakon. Kedvenc műfajai a klasszikus hollywoodi gengszter- és westernfilm. Különös figyelmet fordít az izraeli filmekre és a vallási témákra.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!