Magazin

Utazás az anyaságba, keresztül Európán – A világ eredete forgatásán jártunk

a-vilag-eredete-forgatas
Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet

A világ eredete címmel forgatja első nagyjátékfilmjét Nagy Borbála. A három nő történetét bemutató, hármas koprodukcióban készülő alkotás sajtónapján nőkről és anyaságról, elsőfilmekről beszélgettünk az alkotókkal, majd egy bulijelenet forgatásába is belepillanthattunk.

Egy többszintes, panorámás budai villában látogatjuk meg A világ eredete stábját – csakhogy a történet szerint most egy párizsi lakásban vagyunk, ahol beöltözős házibulit tartanak, ráadásul Mátrix tematikával. A nappaliban és a folyosón a könyvespolcokat és a falat ezüst és neonzöld angyalhaj borítja, a dohányzóasztalon miniszendvicsek és poharak sorakoznak. Néhány szobába viszont tilos a bemenet – ugyanis a háziak is itthon vannak. Amíg arra várunk, hogy besötétedjen és elkezdődhessen a bulijelenet két napon át tartó forgatása, a film három kulcsalkotója, Nagy Borbála rendező-forgatókönyvíró, Iványi Petra producer és Török-Illyés Orsolya színésznő mesél A világ eredetéről.

Nagy Borbála neve a Pannónia dicsérete rendezőjeként lehet ismerős, a fergeteges iskolai szatíra két éve megnyerte a Friss Hús rövidfilmfesztivál fődíját. Első nagyjátékfilmje magyar-német-francia koprodukcióban készül, Budapesten, Berlinben és Párizsban játszódik, ám egy kis trükkel a belsők nagy részét itthon veszik fel, csak néhány ikonikus külső, mint az Alexanderplatz vagy a Szajna-part miatt utazik majd a stáb a két nyugati nagyvárosba. A koprodukciós munkáról Iványi Petra producer azt mondja, nagyszerű lehetőség. Egy budapesti kreatív bázissal képesek egy berlini és egy párizsi történetet is elmesélni. A munkanyelv az angol a német operatőr és a külföldi színészek miatt. A forgatókönyvben a leírások angolul, a párbeszédek pedig két nyelven szerepelnek. A kész filmben az idegen nyelvű dialógusokat feliratozni fogják, amelyek a párizsi szálban leggyakoribbak.

Három helyszín – három nő – három test – három különböző megközelítése az anyává válás bonyolult kérdésének.

Míg Budapesten Nóra és párja örökbefogadást tervez, Berlinben Rebeka spermadonor segítségével szeretne gyereket vállalni. A most forgatott szál hősnője, az egyetemen tanító Adél pedig váratlanul esik teherbe Párizsban, így az ő dilemmája az, hogy megtartsa a gyereket vagy az abortuszt válassza. A filmben nem párhuzamosan, hanem egymás után, egy-egy epizódként követik egymást a történetek. Valahogyan össze is kapcsolódnak, ám hogy hogyan, az maradjon titok!

Török-Illyés Orsolya a Mátrix-buliban. Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet

A rendezőnek mindhárom városhoz személyes kapcsolódása van: bő tíz éve Berlinben él, Párizsban pedig fél évet töltött el egy ösztöndíjjal. Nem véletlen az sem, hogy melyik szegmens melyik városban játszódik. Minden női karakterhez kapcsolódik egy vagy több férfi is: Nórát és férjét, Rolandot nehéz periódusban kapjuk el. Rebeka egy vacsorán mondja el a szüleinek a terveit, miközben van egy szomszédja, aki szülei meglátása szerint lehetne akár a párja is – de mégsem lesz. Adélhoz pedig azon a férfin kívül, akitől teherbe esik, a Magyarországon élő bátyja és nemrég elhunyt apja kapcsolódik.

Drámainak hangzik?

A nehéz téma ellenére a történetek az ironikus, nyelvi és szituatív humort sem nélkülözik majd, ígéri a rendező, hiszen az abszurditás természetesen fakad a hétköznapjainkból. Eközben pedig a címhez méltóan – amely Gustav Courbet híres festményét idézi – provokatív is lesz a film, bár annyira nem, mint a női szeméremtestet ábrázoló kép.

Nagy Borbála forgat. Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet

Hosszú castingfolyamat során találták meg a színészeket, elsőként Sipos Verát (Nóra) – ezután már arra is kellett figyelni, hogy a többiek tőle különbözőek legyenek, így választották ki Székely Rozáliát (Rebeka) és Török-Illyés Orsolyát (Adél). „Mindhárom karakter belőlem nőtt ki. Örülök, hogy ennyire különböző színésznőket találtunk a szerepekre, emiatt szépen elválnak egymástól” – meséli Nagy Borbála. Nóra férjét, Rolandot Schmied Zoltán játssza. A kisebb szerepekre Magyarországon élő németeket, franciákat kerestek. A stáb részben ismerős alkotótársakból áll: a német operatőr, Moritz Friese Borbála osztálytársa volt és együtt dolgoztak a Pannónia dicséretén is. Dunai László vágó, Bohács Tamás sound designer és a castingos csapat is ismerős.

Mivel mindhárom főszereplő magyar, az elvándorlás altémája is bekúszott a filmbe.

Inkább a társadalmi fókusz vagy a karakterközpontúság dominál a filmben? – teszem fel a kérdést. Nagy Borbála szerint nem direkten társadalomkritikus a film, viszont ezekben a kérdésekben lehetetlen elvonatkoztatni a társadalmi szempontoktól. „A női test politikus téma – nem pártpolitikai, de társadalmi ügy.” Nem is kell ezt kimondatni a főszereplőkkel, anélkül is benne van a levegőben.

Török-Illyés Orsolya. Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet

A női fókusz az Adélt játszó Török-Illyés Orsolyát is megragadta, aki egy hármas szempontrendszer (morális, szakmai és szükségképpen anyagi mérce) alapján vállal szerepeket. „Azt éreztem, hogy Bori nagyon vizuálisan, filmben gondolkodik, viszonylag ritka, hogy ez már a könyv olvasásakor kiderül” – magyarázza Török-Illyés, aki már erős Mátrix-sminkben fogad. Már a forgatókönyv alapján érezte a film stílusát, stilizációs fokát is, nem csak a történetet ismerte meg belőle. Mint mondja, a negyvenes nőhöz, aki a gyerekvállalás problematikájával küzd, ezerféleképpen tudott kapcsolódni, hiszen különböző életszakaszokban másképp vetődik ez fel. Szerinte a nők nagyon magukra tudnak maradni a kérdéseikkel, pedig lenne rá igény, hogy többet kommunikáljunk az anyaságról, női szerepekről. „Szégyelljük az ezzel kapcsolatos érzéseinket, de ha megosztjuk őket egymással, már történt előrelépés” – mondja. Jó, ha minél több lehetőséget kapnak a női témák a filmekben, hiszen törvényszerű, hogy nem minden darab lesz mestermű,

de minél több felől kapjuk ezeket az impulzusokat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy találunk olyat, ami az ízlésünknek megfelel, értjük és ezáltal eredménye is lesz.

Adél a filmben egy nap alatt hoz döntést a gyerekvállalás kérdésében. Hogyan lehet egy döntést filmessé tenni? Török-Illyés szerint a filmben sok részlet szolgálja Adél történetének ívét, a rengeteg külső és belső alkotói eszköz összeadódik, így nem kizárólag az ő játékán múlik, hogy megszülessen a nézőben a hatás.

Iványi Petrát is arról kérdezem, mi fogta meg a filmben. Ő producerként hiteles, eredeti ötleteket keres, olyan – egyébként nagyon különböző karakterű – alkotóktól, akikben megvan a tehetség, a szorgalom és az ellenállóképesség. Előszeretettel karolt fel elsőfilmeseket azzal a nem titkolt céllal, hogy az együttműködésből második és harmadik filmek is születhessenek, a rendező-producer párosuk együtt fejlődhessen. Van, akivel ez a mostani, nehezített körülmények között is sikerül: Hartung Attilával a FOMO után már leforgattak egy low-budget filmet, illetve Szeleczki Rozáliával is beszélgetnek újabb lehetőségekről a Cicaverzum után.

Iványi Petra. Fotó: Sivák Zsófia / Mozinet

A siker mércéjéről Iványi azt gondolja, hogy „egy elsőfilmnél a siker az, ha valódi film lesz belőle, nem pedig próbálkozás”. A fesztiváleredmények csak hab a tortán, hiszen ajtót nyithatnak a nemzetközi forgalmazásra. A nézőszámokat illetően bonyolultabb a helyzet, hiszen megváltoztak a nézői szokások, és sok példát látunk arra, hogy egy magyar film a moziban megáll 10 000 néző alatt, streamingen viszont eladják rengeteg országnak, vagy vezeti a toplistákat.

Persze szuper, ha sikerül mozikba is csábítani a nézőket, de ma ez már csak egy szelete az egésznek.

Iványi Petra szerint A világ eredete esetében az lenne siker, ha a hazai nézők mellett a nemzetközi közönséghez is eljutva elősegítené a beszélgetéseket és vitákat generálna. Az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy felszabadítja a nőket, ha ezekről a témákról lehet beszélni. Iványi Petra is azt emeli ki, hogy a film megerősíti a nem vagy egyedül-érzést. „Annyit tudunk egymásnak segíteni már csak azzal, hogy meghallgatjuk egymást” – vallja.

Időközben leszállt az este, a stáb pedig elkezdi próbálni a mai jelenetet – mi, újságírók egy kisebb szobába szorulunk, ahol monitoron követhetjük az eseményeket. A hosszúbeállításokban Adél és kollégái koccintanak, szelfiznek, jól érzik magukat – ebben a hangulatban hagyjuk magukra őket, kíváncsian várva, hogyan illeszkedik majd ez a jelenet a film szövetébe, és mit tudunk meg arról, hogy hol is van a világ eredete.

A világ eredete várhatóan 2025-ben kerül a mozikba a Mozinet forgalmazásában.

Gyöngyösi Lilla

Gyöngyösi Lilla az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakán végzett. Specializációja a szerzői film, a western és az intermedialitás, mániája az önreflexió. Újságíróként és marketingesként dolgozik. A Filmtekercs.hu főszerkesztője.
gyongyosililla@filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com