Magazin

Ha egy raktár kiürül – A zöld sárkány gyermekei

Miklauzic Bence filmjében az a szép, hogy előítéletek nélkül és mély tisztelettel nyúl a kínai bevándorlók témájához. Ezen erények miatt lehet Yu Debin első szerepében máris “jutalomjáték” részese, A zöld sárkány gyermekei azonban más értékelhetőt nem tud felmutatni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy Miklauzic Bence szemei előtt eredetileg koprodukciós, a kínai és a magyar államokat átívelő maffiafilm terve lebegett. Aztán jött a világválság, a külföldi partnerek leléptek, s már az is dicséretre méltó, hogy a rendező nem hagyta veszni a projektet. Ellenben átdolgozta, s így lett A zöld sárkány gyermekei egy furcsa pár összerázódásának meséje, amely sokszor látott állomások érintésével oldja fel a konfliktusokat.

Máté Jánost (Rátóti Zoltán) és Wut (Yu Debin) egy kültelepi raktárépületben sodorja össze a sors. A magyar ingatlanügynök feladata, hogy minél gyorsabban megszabaduljon az épülettől, a kínai raktárosé pedig az eladás megakadályozása. S bár a két férfi más-más kultúra szülötte, a magány és az összezártság elsimítja felületes ellentéteiket.

Hihetetlen, hogy Miklauzic Bence egy kietlen raktárépületben és közvetlen fizikai környezetében egy külön univerzumot tudott létrehozni. A film központi helyszínén a kínai piacok árukészletét tárolják, amelyet Wu felügyel a nap huszonnégy órájában. A jobb sorsra érdemes férfi a film első felében lényegében Eötvös Gábor művészetét („Van másik!”) utánozza, hiszen a dobozokból mindig elő tud keríteni egy olyan tárgyat, amellyel megkönnyíti saját életét, vagy éppen megpuhítja vendégei szívét. S szerencsére a varázslat nemcsak a raktárban érvényesül, a rendező gyermeki univerzuma az épülethez vezető bekötő útra is éppúgy kiterjed, ahogy a tetőre helyezett távcsövön át belátható világra is. Miklauzic el tudja hitetni a nézővel, hogy egy Tesz-Vesz várossal feloldható bármilyen nyelvi és kulturális különbség, s hogy néhány kartondoboz vagy egy sebességmérő tábla segítségével legyőzhetők a legbensőbb félelmek is.

Történetről azonban nem beszélhetünk konfliktus nélkül, s A zöld sárkány gyermekeiben is eljön az a pillanat, amikor a barátkozás diszkrét bája felett a bonyodalom veszi át az irányítást. A raktárból kilépve azonban már nem áll a főhősök mögött a „terülj, terülj, asztalkám” poénforrása, s csakhamar kiderül, hogy Miklauzic történetének nincsen mélysége. Nem az a probléma, hogy a maffiasztoriból csak porhintés maradt, hanem hogy a kínai vagy az ingatlanpiac működésének és a bevándorlók lakásviszonyainak felvillantása túlontúl felületesnek hat. Kisebbségi és etnikai problémáink ismeretében pedig ez a téma egyértelműen megérdemelt volna egy komolyabb szociodrámai mélységet vagy egy erőteljesebb társadalomkritikai élt. Miklauzic ehelyett egy tüneményes pizzafutárlány (Bánfalvi Eszter) történetbe ágyazásával A zöld sárkány gyermekeit végképp naiv családi mozivá butítja le, s erősen kétlem, hogy másfél óra szemérmeskedéssel könnyíteni tud egy nehézsorsú ország bajain.

A zöld sárkány gyermekei

színes, magyar filmdráma, 93 perc, 2010 (12)

rendező: Miklauzic Bence
forgatókönyvíró: Miklauzic Bence
zeneszerző: Hammer Zsolt, Jávorka Ádám
operatőr: Vecsernyés János
jelmeztervező: Ferencz Zsófia
producer: Berger József
látványtervező: Hujber Balázs
hangmérnök: Madaras Attila
vágó: Barsi Béla
koproducer: Poós András

szereplő(k):
Rátóti Zoltán (Máté János)
Yu Debin (Wu)
Bánfalvi Eszter (Regina)
Lengyel Ferenc (Béla)
Egyed Attila (Szabics)
Shan Yu Tio (Wang)
Thúróczy Szabolcs (Szemüveges)
Uwe Lauer (Andersson)

Imdb-átlag: 7,2.

Kiss Tamás

Kiss Tamás a Filmtekercs szerkesztője. Gimnáziumi tanárként mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve történelem tárgyakat oktat. Rajong a western, a horror és a gettófilm műfajáért, valamint Brian De Palma és Sidney Lumet munkásságáért.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!