Magazin

Amikor egy nap 72 óra – Az Animáció Világnapja

Bizony, az Animáció Világnapját nem árt alaposan megünnepelni. Bár az évforduló nem kerek, az ASIFA az idén három naposra nyújtott rendezvénye azért a „Best of”-ok jegyében telik majd.

Persze önmagukban a „best of”-válogatások nem sokat jelentenek, de ha kicsit jobban átnyálazzuk a programot kiderül, nem is akárhonnan érkeznek hétvégén Budapestre a legjobb animációs filmek. Kezdetnek ott van mindjárt a Stuttgarti Trickfilm-Festival, mint legnagyobb név: a németek évről-évre a legerősebb mezőnyt rántják össze nemzetközi viszonylatban is, így ha valaki csak egy blokkra akar beülni hétvégén és nem tudja eldönteni, melyik legyen az, segítek: ez! A stuttgarti mellett természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a Maribor Stoptrik Festival, a BuSho és az Anilogue legjobbjait sem. Bár magyarországi fesztiválokról lévén szó utóbbi kettő darabjaival már találkozhattunk, de ugyebár annyira emlékezetesek voltak, hogy muszáj végignézni őket még egyszer.

Annak, aki nem akarja az ismétlésre fecsérelni az animációra fordított értékes idejét, érdemes lehet szétnézni kicsit a „Nemzeti best of”-ok kategória filmjei között, ahol felidéződik a Zágrábi Iskola öröksége Horvátországból, de érkeznek még alkotások Lengyelországból, Portugáliából, Izraelből, Ausztráliából, Indiából és még Dél-Koreából is.

Ha már a Zágrábi Iskola szóba került, az idei stúdió-válogatások is különlegesnek ígérkeznek, mivel a hagyományos stop motionre szakosodott lengyel Se-Ma-For, és az egyik legeredetibb francia rajzfilmstúdió, a Folimage is felvonultatja egyedi filmjeinek legjavát az animáció ünnepén. Utóbbi ráadásul abból a szempontból is különlegesnek ígérkezik, hogy a vetítésen tizenkét rövidfilm újrahangszerelését nézhetjük – és persze hallgathatjuk – végig. Animációs koncertfilm a javából.

A „Diák best of”-ok keretein belül hazai animációs szakképzések tömkelege mutatkozik be a diákok munkáin keresztül, a kézenfekvő MOME és Illyés Akadémia mellett a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti tanszéke, a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara, a Corvin Rajziskola és a Kisképző is. Itt a külhoni egyetemi animációs képzések közül a cseh és a szlovák mellett a németországi Baden-Württemberg Filmakademie is képviselteti magát egy-egy programmal. Bár külön blokkot képviselnek, de a Filmtett Alkotótábora és az Azyl-BuSho LifeAd workshop legjobb animációi is helyet kapnak a Világnapon. Végül pedig, hogy a gyerekek se unatkozzanak, a mesefilmek is terítékre kerülnek a Kecskemétfilm, az Egyszervolt.hu és a MOME diákjainak jóvoltából.

Animáció-rajongók, elindult a végső visszaszámlálás: már csak 4 nap, és 72 teljes órára birtokba vehetitek Budaörsöt és a Tabánt, hogy aztán vasárnap éjjel animációktól jojózó szemmel térhessetek otthon nyugovóra. Hallucináció esetén azért kérjük, keressétek fel kezelőorvosotokat vagy gyógyszerészeteket!

A részletes programterv, jegyinformáció a Képlények animációs gyűjtőoldalon, az Illyés Művészeti Szakképző Akadémia és az ASIFA Hungary közös weboldalán olvasható, ahová folyamatosan töltik fel a Világnapos programokat.

Avatar

Zsély Csilla

2007 szeptemberétől koptatom az ELTE-BTK filmes tanszékének padjait, és mint minden rendes bölcsész, én is igyekszem mindig (legalább) két lábbal a föld felett járni. Habár a filmezés gyakorlati oldala mindig is jobban foglalkoztatott (az amatőr filmkezdeményezéseket mostanra már szerencsére leváltották a kiforrottabb művek), 2009 őszén egy szép napon mégis az írásra adtam a fejem, és megpályáztam egy helyet az akkor épp munkaerő-frissítésen munkálkodó Filmtekercsnél. Azt pedig, hogy a filmezés és az arról való írás milyen békésen megfér egymás mellett, mi sem bizonyítja jobban, minthogy újabban már szorgosan igyekszem elsajátítani a sajtóakkreditációk minden csínját-bínját, mint a fesztivál rovat vezetője.

Filmek: Az animációs filmek iránti már-már beteges rajongásom talán életem első moziélményére, a Toy Story 1996-os megtekintésére vezethető vissza, a forma iránti lelkesedésem azóta töretlen, és újabban egy animációs blog elindításához vezetett. Egyébként nagyjából mindenevő vagyok, bár szívszaggató melodrámák, kaszabolós horrorok és zombifilmek kerüljenek. Abszolút kedvencként Tim Burtont említeném, A majmok bolygója kivételével.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya