Hogyan alakulnak menő zenekarok? Mit csináltak, mielőtt meghódították volna a világot? A Wonderland egy jól eltalált, fiatalos regény a zenei kulisszákról, avagy minden, amit tudni akartál a zenekarosdiról, de sohasem merted megkérdezni.
Van egy videoklip a Wonderland zenekar What do you really wanna say című számához, aminek egyik rendezője az a Szőke Dániel, aki eddig elsősorban operatőrként jeleskedett olyan rendezők oldalán, mint például Merényi Dávid, vagy épp Nagy Bálint és Lőrincz Nándor. Ez önmagában még nem lenne különösen említésre méltó esemény, hiszen számtalanszor láttunk már példát a filmes szakmák átjárhatóságára (Ben Affleck például a színészkedés mellett rendezni kezdett, Harrison Ford eredetileg díszletmunkás volt stb.), az viszont mindenképp egyedivé teszi az esetet, hogy egy nem létező zenekar első klipjéről van szó.
A Wonderland ugyanis csupán Angyalosy Eszter azonos című regényében áll össze, hogy boldogítsa az underground klubok, majd később a legnagyobb fesztiválok nagyszínpadjainak közönségét. Igazi karriertörténet az övék, melynek hiteles, életszerű vagy egyszerűen csak hihető bemutatásához az írónő maga mellé vette az Irie Maffia zenekarból ismert Baranyai Ákost (alias DJ Future-t), aki minden bizonnyal elsősorban saját tapasztalatait és sztorijait hozta a történetbe.
És a recept működni is látszik, a Wonderland ugyanis egy lendületesen megírt, az olvasó érdeklődését fenntartó könyv lett, melynek hőseiért teljes szívvel szoríthatunk. Elsősorban talán azért, mert ugyanolyan hétköznapi figurák – minden hibáikkal és erényeikkel –, mint mindenki más, nagyratörő terveikkel és álmaikkal – és persze az ezek megvalósításáért tett fáradozásaikkal – azonban mégis az átlagember fölé emelkednek. Mert ők annyira szeretnék ezt a zenekart, hogy szinte bármit képesek a szentnek tekintett cél alá rendelni. Szinte bármit…
A történet egyébként nagyjából úgy kezdődik és alakul, ahogy azt egy nulláról feltörő zenekarról romantikus képzelgéseinkben gondolnánk: két zenebolond fiatal egy szerencsés véletlen folytán egymásra talál, majd miután kiderül, hogy egyikük verhetetlen szövegelő, másikuk pedig egész ügyes dallamokat klimpíroz szintetizátorán, egyértelművé válik a cél: nagyszínpad. A jól ismert panelekből építkező történet (zenekartoborzás, egyre nagyobb sikerek, hanyatlás, kompromisszumok, a művészlét okozta meghasonlás stb.) azonban annyira életszerűvé válik a szerzőpáros kezei között, hogy egy pillanatra sem jut eszünkbe olvasás közben a sablonosság vádjával illetni a Wonderlandet. Na, jó, talán egy pillanatra.
Hiszen mi az, ami véletlenül sem hiányozhat egy ilyen történetből? Hát persze, hogy a szerelem. De legalább ezen a téren sem kell csalódnunk a Wonderlandben, a szerelmi szálak ugyanis nem ráerőltetett plusz tartalmakként jelennek meg, hanem a történet szerves részeiként, amik a zenészek karrierének alakulását is jelentősen befolyásolják. Nem véletlen, hogy a fejezetcímek többsége is egy-egy lány neve, még abban az esetben is, amikor ez első ránézésre nem feltétlenül egyértelmű (Gordita).
A Wonderlandet fiatalos nyelvezete – melyben megfér ugyan a káromkodás is, ám nem túlzásba víve, csak az autentikusság kedvéért alkalmazva –, előretekintésekkel operáló (flashforwardszerű) szerkesztésmódja és a kulisszák mögé is betekintést engedő története teszi igazán népszerűvé nem feltétlen csak a fiatal olvasók körében. És noha a történet befejezése épp kellő mértékben lezáratlan (jól ráéreztek az alkotók, mikor kell abbahagyni), egy folytatás meglehetősen bőrlehúzósnak tűnne. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne reménykednénk egy hasonló kaliberű regényben Angyalosy és esetleg egy másik neves zenész párosától.
