A magyar animáció jelene és jövõje címmel tartottak nyilvános beszélgetést a 39. Magyar Filmszemle keretén belül hétfõn a Palace Mammut moziban, Budapesten. Az ankéton a pénzügyi támogatottságok hiányáról, a nemzetközi érvényesülési lehetõségekrõl valamint az animációs filmek és a filmszemle kapcsolatáról értekeztek az elõadók.
Fülöp József, az egyetem rektori megbízottja elmondta, hogy az utóbbi években újra megnõtt a szerepe az animációs alkotásoknak, amelyben nagy jelentõsége van az oktatás magas színvonalának is. A Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetemen évente 8-10 rendezõ végez. Hozzáfûzte, hogy a rendszerváltás óta eltelt 15 évben az animációs szakma erõteljes átalakuláson ment át. Ma már szinte kivétel nélkül minden alkotó a digitális eszközrendszerrel dolgozik, az elõállítás is olcsóbb lett, és egyre több a komplexebb felkészültségû alkotó.
A grémium tagjai elmondták, elkeseredettek, mert az animációs filmeket teljesen kirekesztik a filmszemlérõl. Megfogalmazásuk szerint többször kezdeményezték a szemle verenyszekcióinak kibõvítését, azonban ezt mindig elutasították. Idén is neveztek animációs filmeket a szemlére, de most sem válogatták be a versenyprogramba ezeket az alkotásokat.
A Szemletanácsnak ezzel kapcsolatban írt levelükre az alkotók azt a választ kapták, hogy Kecskeméti Animációs Fesztivál biztosítja számukra a megfelelõ megjelenési platformot. A filmként értelmezhetõ animációs etûdök marginális megjelenését nem lehet elfogadni – fejtette ki véleményét M. Tóth Géza animációs filmrendezõ.
Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója az animációs filmek pénzügyi támogatottságát illetõen problémaként említette, hogy az ilyen típusú alkotások Magyarországon a filmgyártásra vonatkozó támogatási összeg csupán 5-6 százalékát kapják meg, míg Franciaországban 20 százalékot kapnak az animációs alkotók. Hozzátette, az animációs filmek esetén a filmtörvény nem támogatja az infrastrukturális fejlesztéseket sem.
Patrovits Tamás, a Magyar Animációsfilmes Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület (Manifeszt) elnöke szerint a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMK) észre kéne vennie, hogy az egyedi filmek mellett az animációs alkotások is jelentõs helyet foglalnak el a magyar filmiparon belül.
A filmdiplomáciai lehetõségekkel kapcsolatban a jelenlévõk közül többen megfogalmazták, hogy a Filmunió az esetek nagy többségében nem igazán segít abban, hogy egy produkció eljusson külföldi fesztiválra – az alkotók általában saját pénzüket áldozzák erre a célra.
