Immáron kilencedik alkalommal díjazza az Európai Parlament azt a filmet, ami az adott évben a leginkább kifejezi, milyen európainak lenni. A Lux-díj egyszerre tisztelgés a mozi feltalálói, a Lumiére-testvérek előtt, és teremt lehetőséget a mai fiatal filmes generációnak, hogy Európa szerte ismerjék meg őket. Az idén harmadszor megrendezett Lux Filmnapok pedig ezeket a filmeket szeretné fókuszba helyezni, így december 1-3. között az Urániában látható a három jelölt film, amelyek közül az Ida című lengyel-dán mozit már a mozikban is bemutatták.
Kulturális egységet a sokszínűségében: ezt szeretné megmutatni az Európai Parlament azzal a 2007-ben indított kezdeményezésével, amely során minden évben három filmet választ ki az európai top termésből, többnyire A-kategóriás fesztiválokat megjárt rendezők alkotásaiból, hogy ezzel is az európai identitást, az öreg kontinens aktuális kérdéseit helyezhesse a figyelem középpontjába. Ahogy minden fesztiválnak és díjnak, úgy a Lux-díjnak is megvan a saját filmtípusa. Az Európai Parlament támogatott filmjei többnyire realisztikus, nem ritkán dokumentarista stílusú, társadalmi problémákat, a bevándorlást, a rasszizmust, a szegénységet, a családok új szerepét, a történelmi és eszmei irányzatokat, fordulópontokat feldolgozó, gyakran dráma műfajúak, amelyek nem mentesek az eszmepolitikai állásfoglalástól. Az eddigi nyolc győztes közül érdemes kiemelni az első győztest, Fatih Akint, aki A másik oldalon című Boszporusz-történetével kapta meg a mindig emblematikus legelső díjat, majd következő évben a Dardenne-fívérek Lorna csendje című drámája jött, és előzte meg Mundruczó Kornél Deltáját. Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy magyar film került az év három kiemelt filmje közé, 2012-ben Fliegauf Benedek Csak a szél című filmje lett második az Európa Parlament listáján ugyanúgy, mint előtte a Berlinálén.
„A győztes díja egy, a bábeli toronyra hasonlító szobor.”
A legjobb három filmet egy tízes listáról választja ki egy szakmai testület, amelynek tagjai rendezők, producerek, filmforgalmazó cégek képviselői. Tavalyig köztük volt Vezér Éva is, a Magyar Filmunió korábbi ügyvezető igazgatója. Sajnálatos tavaszi halála után idéntől Bognár Péter filmforgalmazó, a Budapest Film korábbi ügyvezető igazgatója vette át szerepét. Nem ritka, hogy a tíz jelölt vagy a három kiválasztott film már korábban megjelent a berlini, a cannes-i vagy a velencei filmfesztiválon, esetleg bekerült a Golden Globe és az Oscar-díj legjobb idegen nyelvű filmjei közé, mint például a tavalyi Lux-díjas Alabama és Monroe, Felix Van Groeningen színpadi adaptációja.
Pedig az elbírálási szempontok nem feltétlenül ugyanazok. Noha nyilván magas színvonalú filmekről beszélünk, a Lux-díjat a három döntőbe jutott alkotás közül az Európai Parlament képviselői szavazzák meg, elsősorban az európai értékek kitapinthatóságának és nem a filmnyelvi eszközök meglétének és tökéletességének szempontjából.
A győztes díja egy, a bábeli toronyra hasonlító szobor, megtestesítve a gondolatot, hogy a kezdeményezés éppen ez ellenkezőt szeretné elérni. A legtöbb szavazatot kapott filmet ugyanis feliratozzák az EU 24 hivatalos nyelvére (köztük az eredetire is a siketek kedvéért), ezzel is megkönnyítve a külföldi forgalmazók helyzetét, segítséget adva a forgalmazáshoz.
Bandázó csajok, lengyel apáca és egy iskolai konfliktus
Ahogy az eddigi években, idén is erősen társadalmi kérdéseket helyez fókuszba a három döntőbe jutott, sőt, a tíz jelölt film is. (A filmek előzetesei összegyűjtve.) A listából, amit a Kárlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon hirdettek ki, nálunk eddig csak hármat mutattak be forgalmazásban: Robert Östlund párterápiás Lavina című filmjét, Mundruczó Kornél Fehér Istenét és Pawel Pawlikowski ’60-as években játszódó, fekete-fehér, lengyel-dán drámáját, Ida címmel. A tízes listából a három kiválasztott film közé a már említett Idán kívül egy szlovén és egy francia alkotás került. Rok Bicek első filmje az Osztályellenség címet kapta, és egy iskolában zajlik, ahol az új osztályfőnök kibékíthetetlen ellentétekbe keveredik diákjaival. A hirtelen jött tragédiában jönnek rá, hogy különbözőségükben semmi nem fekete-fehér, és a diákság sokszínűsége lehet ugyanúgy előny, mint veszélyes fegyver. Céline Sciamma pedig, akinek előző, Tomboy című filmjét moziforgalmazásban is bemutatták Magyarországon, ezúttal a nagyvárosi külső kerületek sokszor céltalan fiataljait mutatja meg. A Csajok főszereplői bandákba verődve élnek máról holnapra, valójában nem lévén tisztában igazi helyzetükkel. A témaválasztás ugyan nem eredeti, azért reméljük, a megvalósítás tartalmaz annyi érzékenységet, ami érdemessé teszi ezt a filmet az ilyen kiemelt státuszra. Mind a Csajok, mind az Osztályellenség látható volt az idei Cinefesten, az utóbbi a fődíjat is megnyerte.
Lux Filmnapok az Urániában
2012-ben úgy döntött az Európai Parlament, még közelebb szeretné vinni díját az európai polgárokhoz, ezért létrehozta a Lux Filmnapok intézményét, ami nem más, mint a három jelölt film 28 állomásos európai turnéja. Az egész ősszel tartó rendezvénysorozat december 1-3. között Budapestre is elér, az Uránia Nemzeti Filmszínház három napos rendezvényen mutatja be a jelölt filmeket. December 17-én pedig kihirdetik és átadják a díjat a Parlament épületében. Idén már másodszor szavazhat a közönség a díj hivatalos oldalán és a Facebookon is. A szavazás eredményét a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon tudhatjuk meg. A szavazók közül egyvalakit kisorsolnak, aki részt vehet a fesztiválon. A közönségdíj kihirdetése szimbolikusan is lezárja az előző évi LUX‑díj versenyt, és útjára indítja a következőt az előválogatásba bekerülő tíz film bejelentésével.
