Magazin

Bélrohasztó viszki és néhány dollárnyi álom

Matt Bondurant The Wettest Country in the World című könye 2008-ban jelent meg először. Idén az Athenaeum Kiadó jóvoltából újra a polcokra került a Fékezhetetlen – A világ legszittyósabb megyéje magyar címen, ez alkalommal a regényből készült Hillcoat-film kínálta fel a lehetőséget.

A tiszta kukoricaviszki rajtaütésszerűen támad, mint a késszúrás, mondta egyszer Crickat Pate Jacknek: először a hegye, éles, aztán végig befelé forró.”

Matt Bondurant műve családregény, lévén, hogy a nagypapáról és annak testvéreiről szól. A történet majd három évtizedet ölel át, mialatt a papa, Jack Bondurant férfivá érik. A regény egyben tisztelgés Scherwood Anderson – itthon kevéssé ismert amerikai író – előtt is. A fejezetek nem kronológikus sorrendben követik egymást, de a könyv végére kerek történetet kapunk három legendássá váló virginiai szeszcsempészről.

Az író stílusa naturalisztikus, kimért. Illeszkedik a vidékhez, amely az Egyesült Államok egyik legszegényebb területe volt az 1920-as, 1930-as években és illik az itt élő emberekhez is. A Bondurant fivérek kemény, sokat megélt férfiak. Howard, Forrest és Jack együtt nőnek fel. Ugyanazon a dohányföldön dolgoznak naphosszat és ugyanazt a bélrohasztó szeszt isszák, ha éppen nincsen kéznél valami finomabb lőre. Vágyaik is hasonlóak. Képtelenek nagyot álmodni, hiszen a körülöttük lévő világ is kicsinyes. Legmerészebb álmaikban egy maréknyi gyűrött dollár lebeg és talán egy raklapnyi szesz. De jó emberek, egyenes, őszinte jellem kivétel nélkül mindegyik. Elveikhez hűen ragaszkodnak és a külvilágtól sem várnak el ennél többet. Amikor a világ úgy dönt, hogy bűnözőket csinál belőlük, nem esik nehezükre, hogy helyt álljanak, de egy légynek sem ártanak, ha az nem piszkít a levesükbe.

Cormac McCarthy nevét talán túlzás egy lapon emlegetni Matt Bondurantéval – legalábbis egyelőre –, de kétségtelen, hogy a szép és a rút egyaránt szenvtelen, lírai leírásában találhatunk némi párhuzamot. A három testvér ugyanis veszélyes vizekre lép, amikor hátat fordít a korrupt rendőrök felszólításának és diplomatikusan szólva jól beint a hatalom embereinek. Világéletükben főzték a maguk kis szeszét és amikor végre egy kis haszon is üthetné a markukat, a rendőrök részesedést követelnek. Hát több sem kell a fivéreknek, felveszik a kesztyűt és bizony rendesen odacsapnak. Az idilli tájleírásokat véres, erőszakos jelenetek követik, miközben a stílus marad egyszerű és letisztult.

A regény egyik legvonzóbb eleme számomra az volt, ahogyan az író eljátszott a morális érzékünkkel és meglehetősen relatívan kezelte az erkölcs fogalmát. A film többek között ezt felejti el átemelni a regényből, így hoz létre egy magával ragadó, ám egysíkú világot. És a filmben nem csak a karakterek jellemét, de a történet befejezését is leegyszerűsítik. A könyvben számtalan jelentéktelennek tűnő epizód mélyíti el a fivérek jellemvonásait, amitől tetteik megítélése egyre árnyaltabbá válik. A valóban megtörtént események köré az író egy legendás, de hihető világot épít fel. Hillcoat és Nick Cave még szabadabban kezeli az eseményeket, de a protagonisták és antagonisták közé egyértelmű határvonalat húz, így sokkal inkább a műfajt és az átlagízlést szolgálja ki, és nem teremt egyedülálló világot.

Fékezhetetlen – A világ legszittyósabb megyéje (The Wettest Country in the World)
Athenaeum Kiadó, 2012

Avatar

Varga Gergő

2011-ben végeztem az ELTE Filmtudomány mesterképzésén, amit három szabadon bölcselkedő év előzött meg. Mindig is humán beállítottságúnak tartottam magam, de eleinte inkább az irodalom, mintsem a film vonzott. Első maradandó filmes élményeimet nem tudom olyan nagyságokhoz kötni, mint Bergman, Truffaut vagy Tarr Béla, sokkal inkább egy másik legenda, Jackie Chan akrobatikus mozdulatai derengnek fel. Egyetemi éveim alatt elképesztő iramban és mennyiségben szívtam magamba a nagy korszakok és a figyelemfelkeltő kortárs filmeket. Csillagjegyemhez hűen pedig mindenben megtaláltam az érdeklődésem. Több, mint egy éve írok a „'tekercsnek”, a szerkesztőség tagjai szemtanúi lehettek első publicisztikai lépéseimnek, és jó anyák és apák módjára noszogattak a helyes irány felé.

Filmek: Király Jenő kurzusai és írásai óta gyakorlatilag minden műfajban találok filozófai mélységet, mégis inkább a lelki vívódásokat kedvelem, mintsem a fizikai szenvedést. A horror így tehát kívül kell, hogy essen a rajongási zónán, bár a CGI technológiák előtti filmek maszkmesterei mindig is kivívták a tiszteletemet. A Távol-Keletről több alkotás is megérintett Ki-duk Kim gyakorlatilag bármelyik filmkölteménye, Chan-wook Park agresszív, brutális, mégis káprázatos thrillerjei. John Woo otthon és később az USA-ban rendezett akciómozijai. De a magyar filmgyártás Latabárja legalább annyira képes megnevettetni, mint az állati nyomozó Jim Carrey-je. A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete pedig elképesztő műveket termelt ki!

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A sorozatok lényege, hogy nincs meghatározott végük… Ezzel vitatkoznánk!

A 2010-es évektől folyamatosan nő a televíziós és streaming sorozatok száma, köztük pedig az előre meghatározott véggel rendelkező egyévados szériák, vagyis a minisorozatok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem tudod mi a különbség antológia-, mini- és limitált széria között? Akkor ez a te videód!

A VLOGtekercs stábja ebben a hónapban a minisorozatok formai jegyeit és történelmét járja körbe. Számos ismert és kevésbé ismert sorozatpéldával azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy miért éri meg a nézőnek minisorozatot nézni és milyen előnyei származhatnak az alkotónak a minisorozat formátumból.

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor

Vágó: Énekes Gábor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya