Magazin

BuShojárás 13. – Röviden: eklektikus

Eklektikus felhozatalt hozott a Busho Fesztivál 13. blokkja. Gyomorszájon ugyan egyik sem vágott a gyönyörtől, de azért akadtak jó darabok. És volt olyan is, amelynek csak a végét vártam.

“Mit is néztem?” – tettem föl magamnak a sokat sejtető kérdést, és felkerestem a fesztivál weboldalát, annak is a 13. blokkját. “Az melyik is volt?” – teszem föl magamnak is a kérdést az egyiknél, és – horribile dictu – egy nap után gondolkodnom kell.

Jól indulunk azért. Schwechtje Mihály félórás filmmel jön, a Porcukor a tavalyi, májusi filmszemlén debütált. Első percben Földes Eszter, a fiatal színészgeneráció legjobbjai közt, aztán tovább a kitűnő casting: Polgár Csaba a bárgyú és flegma, szakítás utáni kisfiús stílusban, de Trokán Nóra, Pogány Judit és a netes barátnő, Kiss Diána Magdolna is a legjobb választás. Életszerű karakterek, párbeszédek, helyzetkomikum is van bőven. A sztori kicsit befejezetlen, de legalább jó nézni.


szólj hozzá: Porcukor – részlet

Jó nézni a spanyolos hangzással bíró nevű rendező, Alejandro Jiménez kanadai versenyfilmjét, ami valójában egyetlen jelenet és egy mindenre fényt derítő prológus. Az Opalescence (szabad magyar fordításban: csillogó, nem áttetsző vagy éppen zavaros) főszereplője az a fiatal nő, munkás, aki üveget fúj. Hogy mire kell az üveg, csak a végén derül ki. A sík egyszerű, szavak nélküli „történetben” a fények, a közeli képek tartják fenn az érdeklődést. Inkább vizuális élmény.

Az Afrikában játszódó német filmben, a The Runnerben (előzetes) ugyan vannak jó rendezői és vágási megoldások, vagy jól néz ki a fehér és a fekete tónus, mint két világ megjelenítője; de a szegény néger kisfiú, aki a mamája műtétjére pénzt gyűjt, és a gazdagok világának kontrasztja egy pillanat alatt csapja agyon a filmet.

Az altesti humorban bővelkedő amerikai Eight degrees in Suburbia (8 fok a külvárosban) is sokkal több lehetőséget rejteget, mint amennyit végül valóra váltott. A dolgos, rendes feleségéből furcsa ötletekkel „üzleti vállalkozást” generáló ingyenélő férfi azért móresre lesz nevelve.

A blokk két leggyengébb alkotása a két animáció. A szerb versenyfilm, a Masterpiece messze nem mestermű, de az ausztrál konzervdoboz-történet (Bride Can, vagyis mennyasszony konzerv) sem hozza a várt formát. Mindkét film meghozta a maga csattanóját, de míg odáig eljutottunk, nagy árat fizettünk; a mennyasszonyok is és mi is.

Avatar

Sergő Z. András

Sergő Z. András alapító, főszerkesztő-helyettes. Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film követője. Kedvencei a dokuk, a kamaradarabok, sport- és valláspolitika. sergoandras@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya