Elmentem a BuShóra, kértem egy rövidet és kaptam hat feketét. Talán a kései vetítés miatt az általam megtekintett blokkban, szinte kivétel nélkül a fekete humor szellemében született filmeket láthattunk. Ennek köszönhetően nemcsak a rövidfilmek iránti vonzalmunk, de a morbid, néha abszurd poénok iránti perverzióink is kielégülést nyerhettek.
Erős felütéssel indult az este, a spanyol Loop című alkotás kafkai hangulatban mesélt el nemegész három percben egy végtelenbe rekedő történetet. Én sem mondhatok ennél többet: Egy férfi felébred és kávét készít…
A következő húsz perc egy magyar alkotásé volt. Till Attila Cannes-ban is vetített Csicska című kisjátékfilmje tovább vitte a sötét tónusokat, de a szórakoztatás nyomasztó műfaját választva, egy lemondó, reménytelennek tűnő világot teremtett. Gyönyörű fényképezés és zsigereinkbe ható drámai szituációk jellemzik a művet. Mindezt egy alföldi tanya elszigetelt, búskomor színfalai közé komponálta az alkotó. Ezen a trágyadombon Balogh István az úr, aki erős kézzel irányítja széthullóban lévő birodalmát.
Jana Minariková szlovák rendezőnő egy kísérleti fimmel érkezett a Bushóra. 8mm-es nyersanyagra forgatta le abszurd, önreflexív melodrámáját 25m2 címmel. Egy férfi a globalista világ technikai vívmányai elől egy ólomsapka mögé menekül.
Convolo, avagy a Flying together címen futó olasz alkotás, színek nélkül meséli el egy buja éjszaka történetét. Erős, meghökkentő kezdés, talán kicsit sztereotíp gyenge befejezés.
A következő „tüske” alighanem a blokk egyik fénypontja volt. Az Oh Sheep! című német animációs film hangos nyerítéseket váltott ki a nézőkből. Gottfried Mentor és csapata, tökéletesen építette fel a sztorit. Hegyvidéki tájkép, megnyerő, karakteres pásztorok és édi, bolyhos, táncoló kis báránykák teremtik meg az idillt, hogy aztán a két pásztor megalomán ellenségeskedése a bárányok vérével mocskolja be azt
A blokk végére ismét egy hosszabb film került. Paul Morel is sötét hangulatú filmet forgatott, de hősei nem annyira drámai figurák, sokkal inkább karikatúrák, elnagyolt, eltorzított tükörképek. A Mrs Lustleigh’s Fancies Amelie csodálatos világát idézi meg, elkeverve benne a dán Zöld hentesek groteszk alapsztorijával. Szerethető karakterek, elragadó atmoszféra és humor, bár egy kicsit kiszámítható befejezés.