Nem nehéz kitalálni, hogy az EuShorts Családban marad című blokkjában mely motívum is lehet az összetartó tematikai tényező. A válogatás tartalmazott egy leszbikus párkapcsolati drámát (a svéd Születésnap), egy anyai ösztönökre rávilágító animációt (a német Elcserélt életek), egy lidércnyomást a féltékenységről (a német Távolsági hívás), egy kőkemény pszicho-thrillert a bezártságról (a litván Apánk), valamint egy vérfertőzést megpendítő dramedyt (az angol Rob és Valentyna Skóciában).
A Születésnapban Sara és Katarina lélektani összecsapása kapcsán a homoszexuális házaspárok gyermekvállalásának nehézségei kerülnek terítékre. A már anya Sara egy zacskó fecskendővel és egy önkéntes férfibaráttal ajándékozná meg szerelmét születésnapja alkalmából, csakhogy Katarina már némi alkoholos segédlet árán végrehajtotta a jóbaráttal a megtermékenyítésről szóló légyottot. Jenifer Malmqvist Születésnapja realista alapokon nyugvó karakterdráma, a rövidfilmet mégsem a drámai konfliktusok, sokkal inkább az átgondolt tárgyi szimbólumok tartják működésben. A kényszerű csalfaság kölcsönös lelki terrorba torkolló eseményeket vált ki, azonban a megváltozott funkcióban is helytálló használati tárgyak (fecskendő, kenu az óceánon) már a megbékélést hirdetik.
Míg a Születésnap kimondatlanul apellált az anyai ösztönökre, addig az Elcserélt életek látványosan az édesszülői terhekre koncentrál. Maria Steinmetz animációs filmjével a Nils Holgerssont megálmodó Selma Lagerlöf egy kevésbé ismert meséjét álmodta vászonra. A néphagyományban is gyökeret vert történet alapkonfliktusa szerint egy házaspár gyermekének helyét egy trollbébi foglalja el, mivel az emberi csemetét a trollszülő megtartja magának. A bohókásnak tetsző alapszituációt a rendezőnő kezdetben hangokra épülő poénokkal adja el, hogy aztán a vér szerinti kötelékekben, illetve az anyai ösztönökben rejlő drámai töltetre kerüljön a hangsúly. A férj legszívesebben a sorsára hagyná a felesége által óvott idegen kölyköt, s az anya döntésének minden terhe vizuálisan is az asszonyra nehezedik. A mese kegyetlenségét Maria Steinmetz egy pazar tükörképpel fejeli meg, amely a troll, illetve a halandó szülők gondolatsorainak egybevágóságára világít rá.
A litván Apánk már kimondottan tükörszerkezetre épül. Marius Ivaskevicius pszicho-thrillere egy szegényes körülmények között tengődő család ebédjére koncentrál, amelyre az apa hozza az ételt. A rendező szerencsére nem magyarázza túl a történetét, az akvárium remekbe szabott motívumával egyszerre fejezi ki az anya és a három gyermek bezártságát illetve halál közeli mindennapjait. A férfit legközelebb már a fenti elitvilágban látjuk meghitten falatozni, míg a pincelakók a csőtöréstől rettegnek.
A fogság az egyik alapmotívuma a blokk legkiforrottabb darabjának, a Távolsági hívásnak is. A férjet az éjszaka közepén zavarja meg egy telefoncsörgés. A vonal másik végén a nemzetközi konferencián tartózkodó feleség hablatyol, érezhetően részeg, s egy férfi incselkedő szavai szűrődnek be a bugyuta beszélgetésbe. A lengyel származású Grzegorz Muskala lidércnyomásszerű hangulatot idéz meg a családi fészekben, az otthon minden egyes zugára árnyak vetülnek. A zöldszemű szörnyeteg hatalmába kerítette a férjet, így az nyomozásba kezd a recepciós segítségével. A Távolsági hívás kizárólag a lakásban játszódik, a szállodai eseményekről csak telefonhívások útján értesülünk. Az információk képi visszatartása teszi lehetővé, hogy bevonódjunk a főhős szubjektív őrületébe, amely csaknem gyilkosságba torkollik. Grzegorz Muskala parádés thrillert forgatott a féltékenység idegőrlő lélektani mechanizmusáról.
A Rob és Valentyna Skóciában amellett, hogy érzékletes ellenpontot vázol fel a kelet- illetve a nyugat-európai szociális körülményekről, a Skót-felföld vadromantikus vidékén mesél két unokatestvér egy pillanatra megbillenő kapcsolatáról. Bár a szarkasztikus narrátor sokat ront az összképen, Eric Lynne rendező képes a vérfertőzést pedzegető történetet feszültséggel megtölteni, de szerencsére a jóléti társadalom vágyai sem elégülhetnek ki minduntalan.
