Magazin Papírfény

„Meglátni és megszeretni. Megszeretni és útra kelni.” – Dr. Irimiás Anna: Filmturizmus

Phi Phi Ley (photo from buzzerg.com)

Dr. Irimiás Anna monográfiája a filmek világának izgalmas, ám fehér foltokban gazdag peremterületére nyújt betekintést. Nyíltan vállalt célja, hogy felkeltse az érdeklődést a filmturizmus összetett jelensége iránt és jövőbeni kutatásokat inspiráljon.

„Meglátni és megszeretni. Megszeretni és útra kelni.” – olvashatjuk a kötet egyik oldalán. A filmturizmussal foglalkozó kutatások valahol pont itt kezdődtek:  kiderült, hogy hatással van a turizmusra, hogy egy táj, helyszín, város hogyan jelenik meg a filmekben. Kinek ne lenne vonzó például A part (2000) című film festői szigete?

Gondolom, senki nem lepődik meg azon, hogy a film bemutatása után jelentősen megnőtt a forgatás helyszínéül szolgáló gyönyörű thaiföldi sziget, Phi Phi Ley látogatottsága. Éveken keresztül több, mint egymillió hátizsákos turista kereste fel a festői szépségű szigetet, míg a Mission: Impossible 2. (2000) forgatási helyszíne, a Sydney Nemzeti Park 200%-os növekedést könyvelhetett el a látogatók terén, a film bemutatását követően.

A fentebb megkezdett sort a Filmturizmus hosszan folytatja, tekintélyes számú film és televíziós sorozat kerül ilyen szempontból górcső alá, ám az itt felhozott adatok és elemzésük – habár több ponton visszautalás történik ezekre a későbbiekben – lényegében csak egy fejezetét teszik ki a kötetnek, ami az utazásra késztető tényezők és a filmturisták motivációinak elemzése mellett kitér arra is, hogy már önmagában egy forgatás számottevő hatással lehet a választott helyszínre.

(A bizonyságul felhozott adathalmazt olyan meglepő tételek teszik színesebbé, mint például, hogy A hobbit filmek forgatása során 380 000 dollárnyi kávét fogyasztott el a stáb, – feltehetően az új-zélandi kávéforgalmazók, kávézók, baristák nagy-nagy örömére.) A többi fejezet jellemzően egy-egy részterület, más megközelítés kifejtése.

A Filmturizmus tíz fejezete jól átgondoltan épít egymásra, ám külön-külön is átlátható képet adnak a központi téma egy kulcsfontosságú részéről.

A tudományterületi definiálást a filmturizmus iránti keresleti, majd kínálati oldalának vizsgálata követi, amit a filmes desztinációs marketing, és így tovább, egészen a filmfesztiválokkal foglalkozó utolsó fejezetig.

Ne ijedjen meg senki a címektől: táblázatokkal és az adatok gyakori felsorolásával együtt sem csontszáraz fejezeteket takarnak. Egy laikus érdeklődő számára is emészthető stílusban íródtak. A kötet pedig olyan, kifejezetten érdekfeszítő területekre is elkanyarodik, mint a filmek gasztroturizmusra gyakorolt hatása.

Külön érdekes ez a fejezet, mert bizonyos szempontból itt billen meg talán leginkább az az egyensúly, ami már más fejezeteknél billegni látszott. A fejezet Olaszországgal összehasonlítva aránytalanul keveset foglalkozik más országokkal. Más fejezeteknél is megfigyelhető egyes országok felülreprezentáltsága egy témát illetően. Sok esetben azonban teljesen világos és indokolt, hogy miért.

Például sokat olvashatunk Máltáról az Együttműködés a filmipar és a turisztikai ágazat között című részben. (Máltát többek között a kiemelkedően magas adókedvezmények teszik vonzóvá a filmforgatások számára, ami még tovább emelkedik, amennyiben Máltát Máltának ábrázolják –  azaz eséllyel rajzolják fel mint lehetséges úti célt a potenciális néző mentális térképére.)

A gasztroturizmussal foglalkozó fejezetben azonban – habár eszemben sincs Olaszország jelentőségét e témában megkérdőjelezni – kitekinthetett volna a szerző kicsit határozottabban más országok irányába is. (Bár nyilvánvalóan ebben az esetben szerepet játszott az is, hogy szoros kapcsolatot ápol Olaszországgal.)

Természetesen túlzás elvárni, hogy 235 oldalba minden beleférjen. Csak maga egy gasztrofilmek turisztikai hatásaival foglalkozó könyv lehetne ilyen hosszú, sőt.

A könyv végén szereplő összegzésben Dr. Irimiás Anna elsősorban a megfelelő  kutatások hiányával indokolja az említett aránytalanságokat, egyben kifejezi reményét a helyzet jövőbeni javulását illetően. Ilyenformán a Filmturizmus remek kutatási témák gyűjteménye a turisztika és a filmek iránt érdeklődő szakemberek számára.

Hogyan befolyásolja a filmek világa egy adott terület turisztikai vonzerejét? Dr. Irimiás Anna könyve meglepően szerteágazó választ ad a kérdésre. Miközben számos újabbat tesz fel, amelyek  még megválaszolásra várnak.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com