Magazin

Képregények egymás közt, avagy az adaptáció nehézségei – Egri csillagok

egri csillagok

egri csillagokAdaptáció. Kimeríthetetlen és rendszeresen felbukkanó (vita)téma. Hányszor hallottuk már, hogy „a film a jobb… nem, a könyv a jobb”? De mi van akkor, ha papírról papírra adaptálnak egy művet?

Tavaly összegyűjtöttünk már nektek egy csokorral Korcsmáros Pál képregényeiből, melyeket klasszikus irodalmi művekből készített. Akkor – Dumas, Hugo és Jókai mellett – csupán két rövid bekezdésnyi terjedelem jutott az Egri csillagok képregénynek, ám mivel Eger város önkormányzata a tavalyi Gárdonyi-emlékév kapcsán kiadott egy másik változatot is, úgy döntöttünk, külön cikkben, a két verziót összevetve is megemlékezünk Gárdonyi Géza eme halhatatlan klasszikusának továbbéléséről.

Sajnos azonban sok jót nem mondhatunk a Márkusz László által feldolgozott, Zórád Ernő rajzolta füzetecskéről azon kívül, hogy kétségtelenül kordokumentumként szolgál a magyarországi képregény-fejlődés rögös útjáról. Kereken negyven éve ugyanis már annak, hogy a most összegyűjtött és egy kiadásba rendezett képkockák hatvan folytatásos sorozatban napvilágot láttak az egykori Heves Megyei Népújság hasábjain. Valahogy úgy kell tehát elképzelnünk, mintha a mai Metropolban lévő Kázmér és Huba párkockás helyett az Egri csillagok egy-egy meghatározó jelenetsorát kapnánk hétről-hétre.

egri csillagok képregenyIgen ám, de képes-e ez a hatvan számozott képsor összegyűjtve önálló egységet, teljes értékű művet alkotni? Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. Ha a Korcsmáros-féle változatot korábban egy illusztrált Kötelezők röviden-hez hasonlítottam, akkor erről sajnos azt kell kijelentenünk, hogy olyan, mint egy gyengén illusztrált, hiányos órai vázlat. Míg ugyanis az 1959-es változatból – a hiányosságok ellenére is – összeáll kerek egésszé Gárdonyi műve, addig ha valaki mindenféle előismeret nélkül a Márkusz–Zórád verziót kapja a kezei közé, jó eséllyel fogalma sem lesz róla, hogy miről szól ez az eredetileg nagyívű történet.

A két képregény megjelenése közötti időszakban készült el egyébként a mű kétségtelenül legismertebb adaptációja, a Várkonyi Zoltán rendezte 1968-as filmváltozat. Nem célunk most a film különösebb boncolgatása – hiszen jelenlegi cikkünknek ez egyáltalán nem témája –, de talán így, két képregény-változat ismeretében jobban megérthetjük, micsoda sziszifuszi munka volt, amit Várkonyi rendezőként és Nemeskürty István forgatókönyvíróként véghezvitt az Egri csillagok adaptálása során. A szereplőktől kezdve a beállításokon át a párbeszédekig mindent alaposan meg kellett válogatni, hogy a lehető legjobban sikerüljön visszaadni valamicskét Gárdonyi remekművéből.

korcsmáros pál: egri csillagokApropó párbeszédek: nem mehetünk el szó nélkül tárgyalt képregényünk azon érdeme mellett, miszerint a benne szereplő dialógusok szinte kivétel nélkül szöveghűek, vagyis a regényből lettek kiemelve. Ez a fajta ragaszkodás az eredeti műhöz – ami a Korcsmáros-változatban egyáltalán nem volt meg – azonban éppen annyira lehet előnye, mint hátránya az alkotásnak. (Gondoljunk csak Pasolini Máté evangéliuma című filmjére, melyben a szereplők szövegeit szó szerint a Bibliából emelték át, jórészt elidegenítő, azonosulásra alkalmatlan hatást kiváltva ezzel a nézőkből.)

Adaptálni tehát borzasztóan nehéz, különösen úgy, ha az ember egyszerre akar szórakoztatni, értéket előállítani és hű maradni az alapanyaghoz. Egy olyan nagyszabású történetet, mint az Egri csillagok, pedig talán még nehezebb, hiszen az abban tett minden apró változtatást személyes sértésnek vesz mindenki, aki valaha is olvasta Gárdonyi regényét. A Márkusz–Zórád páros bicskája beletört ebbe a munkába, melyhez képest a korábban bemutatott, Korcsmáros Pál által jegyzett képregény valóságos remekmű. Ám ha valaki nem feltétlen a művészeti értéket keresi, hanem fontosabb számára a különlegesség és a kordokumentumok őrzése, annak feltétlen ajánljuk mindkét változat beszerzését.

Hancsók Barnabás

Hancsók Barnabás 2010 óta ír cikkeket a Filmtekercsnek, volt rovatvezető és olvasószerkesztő. Specializációja az adaptáció, a sci-fi, a vígjáték és a társadalmi dráma, szívesen ír szerzői, bűnügyi és dokumentumfilmekről is.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com