Magazin

Életrevaló film, életrevaló kezdeményezés

Életrevalók
A Budapest Film ígéretes programot tűzött ki decemberre, melynek középpontjában természetesen egy hamarosan moziba kerülő film áll. A megtörtént eseményeket feldolgozó alkotás Franciaországban milliókat csábított a filmvásznak elé, mi pedig csak remélni tudjuk, hogy a magyar közönség is felismeri majd a benne rejlő értékeket és nem lesz rest párszáz forintért élményekkel, tanulságokkal és nívós, emberi gondolatokkal gazdagodni.

Annál is inkább, mert a produkciós cég az Easy Hotel-lel és a Cinema City-vel karöltve példamutató ötlettel rukkolt elő. A film december 21-ei VIP premier előtti vetítéséből befolyó összeget ugyanis jótékony célokra használják fel: a teljes összeget a Mozgásjavító Iskola és Szakközépiskolának adományozzák. Az eseményhez több hazai közszereplő is csatlakozott, akik az esemény sajtótájékoztatóján egy-egy gondolatban foglalták össze, mi az ami a filmhez, annak mondanivalójához, a mozgássérült gyerekekhez, a fogyatékos emberekhez köti őket.

 Az Életrevalók középpontjában egy milliomos férfi áll (Francois Cluzet), aki egy siklóernyős baleset következtében került kerekesszékbe. Ez a trauma megkeményíti a lelkét és az összes ápolót elkergeti maga mellől. Egyedül egy börtönviselt fekete férfi (Omar Sy) képes feltörni a jól felépített falat, amivel újra értelmet ad saját, de leginkább „főnöke” életének. A tolerancia filmje, tanulsággal és humorral fűszerezve.

A Café Vian kávézóban tartott sajtótájékoztató is ilyen gondolatokból sarjadt, Jakupcsek Gabriella, a tájékoztató moderátora egy-egy kérdést tett fel a meghívott vendégeknek. Elsőként Cserháti Ágnes kapott lehetőséget, aki a film magyarországi forgalmazásáról beszélt. Kiemelte, hogy az Életrevalók francia sikerei után nálunk kerül a mozikba másodszor, továbbá, hogy a produkciós cég a dvd kiadás jogait is megszerezte. A Budapest Film azonban nem csak egy sikeres alkotást karolt fel, hanem ezzel egy olyan értékrendszert is hirdet, amiben első helyen áll az együttérzés és a feltétel nélküli segítségnyújtás. Következőként Dokics Kornél, az Easy Hotel igazgatója 15 ingyenesen eltölthető éjszakát ajánlott fel az említett iskola tanulóinak a teljesen akadálymentesített szállodában, majd Nádas Pál, a Mozgásjavító Iskola igazgatója beszélt az iskola történelméről és a magas színvonalú oktatásról, valamint rendkívül szimpatikusan kiemelte és egyben megköszönte az ilyen jellegű kezdeményezések fontosságát. A beszélgetésen jelen volt még Miklósa Erika operaénekesnő, Árpa Attila és felesége Szabina, Erőss Zsolt hegymászó, Mohay Bence műsorvezető, nem utolsó sorban pedig három fiatal tanuló az iskolából. Mindegyik felszólaló a célokról, a reményről, a lehetőségekről, a mindennapi küzdésről és az átlagon felüli akaratról beszélt. Erőss Zsolt hétköznapi, nyugodt természetességgel mesélt a céltudatosságról, hogy a cél az, ami kiránthatja az embert a reménytelenségből. Morvay Bence szavai összecsengtek ezzel. Ő ugyan a sport felől közelített, de szintén a céltudatosságról és a sikerrel átélhető érzelmekről beszélt, arról, hogy a sport nem az épek kiváltsága. A küzdés és az így elért dicsőség az, ami emberré tesz minket, nem pedig a testünk épsége.

Megszokott gondjaink egy szempillantás alatt eltörpülnek, ha belegondolunk csak egy percre, mit jelentene, ha hétköznapi cselekvéseinket képtelenek lennék akadályok nélkül megoldani. Ha egy lépcső, vagy egy busz legalább olyan lehetetlen vállalkozásnak tűnne, mint a Mount Everest megmászása. Ezekkel a gondolatokkal álltam fel asztalomtól és éreztem, hogy szükség van ilyen sajtótájékoztatókra, szükség van ilyen kezdeményezésekre és szükség van olyan filmek támogatására, amelyek ilyen ideákat ébreszthetnek.

Varga Gergő

2011-ben végeztem az ELTE Filmtudomány mesterképzésén, amit három szabadon bölcselkedő év előzött meg. Mindig is humán beállítottságúnak tartottam magam, de eleinte inkább az irodalom, mintsem a film vonzott. Első maradandó filmes élményeimet nem tudom olyan nagyságokhoz kötni, mint Bergman, Truffaut vagy Tarr Béla, sokkal inkább egy másik legenda, Jackie Chan akrobatikus mozdulatai derengnek fel. Egyetemi éveim alatt elképesztő iramban és mennyiségben szívtam magamba a nagy korszakok és a figyelemfelkeltő kortárs filmeket. Csillagjegyemhez hűen pedig mindenben megtaláltam az érdeklődésem. Több, mint egy éve írok a „'tekercsnek”, a szerkesztőség tagjai szemtanúi lehettek első publicisztikai lépéseimnek, és jó anyák és apák módjára noszogattak a helyes irány felé.

Filmek: Király Jenő kurzusai és írásai óta gyakorlatilag minden műfajban találok filozófai mélységet, mégis inkább a lelki vívódásokat kedvelem, mintsem a fizikai szenvedést. A horror így tehát kívül kell, hogy essen a rajongási zónán, bár a CGI technológiák előtti filmek maszkmesterei mindig is kivívták a tiszteletemet. A Távol-Keletről több alkotás is megérintett Ki-duk Kim gyakorlatilag bármelyik filmkölteménye, Chan-wook Park agresszív, brutális, mégis káprázatos thrillerjei. John Woo otthon és később az USA-ban rendezett akciómozijai. De a magyar filmgyártás Latabárja legalább annyira képes megnevettetni, mint az állati nyomozó Jim Carrey-je. A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete pedig elképesztő műveket termelt ki!

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com