A főszereplő szerint, varázslatos helyszíneken forgott az HBO Maxon elérhető A tél királya. Az Arthur Pendragont alakító Iain De Caestecker arról is beszélt, mi mindent nem csinált korábban, amire a forgatás során vállalkoznia kellett.
Bernard Cornwell Excalibur trilógiájának első kötetén alapuló A téli királya a jól ismert Artúr-legendák merész átdolgozása. A sorozat az ötödik században játszódik, jóval Britannia egyesülése előtt, a háborúzó frakciók és törzsek kegyetlen földjén. A sorozat Arthur Pendragon fejlődését követi nyomon, amint kitaszítottból legendás harcossá és vezérré válik.
A 10 részes A tél királya október 6-án indult az HBO Maxon,
az első pár epizód már látható, a továbbiak péntekenként érkeznek a platformra.
Az Arthurt játszó Iain De Caesteckerrel készült interjúból sok érdekesség megtudható a produkcióról, a forgatásról és természetesen a főhős karakteréről is.
Mondanál pár szót A tél királyáról?
A tél királya újdonsült megközelítése a híres Arthur-legendának. A történet a béke kereséséről szól, a rendkívül széttagolt és egység nélküli sötét középkor Britanniájában.
Mit fog izgalmasnak találni a közönség a műsorban?
Az ismert mítosz összes szereplője megtalálható benne, de egyfajta új, emberibb megközelítéssel. Vannak kardpárbajok, lovak, nagy felbontású tájképek és romantika is.
A történetben megjelenő kérdések és érzelmek időtállóak. A sötét középkorban járunk, egy olyan világban, ahol barbár és nehéz körülmények között zajlott az élet – mégis, vannak olyan
nagyon is emberi érzelmek a történetben, amelyek az életünkben bármikor visszaköszönnek.
Hogyan jellemeznéd az általad alakított karaktert?
Arthur kifejezetten előrelátó, született vezető, bár úgy gondolom, egyes módszerei, különösen abban a korban, szokatlannak számítottak. Azonban rendkívül ambiciózus tervei megvalósítását illetően, valódi változásokat szeretne eszközölni. Mindenre képes azért, hogy megszabaduljon azoktól a tradícióktól, amelyek nem szolgálják többé az országát, helyettük új módszereket keres.
Mesélnél a háttértörténetéről?
Uther király fattyaként Arthurnak nem volt könnyű gyermekkora. Apja uralkodásának árnyékában nőtt fel. Uther király hírhedt volt arról, hogy nem volt éppen a legkönyörületesebb uralkodó. Hatalmas volt, ám kegyetlen, így Artúrnak soha nem jutott apja szeretetéből vagy elfogadásából. Merlin azonban apja helyett apja volt, egy olyan apa figura, amely oltalmazta őt, és akire szüksége volt. Merlin vezetői szemléletet és útmutatást, tudást, támogatást, szeretetet és gondoskodást nyújtott neki.
Hol találkozunk Artúrral először?
Amikor először találkozunk vele, éppen bátyja, Mordred herceg holttestét hozza haza a csatából. Mordred herceg sajnos elesett az ütközetben, Arthurnak pedig vissza kell juttatnia testét hazájába, Dumnoniába. Uther királyt annyira felzaklatja és felháborítja a herceg halála, hogy kis híján halálra veri Artúrt, majd száműzi Dumnoniából és Britanniából. Az ország ingatag helyzetbe kerül, hiszen folyamatos átalakulások zajlanak és közelednek bizony a problémák is.
Mesélnél nekünk a díszletekről?
Elképesztő a díszlet. Egyáltalán nem szokványosan építették fel. Nem hiszem, hogy valaha jártam volna olyan stúdióban, amit így lehetne megközelíteni kívülről befelé. Egy hatalmas udvarról van szó, ahonnan egy lépéssel a Caer Cadarn díszletének belsejében találjuk magunkat. Beszéltem erről Ottóval (Otto Bathurst, a sorozat egyik rendezője – a szerk.), és azt mondta, hogy
az egyik cél az volt, hogy úgy építsük fel, mintha ténylegesen a helyszínen lennénk, valóban olyan érzés, amikor bent vagy, mintha transzportálnál.
Sok díszlet esetében az egyik szoba itt található, a másik szoba amott, a miénk viszont teljesen zárt volt, tényleg olyan, ami elragad és belehelyez abba a világba. Hihetetlen, de az összes díszlet ilyen volt.
Mondanál nekünk valamit a vallás megjelenéséről?
A vallás fontos szerepet tölt be a sorozatban. A történet kezdetekor Britannia éppen átalakulóban van vallási szempontból. A Britanniát uraló pogány vallás kezd kihalni, helyébe a rómaiak által hozott kereszténység lép.
A két vallás verseng egymással, ez pedig nagy zűrzavart eredményez az országban. Azt mondanám, hogy egy olyan ember, mint Arthur, mindig is egy kicsit cinikus volt a vallással kapcsolatban, nem igazi hívő. Nem hisz igazán a vallásban, ugyanakkor nagyon tiszteli Merlint és a varázserejét. Megérti azt is, hogy nem fog eltűnni, és óvatosan kell vele bánni.
Mi vonzott téged a produkcióban?
Az első dolog, ami felkeltette az érdeklődésemet, Otto Bathurst volt. Láttam egy tévésorozatot, a Criminal Justice-t, amelyben évekkel ezelőtt szerepelt. Egyszerűen imádtam, amikor megjelent, azóta többször is megnéztem. Igazi rajongója voltam, ez fogott meg először a sorozatban. Továbbá az, hogy egy ilyen ikonikus karaktert alakíthatok. Nem tudom, lesz-e erre még valaha lehetőségem. Ha azt mondhatnám a fiatalabbik énemnek, hogy ilyen valakit fogok játszani, ugrálnék örömömben. Rendkívül érdekes karakter. Minél jobban belemélyedtem, annál jobban foglalkoztatott a gondolat, hogy mit jelent vezetőnek lenni, és hogy ez milyen mentális és fizikai terhet ró valakire. Azt hiszem, Arthur esetében ez az, amit igazán feltárunk ebben a sorozatban, és ezt nagyon érdekfeszítőnek találom.
Mit gondolsz a forgatókönyvről?
Szerintem fantasztikus a forgatókönyv. Amikor először olvastam, az tetszett meg elsőként, hogy rengeteg karakter van, mégis mindannyian kifejezetten egyedinek tűnnek. Igazán kiemelkedőnek éreztem a köztük lévő ellentéteket, amikor szembeállítottam őket egymással. Nagyon tetszett, hogy ahogy haladtam az olvasással, egyre inkább magával ragadott a forgatókönyv.
Mit gondolsz, milyen lesz a sorozat visszhangja a rajongók körében?
Bízom benne, hogy a könyv rajongóinak is átjön, és felismerik a benne szereplő világot és a karaktereket. Ugyanakkor remélem azt is, hogy az emberek nyitottak lesznek, és elfogadják a karakterek értelmezését.
Azt hiszem, mindenki számára tartogat valamit A tél királya, és remélem, hogy a könyv rajongóinak is tetszeni fog.
Milyen világban játszódik A tél királya?
A történet a sötét középkorban játszódik, Britanniában, amikor nemcsak a szászok fenyegetése kopogtat az ajtón, de az országban forrong a polgári elégedetlenség is. A különböző tartományok mind a hatalomért versengenek. A történet tele van politikai feszültséggel. Már a kezdetekkor érzékelhető, hogy itt bizony baj készülődik.
Tetszettek a helyszínek?
A helyszíneket mindig láthatjuk, azt azonban nem feltétlenül, hogyan lehet oda eljutni. Az út egy részét az tette ki, hogy felkapaszkodjunk a dombra egy nagy produkciós stábbal és az összes felszerelésükkel, de ez mindig kifizetődő. Emlékszem, nemrég a Gower-félszigeten lévő Worm’s Headben filmeztünk, ami valószínűleg a legszebb és legemlékezetesebb helyszín, ahol valaha forgattam. Bámulatos, amikor körülnézel. Forgattunk az Arthur köve közelébe is. A legenda szerint Arthur felkapta a követ, és átdobta a tengeren. Bizarr, hogy mindez pont ott történt, ahol felvettük a jeleneteket. Majdnem olyan volt, mintha a sors akarta volna.
Csináltál már ilyesmit korábban?
Nagyon élvezem a jeleneteket, bár nem tudom, mennyire hatok bennük természetesnek. Törekedtünk rá, hogy a kardvívós részek ne olyanok legyenek, mint egy akciófilm, hanem inkább azt szerettük volna elérni, hogy valódinak és brutálisnak tűnjenek. A másik, amit még soha nem csináltam korábban, az a lovaglás. A minap mondtam is egy barátomnak, hogy lovagolni olyan, mintha a legjobb sportkocsit vezetnéd, amit csak el tudsz képzelni, csakhogy a ló él. Őrületes érzés, amikor a könnyű vágtától eljuttok a galoppozásig; olyan, mintha repülnél. Az én kedves lovamat Showelnek hívták, egy hatalmas, de szelíd óriás volt, aki imádta a füvet.
