Magazin

Éves mérleg – 2012 legjobbjai a szerzőink szerint (1. rész)

11-best-property-websites-for-2012Az év vége közeledtével napról napra a Filmtekercs egy-egy szerzője tárja nyilvánosság elé 2012. legjobb filmjeinek tízes listáját. Mivel az elmúlt év több megosztó mozival is büszkélkedhetett, az összeállítások minden alkalommal erősen szubjektívek lesznek. Sokszor egyéni beállítottság vagy hangulat kérdése, hogy egy-egy produkciót mesterműként, vagy kapitális blöffként élünk át. Listáink nem akarnak igazságot szolgáltatni, de talán végigböngészve a filmcímeket mindenki találhat magának olyan alkotásokat, amelyeket érdemes pótolnia. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy az összeállítás elkészítésekor a hazai bemutató dátumát vettük alapul.

10. Warrior – A végső menet

A Warrior – A végső menet első ránézésre jóval többet szeretne mutatni magáról, mint ami valójában. Elhiteti velünk, hogy realista harcművészfilmként kidolgozott karaktereket, életszerű motivációkat láthatunk majd megküzdeni a ketrecben. Elvárásainkat félig-meddig teljesítve a kiszámítható cselekményvezetés és giccsbe hajló patetikus zárlat azonban sokkal inkább egy régi kedves ismerőst idéz meg. A magánéletben nehezen boldoguló, egyszerű harcos történetével Tom Hardynak és Joel Edgertonnak sincs több dolga, mint 1976-ban Sylvester Stallonenak volt. A recept ma is működik, és a Warrior – A végső menet eléri ugyanazt, amit annak idején Rocky Balboa is: a kiszámítható végkifejlet ellenére is gyermeki naivitással szoríthatunk a győzelemért.

warrior

 9. A hatalom árnyékában

 A 2012-es évben nemcsak a híradók, hanem a vetítőtermek is az amerikai választásoktól voltak hangosak. George Clooney filmjének óriási erénye, hogy egy egyszerű nézőpontváltással a jelöltek között megszokott rivalizálás helyett a kampánystábok tagjaira koncentrál. Bár mondanivalója didaktikus és elcsépelt, a kiváló színészgárda, a precíz rendezés és a lebilincselő cselekmény igazán kellemes filmélményt nyújtanak. A hatalom árnyékában jó érzékkel ütközteti az ellentétes érdekeket, mutatja be a háttérben meghúzódó kampányfőnökök tevékenységét, érezteti a hibátlanság követelményének súlyát. Megtekintésével egy különös és kíméletlen mechanizmus működésébe nyerhetünk bepillantást.

the-ides-of-march-still06

8. Holdfény királyság

Wes Andersont különös látásmódja, egyedi stílusa a kortárs filmművészetnek egy nagyon markáns színfoltjává teszi. A Holdfény királyság allegorikus és bájos szerelmi története és Wes Anderson víziója úgy kiáltanak egymás után, mint téli éjszaka a forralt borért, együtt pedig igazán felejthetetlen alkotást eredményeznek. Különc karakterek egy különös világban – ez Anderson módszerének lényege, a film megtekintése után az embernek pedig az a meggyőződése, hogy gyermekszerelemre épülő sztorit nem is lehetne másképp elképzelni, csakis úgy, ahogy a Holdfény királyságban.

moonrise-kingdom-jason-schwartzman-image

7. A sötét lovag – Felemelkedés

A képregény-adaptációk két fő áramlata rajzolódott ki a 21. században: az egyik a leginkább Nolantől ismerős komor, realisztikus megközelítési mód, míg a másik a Marvel hősök történetére jellemző, leginkább a Vasember-filmeknél és A bosszúállóknál szembetűnő, a humort látványos akciókkal vegyítő módszer. Bár Joss Whedon nagyot dobott A bosszúállókkal, az év képregényes attrakciója Nolan Batman-trilógiájának lezárása, mely bár nem okozott olyan katartikus élményt, mint a Sötét lovag Batman-Joker párharca, magasan a képregényfilmek élmezőnyébe tartozik. Egy sötét trilógia méltó befejezést kapott, és Nolan tehetségének hála az ember érzése az, hogy a hasonló megközelítésmód Supermannek is jót tehet 2013-ban.

The-Dark-Knight-Rises-4

 6. Pi élete

A hasonló című, nagysikerű regény megfilmesítése már a kezdetektől veszélyes vállalkozásnak tűnt: az alapanyag a mozivásznon könnyen fordulhatott volna komolytalanságba vagy giccsbe, de Ang Lee kezei közt mégis egy nagyon színvonalas adaptációvá szelídült. A vizuális bravúrok nemcsak egy bámulatos látványvilágnak ágyaznak meg, hanem egy komoly kérdéseket feszegető filmnek is. A Pi élete olyan ambiciózus projekt, amely megszólít mindenkit, aki egy kicsit álmodozó, nyitott a csodára vagy csak szeret elmenekülni a rideg valóságból egy sokkal elevenebb, gazdagabb világba. Pi utazásának alapkérdése pedig mélyebb önvizsgálatra is ösztönözhet.

life-of-pi

 5. A némafilmes

Nemcsak színészóriások tucatjainak karrierében, hanem a film formanyelvében is óriási törést jelentett a hangosfilm megjelenése. A korszakot feldolgozó A némafilmes nemcsak téma-, hanem eszközválasztásában is dicséretre méltó. A váltás korszakát a némafilm nyelvén megjeleníteni nemcsak bátor és ötletes vállalkozás, hanem óriási dramaturgiai lehetőségeket is rejt magában, amiket Michel Hazanavicius rendező ügyesen ki is használ. A hős némaságára való állandó utalás, a felejthetetlen álomjelenet mellett is külön élményt jelent a klasszikus némafilmek formai megoldásainak használata – gondoljunk csak a lépcsőházas jelenet allegorikus nagytotáljára vagy az expresszív montázs merész alkalmazására. A némafilmes így nemcsak egy különc próbálkozás egy filmtörténeti korszak megidézésére, hanem valóságos összekötőkapocs is a múlt és a ma filmművészete között.

The-Artist

4. A leleményes Hugo

Martin Scorsese filmográfiájából a leginkább kilógó, de mégis nagyon személyes hangvételű darab A leleményes Hugo, amely a mozi születésének hőskorába enged betekintést. Abba a korszakba, amikor a mozgókép még látványosság, a film pedig még varázslat volt. Scorsese sem csinál mást: Georges Méliès életművének megidézésével beavat bennünket a csodába, és elvarázsol bennünket. A film hangulatvilága, a tehetséges gyermekszereplők, Méliès kulisszái, Scorsese mesélői vénája a 20. század eleji Párizs látképével együtt bámulatos alkotást eredményeznek. A leleményes Hugoról elmondható, hogy Scorsese tollából kissé meglepő, de nagyon is működő, kedves film.

HUGO

3. Prometheus

Nem kis várakozás előzte meg Ridley Scott visszatérését az Alien-franchise kötelékébe, az eredmény pedig világszerte hatalmas indulatokat váltott ki. Scott, a színészgárda, és Lindelof is bőven kapott hideget-meleget a bemutató után, a közönség pedig három részre szakadt: sokak istenkáromlásnak nevezik, mások a megválaszolatlan kérdéseket óriási blöffnek tartják. Azonban ha a harmadik csoportba tartozol, és veszed magadnak a fáradságot, és hiszel Lindelofnak, hogy a Prometheust szándékosan alakította többértelművé, különös élményben lehet részed. A görög és keresztény mitológiai utalásoktól hemzsegő, sokat kritizált forgatókönyv rendkívül széles értelmezői perspektívákat nyit meg, ami a kortárs hollywoodi produkciókban nagyon ritka erény.

prometheus-movie-image1

2. Skyfall

Jó kezekbe került az 50 éves Bond sorozat jubileumi darabja, amikor Sam Mendes ült a rendezői székbe. Áldásos munkájával a Skyfallban Fleming szuperkémjét nemcsak a korízlés főáramlatához fazonírozta, hanem két méltó ellenféllel is összeugrasztotta: Bondnak Javier Bardemen túl önnön korlátaival is szembe kell néznie. Mendes stílusérzéke és a korábbi darabok tiszteletteljes megidézése emlékezetes epizódot teremt, Daniel Craig pedig először hitette el velem, hogy ő Bond, James Bond. A végeredmény a sorozatot nem keveri, hanem felrázza, magabiztos, elegáns és tiszteletreméltó. Épp olyan, mint a 007-es maga.

23-James-Bond-Skyfall

1. Tirannoszaurusz

Paddy Considine rendezői debütálása letaglózó élmény.  Kőkemény dráma, amelynek a hatása földbe döngöl. Bár a Tirannoszaurusz alapképlete sok ponton az Amerikai szépséghez köthető, sokkal ridegebb és karcosabb annál. Valódi remekmű. Az erőszakban alámerülő, önpusztító Joseph és a jobb életre vágyó Hannah története lebilincselő és felejthetetlen, a kiúttalan életek kavalkádja nagyon szomorú látlelet nyújt társadalmunk állapotáról. Bár igyekszünk eltakarni, sokan szenvedünk. Változatosan, nem látványosan, de valóságosan. Mindenkinek megvannak a saját problémái, amikkel szembe kell nézni, amiket le kell győzni. De mi van, ha valaki elbukik a harcban? Tyrannosaurus módjára felfalja a kilátástalanság. Vagy az erőszak. 2012. legjobb filmjében tragikus sorskérdésekkel, ezer fokon égő drámával, aprólékosan kidolgozott karakterekkel és tökéletes színészi alakításokkal találkozhat az, aki ad neki egy esélyt.

4ed2ee7e072bf

 

Olvasd el idei toplistáinkat!

 

Rókus Ákos

Rókus Ákos a PTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve magyar szakpáron. 2012 óta a szerkesztőség tagja. Specializációja a zsánerfilm (különösen az akció, a western és a thriller), valamint a műfajelméleti kérdések.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés