Magazin

Filmtekercs toplista 2012 – szerkesztőségünk kedvencei

11-best-property-websites-for-2012Az elmúlt öt napban közölt toplistánk után álljon itt decemberi sorozatállítási őrületünk utolsó darabja, a szerkesztőség kedvencei. Hangsúlyozzuk, hogy jelen lista nemcsk az elmúlt öt szerző kedvenceinek összegyúrása, hanem minden kollégánk válogatásából állt össze.

10. The Artist – A némafilmes

Michel Hazanavicius filmjét Göbl Zsombor kritikája egyszerűen varázslatnak nevezte – minden joggal. A némafilmes időutazás, megidézés és tisztelgés a lehető legszebben kidolgozott formában. Hazanavicius saját gyönyörűen felépített forgatókönyvéből rendezte meg a filmet, mely úgy tud szerethető maradni, hogy közben minden pillanatából süt a profizmus. A csodásan kidolgozott a karakterek, a remekül megválasztott színészek – és akkor itt újra emeljük ki Jean Dujardin fantasztikus alakítását –, a jó arányérzékkel megjelenített szöveges inzertek és a mindvégig mesélő zene olyan összhangot alkot, mely joggal vívta ki az Akadémia ítészeinek elismerését. (Molnár Kata Orsolya)

artist

9. Shame – A szégyentelen

A 2011-es Velencei Filmfesztivál filmje egész ősszel érdeklődésben tartotta a film világát, majd februárba végre Magyarországra érve idehaza is sokak kedvence lett. Ennek leginkább két férfi az oka. A rendező Steve McQueen első filmjét, az Éhséget mindenki nagy rajongással fogadta, hiszen már akkor is, és most is tapintható volt az összhang a rendező és a főszereplő, Michael Fassbender között. Brandon, a jólétben, ám magányosan élő new yorki férfi jóképű mivolta ellenére képtelen az egészséges párkapcsolatra, még a néző számára is megalázó módon nyúl hát az alternatív módszerekhez: luxusprostituáltak, pornófilmek és egyéb magányos formák. Életének defektjére hirtelen betoppanó húga hívja föl a figyelmet. Erős színészi játék és nyomasztó hangulat – ez a Shame steril világa. (Sergő Z. András)

8. A hatalom árnyékában

Az amerikai elnökválasztás időszaka körül nem meglepő módon mindig népszerűbbek a témát feldolgozó filmek. Negyedik filmjével George Clooney is kihasználta az alkalmat, s véleményt alkotott a kortárs politika sötét világáról. A gyakran csak bábként funkcionáló politikusok helyett inkább a kemény és néha mocskos munkát végző kampányfőnökök közti harcot helyezi a középpontba. Bár a film nem tud újat mondani a témában (a politikát cinkelt kártyákkal játsszák, s csak a legkitartóbbak és legelvetemültebbek esélyesek a győzelemre), rendkívül izgalmasan, precíz cselekményvezetéssel oldja meg a kitűzött célt. George Clooney rendezőként ismét bizonyít, de ugyanúgy vastapsot érdemel a kiváló tehetségekből álló színészgárda is. (Szűcs Tamás)

A hatalom árnyékában

7. Felhőatlasz

Tom Tykwer, Andy Wachowski és Lana Wachowski közös filmet rendez, ráadásul ehhez David Mitchell Felhőatlasz című regénye szolgál alapanyagul? A végeredmény egy látványos-filozofikus, korokon és időn átívelő történet, mely az egyén szabadságáról és a másik elfogadásáról értekezik. A kritikusok által vegyes reakciókkal fogadott háromórás opusz ízig-vérig filmélmény, amely a különböző idősíkok izgalmas és fokozódó ritmusú montázsával mutatja be a világegyetem egységét és az emberi akarat teremtő erejét. (Fazekas Balázs)

Felhőatlasz (1)

6. Prometheus

Rajongók milliói várták, és mindet megosztotta Ridley Scott filmje. A ‘80-as években kultusz nőtt a Scott és James Cameron, majd David Fincher és Jean-Pierre Jeunet alkotta Alien-tetralógia köré, aminek 15 évvel később megjelent előzménytörténetét értető módon kísérte felfokozott izgalom. A korábbi filmekben már megszokott alien-történet mellett a mai sci-fikben oly gyakori isteni hang keresése is megjelenik külön szálként. Az űrhajóval érkező tudósok az embert teremtő felettes lényt keresik, amely – néha ugyan kicsit homályosan – színt visz a filmbe. Alien-ultrafanatikusok ugyan legyintenek egyet, szerintünk azonban befér a listánkra. (Sergő Z. András)

prometheus-movie-images

5. Beszélnünk kell Kevinről

A 2012-es év egyik legnagyobb filmje méltán került fel idei összegző listánkra, hisz nemcsak Tilda Swinton bizonyította többedszerre, milyen briliáns színésznő, de két új tehetséggel is megismerkedhettünk. A fiatal pszichopatát játszó Ezra Miller remélhetőleg sok új szereppel örvendeztet meg majd minket a jövőben, és az is bebizonyosodott, hogy a rendező, Lynne Ramsay munkáira is érdemes lesz odafigyelni. Az Oscaron érthetetlen módon figyelmen kívül hagyott Beszélnünk kell Kevinről hűen mutatja be egy nő szenvedéseit, aki szembenéz saját anyasága következményeivel és megpróbálja feldolgozni azt a tényt, hogy egész életében együtt kell élnie fia tettének kitörölhetetlen emlékeivel. (Fazekas Balázs)

kevin

4. Pi élete

„Látványos filozófia”, mondtuk a Pi életéről: egyszerre óriási vizuális teljesítmény (és a legjobb, vagy talán egyetlen valóban jó 3D-s film az Avatar óta), és egyszerre emelkedett gondolatvilágú alkotás. Ang Lee hűségesen adaptálta Yann Martel önmagában is világhírű regényét, és a saját hírnevének új lépcsőfokaira lépett általa: a kritika világszerte szinte tökéletes műnek tartja a Pi életét. A film plakátjai ezeket a kulcsszavakat hirdetik: kaland, győzelem, csodálatos utazás. Mindegyik meg is van benne. A sosem látott szépségű óceántól a hajótörés monumentalitásán át a túlélés gyötrelmeiig a Pi élete jelenetről jelenetre ámulatba ejt, és a végefőcím után se enged el: nem lehet lerázni magadról, mert, kivételesen, értelmes kérdéseket tesz fel értelmes módon és csodaszépen. (Havasmezői Gergely)

3. 007 – Skyfall

Skyfall! A meglepetésekben nem szűkölködő év talán legszebb csalódása. Ki hitte volna, hogy a fél évszázados James Bond-széria éppen idén kapja meg az egyik – vagy sokak szerint a – valaha elkészített legjobb Bond-filmet? Daniel Craig kemény 007-es ügynöke a Casino Royale-ban még csak érdekes lehetőség volt, A Quantum csendje meg, hát, felemás film lett, de a Skyfall az új karakter minden ígéretét beteljesíti, és annál még sokkal többet is tesz: visszaadja az eredeti, regénybeli James Bondot a vászonnak, tiszteleg az elődfilmek előtt, modernizálja az univerzumot (csak semmi Q-féle kütyü), és előkészíti a terepet egy kiváló csapat és nagyszerű további filmek számára. Ezek mellett pedig látványvilágában is lenyűgöz: sose láttam még ennyire tudatosan és szépen megkomponált vizualitású akciófilmet. Micsoda remekmű! Egy túl régóta üresen álló lehetőség filmtörténeti nagyságú kiaknázása. (Havasmezői Gergely)

skyfall1

2. Holdfény királyság

Wes Anderson fantasztikus meséje ezúttal is… nos, fantasztikus. Két tinédzser, Sam és Suzy első látásra egymásba szeretnek. Kieszelnek egy tervet, hogyan szökhetnének meg és lehetnének együtt örökre. Szökésük hírére lakóhelyük, a new englandi sziget teljesen felbolydul. Történik mindez a hatvanas évek nosztalgikus világában. A Holdfény királyság vérbeli Wes Anderson film: képi világa élénk, harsány színekben pompázik, szentimentális és nosztalgikus tárgyakkal van telezsúfolva, a történet életnél nagyobb, meseszerű, a szereplők pedig mind imádnivalóan hóbortos csodabogarak. De minimum szeretnivalóan furcsák. Az alkotás nagy erőssége, hogy mindenki számára átélhető. Az ártatlan, tiszta és naiv szerelemről mindenkinek van elképzelése. Vagy inkább vágya. Ebben rejlik Anderson tehetsége, olyan világok megalkotásában, amibe a néző örömmel vágyik. Ja igen, ez a másik nagyszerű film, amiben Bruce Willis is játszik. Jól hozza a egyszerű, kisvárosi rendőrfőnököt, a fiatalok, Kara Hayward és Jared Gilman imádnivalóan ügyetlen kamaszok, Edward Norton a mindenben megfelelni akaró, túlbuzgó cserkészfőnök, Bill Murray pedig az örök pesszimista. És még sorolhatnám. Aki már látta a mesét, annak biztos örökre az elméjébe ivódott a Le Temps de l’Amour. A film báját és hétköznapisággal dacolását Suzy fogalmazza meg a legjobban: „Szeretjük egymást. Csak együtt akarunk lenni. Mi a baj ezzel?” Szívmelengető élmény volt, ami a mozi után még sokáig velem maradt. (Horváth Balázs)

Moonrise-Kingdom

1. A sötét lovag – Felemelkedés

Christopher Nolan évek óta újabb és újabb filmmel saját magát múlja fölül, legtöbbször Christian Bale-lel közösen. Nolan eddigi nyolc filmjéből három a Batman-történet föltámasztásáról szól, hiszen a ‘90-es években valóban jelentéktelen Batman pályája 2005-ben, a Batman: Kezdődikkel indult felfelé. A film nemcsak azért került a lista élére, mert ezt a folyamatot tetőzte be. Nemcsak az az érdeme, hogy ismé Karakterré, fajsúlyos valakivé tette Bane-t (Tom Hardy, akinek szinkronját a mindig zseniális László Zsolt adja), hanem az a leginkább elismerésre méltó, hogy Nolan a 2008-as A sötét lovag után is tudta tartani az elvárt színvonalat. És persze a legfontosabb: a marokkói börtönjelenetek, a Deshi Basara betét. Az önmagát próbára tevő és ezzel mindenki megváltó Krisztus képe. Ez önmagában megérné, mégis a film ékköveként a legtökéletesebb. (Sergő Z. András)

The-Dark-Knight-Rises-4

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés