Magazin

De mi lesz a gyereksztárokkal?

Már gyerekként világhírűvé és ünnepeltté válni az élet egyik nagy ajándéka vagy pusztán átok? Vajon hogyan élik meg a gyereksztárok a rivaldafényt, és később, felnőtté válva, hogy tudnak boldogulni? Az HBO legújabb dokumentumfilmje, A showbiznisz gyermekei a gyereksztárok kiszolgáltatott helyzetét mutatja be. Ennek kapcsán összegyűjtöttünk olyan színészeket, akik fiatalon kezdték a pályát.

Sokan vannak, akik fiatalon lettek ismertek, ünnepeltek és gazdagok, és a szerencse csillaguk később sem áldozott le, a jó döntéseket hozták meg, és felnőttként is folyamatosan hallunk róluk. A kevésbé szerencséseknek rengeteg küzdelem és kihívás árán sikerült csak többé-kevésbé a siker útján maradni, míg más gyereksztárok felnőtt korukban egyszerűen eltűntek. Ebben az írásban megvizsgáljuk, kinek hogyan sikerült gyereksikerét felnőttkorában is kamatoztatnia.

Folyamatos tündöklés

A filmkészítés embert próbáló élet még egy felnőtt számára is; hétköznapi elmével pedig szinte felfoghatatlan, milyen lehet egy gyereknek gyerekszoba helyett stúdióban játszani. Amíg minden rendes gyerek homokot eszik a játszótéren két-háromévesen, az Olsen ikrek addigra már gyakorlott színésznőknek számítottak; vagy amíg kislányok az első bugyuta szerelem pillanatait élik, addig Natalie Portman 14 évesen már Al Pacino mostohalányát alakította a Szemtől szemben című klasszikusban.

Vajon hogyan védték ki a buktatókat a gyereksztárokból lett befutott felnőtt filmesek, és hogyan tudtak a siker útján maradni?

Ami a leginkább összeköti őket, az az, hogy nem maradtak „csupán” színészek. Vagy rendezésre adták a fejüket, mint Jodie Foster, átnyergeltek a divattervezésre, mint Olsenék, de aki maradt a klasszikus filmszínészkedésnél, az is például valamilyen polgárjogi aktivista kezdeményezésbe fogott. Natalie Portman az állatvédelem, Emma Watson a női egyenjogúság élharcosa, Leonardo Dicaprio felnőtt korára nagyjából a legismertebb környezetvédő lett, így elmondhatjuk, a gyerekszínészek nem ragadtak bele a színészi robotba, felnőve kinyílt előttük a világ többi része is. Honnan indultak és hová jutottak?

Ez a fiúk sorsa

Talán a legcsillogóbb karriert Leonardo DiCaprio futotta be: bár az 1974-ben született sztár nem kisgyerekként lett filmcsillag, de kölyökképe miatt például az 1993-as Ez a fiúk sorsa című bántóan tragikus filmben eljátszhatta Rober De Niro tinédzserkorú mostohafiát. Szintén ebben az évben a Gilbert Grape című filmben nyújtott alakításáért Golden Globe és Oscar-jelölést is kapott, így nyomban katapultált a feltörekvő csillagok élére. Olyan színészekkel dolgozott együtt (már ha De Niro és Johnny Depp, a Gilbert Grape-beli partnere nem lenne elég eddig), mint Gene Hackman, Sharon Stone, Russel Crowe a Gyorsabb a halálnál című filmben, Buz Lurhmann rendező a Romeo + Júliában, míg végül eljátszhatta Jack Dawsont a Titanicban. Minden idők egyik legnagyobb költségvetésű és legtöbb díjat besöprő szuperprodukciója tette őt a ’90-es és 2000-es évek tinibálványává, akiért őrjöngve reszkettek a nők.

Sármja, kisfiús bája elbűvölt bárkit, és többször megválasztották a világ legszebb férfijának.

És egyben a Titanic taszította abba az évtizedes kínlódásba, amely az Oscar-díjért folyt. Megtalálta Martin Scorsese, akivel megannyi szuperprodukciót készített (nem mellesleg hozzásegítette a rendezőt élete első és eddig egyetlen Oscar-díjához A téglával) az Aviátoron át a Viharszigetig; forgatott Steven Spielberggel a Kapj el, ha tudsz!-ban. És ne feledjük, 2002-ben még mindig el tudott játszani egy 16 éves iskolást, és a nézők el is hitték neki. Felfedezte magának Christopher Nolan (Eredet), Quentin Tarantino (Django elszabadul), de bizony továbbra is minden évben az tartotta lázba a filmszerető közönséget, vajon ez lesz-e Leo éve, megkapja-e a várva várt Oscart.

Gilbert Grape

DiCaprio közben fokozatosan a környezetvédelem felé fordult, és elkezdte nagyon gondosan megválogatni a szerepeit. Fiatalabb korában sem a mennyiségi munka volt rá jellemző, de egy idő után láthatóan nem adta alább, mint szuperprodukciókban szerepelni a legnagyobb nevű rendezők keze alatt dolgozva. Mindemellett ahol megjelent, biztosan felszólalt a bolygónk jövőjéért, és a 2007-es Az utolsó óra című dokumentumfilm producere, forgatókönyvírója és narrátora is egyben. Ismertségét minden alkalommal felhasználja, hogy a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozza. 2015-ben ért össze életének két nyomasztó pontja, A visszatérő főszerepéért meglett a hőn áhított Oscar-díj, amelyet ezekkel a szavakkal vett át: „Ne tekintsük a bolygót magától értetődőnek! Én sem tekintem ezt az estet magától értetődőnek.” Két mondatban össze tudta foglalni a saját életének nehézségeit és a jövő iránt érzett aggodalmát. Gyerekből felelős felnőtt lett, kitartó munkával elérte, hogy igazán odafigyeljenek arra, amit mond és fontosnak tart.  

Leon, a profi

Hasonló pályát járt be az 1981-es születésű Natalie Portman is, akit az 1994-es Léon, a profiban Jean Reno képezett ki bérgyilkosnak, majd a már említett Szemtől szemben-béli alakítás után Amidala királynő szerepét kapta meg a Csillagok háborújában. Ezzel berobban a köztudatba, de ő sem vállalt el akármit, ráadásul egyetemre is beiratkozott, úgyhogy ideje sem volt a forgatásokra. 2004-ben a Közelebb című film mellékszerepéért Oscar-díjra jelölték, 2008-ban A másik Boleyn lányban Boleyn Annát alakította, mígnem őt is utolérte az Oscar 2011-ben a Fekete hattyú címszerepéért. Darren Aronofsky horrorisztikus sztorijának kedvéért naponta 5-8 órát balettozott, és 10 kilogrammot fogyott.

Emellett elkötelezett állatvédő, vegán életmódot folytat, semmilyen állati eredetű élelmiszert nem fogyaszt,

és olyan cipőmárkát dobott piacra, ami újrahasznosított termékekből dolgozik. Folyamatosan járja az egyetemeket a leszakadó réteg felzárkóztatásáról szóló előadásaival, és olyan szegényeket támogat, akiknek kezdőtőkére van szükségük a vállalkozásukhoz. Tehát adakozik, de nem a hagyományos értelemben. Ő is kivette a színészetből a legtöbbet, amit lehet, de befolyását és ismertségét másutt kamatoztatja. Még egy gyerek, aki felelős felnőtté vált. Előttük jár időben az 1962-ben született Jodie Foster, akit már 14 évesen, 1976-ben Oscar-díjra jelöltek a Taxisofőrben nyújtott alakításáért. Őt szeretné megmenteni Robert De Niro a kegyetlen strici karmai közül. Innen nem volt megállás. 1989-ban A vádlottakért, 1992-ben pedig A bárányok hallgatnakért kapott Oscar díjat. Az ő pályája is kiteljesedett tehát, de az idő elteltével ő is eltávolodott a színjátszástól. Producerként és rendezőként kezdett tevékenykedni, és olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint A hódkóros vagy a Pénzes cápa. De rendezett epizódokat a Kártyavár, a Black Mirror és az Orange Is the New Black sorozatokhoz is. De akik a legmesszebb vetődtek a színjátszástól, azok kétségkívül az Olsen-ikrek. Mary-Kate és Ashley Olsen már néhány hónapos korukban, 1987-ben játszottak a Bír-lak című szituációs komédiában, és egészen 1995-ig felváltva alakították Michelle Tanner szerepét.

Bír-lak

Kihasználva a két kislány tündéri megjelenését a család megalapította a Dualstar nevű produkciós céget, és ők készítették az ikrek következő nagyjátékfilmjeit. Több családi és kalandfilm készült a nővérekkel, mint például a Kettőn áll a vásár vagy a Két tojás száz bajt csinál. Minden lehetséges módon kisajtolták a lányokból származó jövedelmet: még Mary-Kate és Ashley divatbabákat is lehetett kapni a 2000-es évek elején. De a lányok viszonylag gyorsan kiszálltak a filmszerepekből. Ugyan Mary-Kate testvére nélkül játszott még néhány filmben, de idővel követte Ashley-t a divatiparba. Ismertségüket felhasználva saját brandet építettek, és ma már annyi közük van a filmvilághoz, hogy produkciós cégük televíziós show-kat készít. Gyakorlatilag üzletasszonyokká váltak, és az ő kislányos bájuk is eltűnt, viszont minden eszközt megragadnak, hogy brandjüket építsék. Még attól sem bicsaklott meg a karrierjük, hogy évekkel ezelőtt Mary-Kate bevallottan anorexiával küzdött.

A showbiznisz gyermekei lehetnek sikeres felnőttek.

Elképesztő mennyiségű munkára és kitartásra, lelkierőre és akaratra van szüksége egy gyereknek ahhoz, hogy átvészelje azt, ha gyakorlatilag elveszik a gyerekkorát. Hogy mennyire lehetett saját döntésük a már gyerekként is sztároknak a filmszínészet kemény világa, nem tudni. De egy biztos: élni és jól élni a lehetőségekkel lehetséges. A showbizniszben is.

Lapozz tovább, ha a megbicsaklott karrierű gyereksztárokról is szeretnél olvasni!

Dunai Marcell

Dunai Marcell a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán végzett, jelenleg szakirányú továbbképzését végzi mentálhigiénés segítő szakember szakon. A ráckeresztúri Fiatalkorúak Drogterápiás Otthonában dolgozik terápiás munkatársként: munkájából kifolyólag vonzza a függőségek pszichológiája, a felépülés folyamata és az ennek tükrében megjelenő emberi kapcsolatok filmes reprezentációi.

Szabó Zsolt Szilveszter

Szabó Zsolt Szilveszter a szombathelyi BDF-en végzett mozgókép- és médiakultúra szakon. 25 éve foglalkozik filmekkel. Specializációja a sci-fi, a szerzői filmek, a zsánermozik szerzői változatai és a bizarr műfajkevercsek. Szívesen bíbelődik rebellis, besorolhatatlan alkotók műveivel. Kinematográfus istensége Tarkovszkij és nagyra tartja Enyedi Ildikó művészetét.

Kovács-Moldován Tünde

Moldován Tünde tanító-újságíró, a magyar nyelv(tan) szerelmese, a Filmtekercs lektora. Mindegy, hogy blockbuster, független, európai, hollywoodi, a szórakozást és művészi értéket mindben megtalálja. A filmekre pedagógus-szemmel tekint, a gondolatai filmelemzés közben is a társadalom és morál körül forognak.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com