Magazin

Gyilkosságból sosem elég – Miért virágzik a kortárs murder mystery?

Manapság újra fénykorát éli a murder mystery műfaj. A Poker Face kapcsán járunk utána, hogy mitől olyan népszerűek a kortárs gyilkossági történetek, illetve milyen eszközöket vetnek be a zsáner megújításának céljából.

Sokan a 2010-es évek végétől datálják a murder mystery új hullámának kezdetét, melynek kifejezett célja, hogy minél szélesebb körben befogadhatóvá váljék. Egyik híres előzménye a BBC Sherlock sorozata, mely alaposan megreformálta a detektív központú krimi műfaját azáltal, hogy a magánnyomozót modern környezetbe helyezte és karakterét is a felgyorsult világunkhoz alakította. A Sherlock egyik jellegzetes vonása a cselekmény felpörgetése, de nem csupán a gyors észjárású nyomozóval, hanem azáltal is, hogy a rejtélyek megoldására általában szűk időkeretet szab. Sosem hagyja állni a cselekményt, suspense jóformán nincs, helyette a történet bonyolódik tovább még több rejtéllyel, fordulattal, eseménnyel. A Sherlock eredményei megkérdőjelezhetetlenek, egyértelműen sikerült kielégítenie a nézői igényeket a folyamatos figyelemfelkeltéssel.

A féktelen kapitalizmusra berendezkedett világ egyre inkább megköveteli az emberiség alkalmazkodását a rapid életvitelhez.

A cégek pedig nem csupán az új, hanem az idősebb generációkat is egyre nagyobb mértékben szoktatják hozzá a kevés idő alatt minél több termelést és fogyasztást követelő rendszerhez. A fogyasztói társadalom már a TikTok által fémjelzett rövid tartalmakra szokott rá. Habár a filmművészetre mindig lesz igény, a nagy stúdiók – melyek kommersz filmekből élnek – fennmaradását veszélyezteti, ha rövid videók megnézése ugyanannyi idő alatt sokkal szórakoztatóbb az átlagnéző számára, mint egy egész estés filmé. Nem csupán a CGI fejlődése áll amögött, hogy a kortárs akciófilmek is egyre elképesztőbb látvánnyal és a realitást már teljes mértékben elhanyagoló figyelemfelkeltő történésekkel operálnak. A krimi azonban nem válhat irreálissá, mivel a műfaj alaptézise, hogy logika mentén építsen fel egy kerek egész történetet.

Aljas nyolcas

A kortárs murder mystery egyik fekete báránya az Aljas nyolcas, ugyanis Tarantino ezen filmjében is műfajkeveredéssel él. Viszont vitathatatlan, hogy a rendező sajátos módon tálalja a whodunnit műfajt, melyben inverz módon kerül Warren (Samuel L. Jackson) a detektív szerepbe egy olyan korban, amikor a feketéket alsóbbrendűnek tartják országszerte, ráadásul maga Warren fején vérdíj is van. Tarantino Warrenje eszes és humoros, de kétségtelen, hogy egy aljas gyilkos is, így pedig merőben eltér a kommersz detektívsémáktól. Továbbá a rejtély viszonylag hamar megoldódik klasszikus tarantinói stílusban.

Az Aljas nyolcas tehát sokkal inkább a rendező életművének bővítése, mintsem a murder mystery megújítására készült alkotás.

Ezután az amerikaiak első szembeötlő próbálkozása egy Agatha Christie-adaptáció volt Kenneth Branaghtól. A Gyilkosság az Orient Expresszen nem tudott újat mutatni, még annak ellenére sem, hogy a 1974-es adaptációhoz hasonlóan erre is színészóriásokat szerződtettek. Ennek ellenére a nézőket nagyon is érdekelte – nem véletlenül tart már Branagh három Poirot-filmnél –, mert a látvány, a rejtély intelligens felépítése és a színész-rendező karaktermegformálása könnyedén eladják a filmet.

Nem sokkal ezután, egyazon évben jelent meg három film is, melyek kísérletet tettek a murder mystery műfajának megreformálására. A trend létrejöttét annak a Rian Johnsonnak titulálják, aki az Agatha Christie történetei által inspirált Tőrbe ejtve című filmjével új utat nyitott. A film egyöntetűen pozitív nézői és kritikai visszhangot kapott, továbbá egy Oscar-jelölést is behúzott a forgatókönyve miatt.

A rendezőnek több se kellett, hogy a kortárs murder mystery fő zászlóvivője legyen.

Az ő nevéhez kötődik a két Tőrbe ejtve-film mellet a Poker Face is.

A komédia gyakran társul a műfaj filmjeihez, esetenként nagyobb teret is kapva. A Tőrbe ejtvé-ben olykor enyhén parodisztikus és visszafogott a humor, de nem céltalan és természetesnek hat. Ezzel szemben a Gyagyás gyilkosságban erőltetett módon az Adam Sandler-féle kínos affektálás szolgáltatja. A Tőrbe ejtve – Az Üveghagymában és a Poker Face-ben olykor megjelenik a Tarantinót idéző eszeveszett cselekmény, mely morbid metahumorral operál. Ilyen például előbbiben a létesítmény felrobbantása lassított felvételben, a gyúlékony anyag tűzbe dobásával, utóbbiban pedig az Adrien Brody által játszott kaszinófőnök tragikomikus öngyilkosságának lekövetése oldalnézetből, ahogyan leugrik a magasból.

Poker Face

Az alkotók egyébként nem restek halálra ítélni az érdekesebb karaktereiket, még akkor se, ha a legnagyobb nevek alakítják azokat. Adrien Brody az Ecc, pecc, ki lehetsz?-ben és a Poker Face-ben, Dave Franco pedig Az afterpartiban válik hamar áldozattá.

A környezetet tekintve Az üveghagyma és a Gyagyás gyilkosság is a krimi sematikus helyszíneitől eltérően nyári miliőt nyújt. Előbbiben a futurisztikus üveghagymában lévő technológia szolgáltatja a különleges környezetet, utóbbiban pedig az extravagáns európai turistalátványosságok, mint a monacói Forma-1-es futam. A legszínesebb koncepciót azonban a Poker Face nyújtja, melyben minden rész más helyszínen játszódik és mindegyikből árad az amerikai életérzés.

Markánsan jelen van a műfaj jelenlegi berkein belül a gazdag-szegény ellentét bemutatása.

A Tőrbe ejtvé-ben egy bevándorló kerül örökösi helyzetbe a gazdag családfő halálával, aminek hatására az egykori felettes családtagok fölé emelkedik. A Gyagyás gyilkosságban a két alsó-középosztálybeli amerikai egy milliárdos jachtján nyaral. A Poker Face-ben Charlie (Natasha Lyonne) kevés pénzzel és egy rozoga autóval menekül a bosszúból őt üldöző nagyfőnök embere elől. Ezen felül konkrét társadalmi jelenségekre is reagálnak eme alkotások. A Teljes titoktartásban az irodalomban megjelenő nagy befektetők pénzéhségére, a Gyagyás gyilkosságban az „aranyásó” jelenségre, az Ecc, pecc, ki lehetsz? című film pedig Agatha Christie Egérfogó című színdarabja nyomán – melyet egy konkrét megtörtént eset ihletett – kritizálja azt a jelenséget, hogy a true crime-típusú filmek az áldozatok hozzátartozóival nem törődve kvázi sztárt csinálnak gyilkosokból, akikre mindenki emlékszik, ellenben az áldozatokkal.

A legtöbb kortárs murder mystery whodunnit is egyben, nem úgy, mint a Poker Face, mely szokatlanabb felépítéssel rendelkezik. A sorozatban az epizódok bevezetésében történnek meg a gyilkossági esetek, tehát már az elején fény derül a tettes kilétére, így ez esetben a főhősnő nyomozásán van a hangsúly. Johnsont egyébként is foglalkoztatja a hazugságok felfedezésének témaköre. A Tőrbe ejtvé-ben Marthának (Ana de Armas) hánynia kell, amikor ő maga nem az igazat mondja valakinek, a Poker Face-ben pedig Charlie zsigerből, ránézésre 100%-osan meg tudja állapítani, ha valaki hazudik.

A rendező szereti a protagonista alakjait túlzó, már-már az irrealitást súroló tulajdonságokkal felruházni, ellenben így sem válnak hiteltelenné.

A Poker Face erőssége pont az, hogy egyedi módon bontja meg az időrendszert, az epizódok elején használatos flashforwarddal, mellyel szembemegy a krimik által gyakran használt flashbackes utánmagyarázásokkal. Az afterparti is a flashback formátumra épül, habár ezt sajátos módon teszi és csupán az adott karakter szubjektív valóságát látjuk. A Tőrbe ejtve-filmeknél azonban ez széles skálán mozog. Az első részben vannak valós szubjektív és feltételezett szubjektív visszaemlékezések. A második részben ezek mellett már helyet kap a tudatosan megmásított flashback is.

torbe ejtve
A Tőrbe ejtve két szereplőgárdája

Ebben a férfihősök által leuralt műfajban az erős női karakterek száma növekvő tendenciát mutat. A Tőrbe ejtvé-ben Martha a naiv jószívűségével, Az üveghagymában pedig Helen (Janelle Monáe) a fortélyos szerepjátékával válik Blanc társává. Az Ecc, pecc, ki lehetsz?-ben a lelkes rendőrnő a férfiak által uralt szakmában próbál előretörni, olykor olyan egyszerű eszközökkel, mint amikor süteménnyel csal ki információt egy férfiból. Az eszes női detektívek toposza, melyben a főnyomozó egy nő, minden eddiginél nagyobb népszerűségnek örvend. Az Easttowni rejtélyekben Kate Winslet realista módon ábrázolt erős anya karaktere, a Poker Face-ben a laza és élő hazugságvizsgáló Charlie, Az afterpartiban a vallatásokat mozinak felfogó Danner nyomozó (Tiffany Haddish). Mind-mind hordoznak magukban olyan karakterjegyeket, melyek markánsan növelik az alkotások színvonalát.

A női detektívek elterjedése nem ideológiai elvárásból fakad, hanem üde alternatívát állít a műfaj untig használt férfi nyomozókból álló sémáival szemben.

Nincs olyan kortárs murder mystery, mely valamilyen formában ne tisztelegne az irodalmiság és a krimi előtt intertextuális és intermediális eszközökkel. A Gyilkos a házban sorozatban Charles (Steve Martin) a 90-es években egy bűnügyi sorozat nyomozóját alakította. Blanc neve egyrészt a franciák híres krimi írójának, Maurice Leblance nevére is utalhat, illetve Poirot nevének hasonlóan belgás kiejtésére. A Teljes titoktartásban Alex (Alex Lawther) imádja az irodalmat, A Gyilkosság az Orient Expresszen című regény miatt „kell” nyaranta egy könyvesboltban dolgoznia, emellett pedig egy Marcel Proust regény védi meg a golyó általi haláltól. Hasonló klisét játszottak el Az üveghagymában, amikor Helent egy kis notesz véd meg.

teljes titoktartás
Teljes titoktartás

Az Ecc, pecc, ki lehetsz? nem csupán a krimik királynőjének legnépszerűbb színdarabja körül forog, hanem még magát Agatha Christie-t is a cselekmény részévé teszi. A Gyilkos a házban-ban Mabel (Selena Gomez) a Hardy Boys misztikus regénysorozat rajongója, maguk a könyvek pedig többször meg is jelennek a szériában.

Az intermedialitás Az afterpartiban a televízión keresztül jelenik meg, melyben a halálesetről szóló bejelentést mellett a híres sztáráldozat életét is bemutatják egy összefoglalóban. Itt többek között van egy kivágott rész egy, a Trópusi vihart idéző filmből, amiben a Dave Franco által játszott Xavier szerepel. Az üveghagymában pedig Blanc az Among Us nevű videójátékkal játszik.

Előfordul, hogy a nagy márkák is képviseltetik magukat,

jelenlétük azonban nem okoz ellenérzést, mivelhogy következetesen illeszkednek az adott alkotáshoz. A Tőrbe ejtvé-ben nem pusztán öncélú promózás, amikor Harlan fia megemlíti apjának, hogy érdemes lenne elfogadni a Netflix ajánlatát az író regényeinek megfilmesítésével kapcsolatban, hanem reflektálás arra a népszerű jelenségre, mely során egyre több irodalmi művet adaptálnak mozgóképre. A Poker Face második részében az áldozat (Damian) a Subway egy útszéli gyorséttermében dolgozik, mely egészen kiemelkedik a lepukkant benzinkutas közegből és általa a látkép eklektikus hatással bír. Nem mellesleg Johnson itt is előhozakodik az influenszer témával, ugyanis Damian egy TikTok csatornát is üzemeltet, melynek az a tartalma, hogy Subway típusú szendvicsek elkészítését veszi videóra.

Rian Johnson határozott célja, hogy görbetükröt tartson az amerikai társadalom elé, de az rejtély, hogy valójában csak szimpla gegnek szánja, vagy mélyebb mondanivalót szán neki. A Tőrbe ejtvé-ben még csak a családon belüli politikai megosztottságra reagál, melyet a markánsan kétpólusú republikánus-demokrata ellentét képez. A veszekedések olykor olyannyira elfajulnak, hogy a fiatal generációt képviselő két fiatalkorú is már a korban használatos obszcén jelzőkkel illetik egymást. A volt amerikai elnök, Trump neve is elhangzik egy vita során, ami szintén egy olyan húzás az író-rendezőtől, mellyel jelzi, hogy szeretne szerves kapcsolatot tartani a valós és fiktív világ között.

A folytatásban már a cselekmény ízét is a létező világunk problémái fűszerezik.

Az üveghagyma még több aktuálpolitikai, társadalmi, de még gazdasági kérdést is felvet. A második rész heterogénebb csapattal operál, hogy még tartalmasabban reflektálhasson az amerikai társadalomra. A szövetség egyik tagja egy kormányzónő, akinek a klímaváltozásról szóló vitákban kell állást foglalnia egy közelgő választás előtt. Szerepet kap egy nézettségvadász, híres videós is, akivel Johnson az eddigi legsarkalatosabb kritikát fogalmazza meg az influenszerekkel szemben. Az izomagy Duke (Dave Bautista) ugyanis még a saját barátnője testét is képes bármilyen módon felhasználni, csakhogy növelje a nézettségét és ezzel a bevételeit is. A covid okozta karantén és maszkhordás szintén kendőzetlenül helyezi el a jelenkorba a filmet, ami ezzel is élcelődik: a korábbi sikeres modell Birdie (Kate Hudson) a karantén alatt zsúfolt házibulit tart. A Gyilkos a házban is követi a trendeket. Főszereplői egymástól függetlenül ugyanazt a bűnügyi podcast műsort szokták hallgatni, mely hatására később ők is belefognak egy saját podcast gyártásába.

Gyilkos a házban

A kortárs murder mystery új hullámának szerves része az önreflexió különböző formai, illetve narratív megnyilvánulásai. Vannak olyan filmek, melyek nagyon sokat használják (Ecc, pecc, ki lehetsz?) és olyanok is, melyek szinte egyáltalán nem (Teljes titoktartás). Az afterpartinál elegánsan a nyomozó karakterébe építették, miszerint filmként kezeli a kihallgatások alanyainak történeteit és aszerint szubjektíven tárja elénk azokat, az adott karakter stílusához, elbeszélésmódjához igazítva. Az Ecc, pecc, ki lehetsz? a lehető legkönnyebb módon reflektál önmagára, azzal, hogy már a legelején egy kliséhalmazként aposztrofálja magát. A jelmondatán, miszerint „Ha már egy krimit láttál, akkor az összeset láttad”, nem is igyekszik újítani.

Megfelel számára, hogy végig csak önironizál.

A Tőrbe ejtve családfőjének halálánál a rokonok megjegyzik, hogy „olyan ez az ügy, mintha maga Harlan írta volna”. A Teljes titoktartásban is meghal egy népszerű író, de az nem jár kikacsintással az alkotók részéről. A legmesterkéltebb megoldással az Ecc, pecc, ki lehetsz? él, melynek végén manírosan, egy az egyben megvalósul az a cselekménysorozat, melyet Kopernick rendező (Adrien Brody) írt meg az Egérfogó filmes változatának végéhez.

Az érdeklődés fenntartására olyan technikai elemeket használnak ezek az alkotások, mint például Az üveghagymában a lassítások vagy az osztott képernyő, mellyel van, hogy öt különböző helyszínt is mutatnak egyszerre. Ezt a megoldást az Ecc, pecc, ki lehetsz? is vígan alkalmazza. A vágás révén válik igazán izgalmassá a Teljes titoktartás is, mely bátran ugrál ide-oda az idősíkban, ezzel minél fordulatosabbá téve a cselekményt.

A kortárs murder mystery népszerűsége nagy vonalakban betudható a műfaj konvencióin alapuló nosztalgiafaktornak.

Ezen túl a retro hangulat megidézésével, a posztmodern elemek szubverzióival, a fordulatok halmozásával, a gyors cselekményvezetéssel és kreatív vágási megoldásokkal elégítik ki a nézői ingerek sokaságát. Így a kortárs murder mystery, ha képes a rohamosan fejlődő világgal párhuzamosan haladva lebilincselő lenni és tud aktívan, minőségi humorral reflektálni a társadalmat foglalkoztató jelenségekre, akkor bizonyosan az érdeklődés középpontjában maradhat még sokáig. De garantáltan nem annyi ideig, ahány éve műsoron van a krimi királynőjének darabja, az Egérfogó a londoni West Enden.

A PokerFace a SkyShowtime kínálatában látható.

Szponzorált cikk

Antalovics Dániel

Antalovics Dániel az EKKE mozgóképkultúra és média szakán tanulta a filmkészítés fortélyait. A lélektelen filmeket megveti. Kedvencei a szürreális, a disztópikus és a társadalmi problémákat feszegető filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com