Magazin

Hayao Miyazaki filmjei Z-től A-ig

Hayao-Miyazaki

Sorba rendeztük Hayao Miyazaki egészestés filmjeit a legrosszabbtól a legjobbig. 12 filmmel örvendeztetett meg minket az anime mestere és mindegyik utánozhatatlanul zseniális, mégis rangsorolnunk kellett – egyetértesz a sorrenddel?

12. III. Lupin – Cagliostro kastélya (1979)

Hayao Miyazaki életművet ismerve furcsa látni, hogy a rendező első egészestés filmje egy könnyed gengsztermanga adaptációja. Furcsa, ugyanakkor annyira ismerős! Harmadik Lupin második egészestés kalandjában felismerhetők az elemek, amiért Miyazaki vonzódik, ugyanakkor az is szépen kirajzolódik, hogy a rendező mennyire szorosan kapcsolódik a japán anime attitűdjéhez és elemeihez. Lupin, ha nem a hatvanas évektől létező mangahős lenne, akár egy eredeti Miyazaki szereplő is lehetne egy kis huncutsággal megtoldva. A Cagliostro kastélya emellett visszafogottan megjeleníti Miyazaki vissza-visszatérő csodálatát a repüléshez nemcsak a repülős jelenetekben, de a szinte súlytalan karakterek mozgásában, ahogy a gravitációra fittyet hányva szállnak egyik háztetőről a másikra. (Ez is mennyire ismerős más animékből!) Történik mindez egy fantasztikus elemeket egyáltalán nem tartalmazó sztoriban.

Hayao-Miyazaki-Cagliostro-vara

Lupin és társa épp egy óriási kaszinó széfjének tartalmát fújták meg, de a gazdagság öröme nem tart sokáig. A mestertolvaj Lupin már a menekülőút során rájön, a pénz hamis. Az úgynevezett kecskepénz a legkisebb ENSZ tagállam, Cagliostroba vezeti a párost és kiderül, hogy a világégéseket okozó hamis pénz milliói mögött az ország régense áll. Ő az, aki hatalmát szeretné legitimálni azzal, hogy az elárvult hercegnőt feleségül veszi. A gyönyörű fiatal lány azonban Lupint is elbűvöli! A főhős félreteszi önös érdekeit, hogy mint egy japán Tintin segítsen a világpolitikára is ható gazemberség leleplezésében. Hayao Miyazaki mély tisztelete, finom odafigyelése már az első filmjében is egyértelműen látszik és még a rendező fiatalos lendülete is megjelenik benne. Bár a rangsor végén helyezkedik el, a Cagliostro vára is egy emlékezetes kaland nem csak a Miyazakiért rajongóknak. (Nagy Tibor)

11. Ponyo a tengerparti sziklán (2008)

Miyazaki gyerekfilmjeként számontartott Ponyo inkább gyerekbarát felnőttfilmnek nevezhető, hiszen ebben a történetben – egy kisebb világvége veszélyt leszámítva – nincsenek kegyetlen és sötét jelenetek, amelyek szinte mindegyik Miyazaki filmben kéz a kézben járnak az apró csodákkal. Ráadásul itt a főszereplők is egészen fiatalok, ennek ellenére a szerelem igenis központi téma, ahogy a környezetszennyezés is megint csak fókuszban marad az amúgy kis hableány parafrázisként is értelmezhető mesében. Ponyo ugyanis nem más, mint a tengeristennő és ember férje aranyhal-gyermeke, aki beleszeret Szószukébe, a parton élő ötéves kisfiúba. A világok közötti átvándorlás azonban veszéllyel jár,

Ponyo vágya cunamit gerjeszt és veszélybe sodorja a szárazföldön lakókat.

Ponyo egy igazi átalakulás film, a Brünnhilde nevet megtagadó aranyhal emberi lábakkal Ponyóként szeretne tovább élni. Nemcsak formát, világot, de ezzel világszemléletet is vált, s a szüleinek ellentmondva kiharcolja, hogy az emberek között lehessen. Hayao Miyazaki ezúttal elnéző, hiszen Ponyo majdnem a tengeri szemétben leli vesztét, de hamar megszereti a rament sonkával, az áramot, ami fényt csinál, és persze Szószukét. Mi pedig nézőként egyszerre megkapjuk a tengeri és az emberi csodát is. Az egyik rendkívül színes és kavargó, a másik az európai műveltséggel folytat sokrétegű párbeszédet és közben mégis egyszerűen a szívhez szól. (Keller Mirella)

10. A fiú és a szürke gém (2023)

Hayao Miyazaki (jelen állás szerinti) utolsó filmje, ha nem is tökéletes, de roppant szép és emlékezetes lezárása az életműnek. A fiú és a szürke gém nem csupán egy gyönyörűn meganimált, elképesztően hangulatos és csodálatosan kedves fantasy felnövés történet, hanem

egy rendezői best-of album.

A fiú és a szűrke gém cselekményében ugyanis Miyazaki a Ghibli stúdió számára készített filmjeinek szinte legtöbb visszatérő témája és motívuma helyet kapott. A háború pusztítása, a természet és az ember létezése közötti összhang keresése, a fasiszta mentalitás fenyegetése/veszélye, a gyász feldolgozása és az elengedés, belső megbékélés szükségesége. Mindezt pedig egy a világra, éppen csak rácsodálkozó gyerek szemén keresztül.

a-fiu-es-a-szurke-gem

Jól lehet, hogy A fiú és a szürke gém legnagyobb hibája épp az, mintha a rendező – egyfajta karrier összegzésként – mindent beleakart zsúfolni, amiről mesélni szeretne. Ennek következtében pedig ezen témák egyikét sem tudja olyan mélyen kibontani, mint a korábbi filmjeiben. Ám a kelleténél lassabb indulás után egy fantasztikus kaland veszi kezdetét. Hayao Miyazaki világépítés és mesélés terén még így, nyolcvan felett is elképesztően kreatív ötletekkel képes előállni, miközben a látvány továbbra is lehengerlő, ahogyan Joe Hisaishi filmzenéje is. Lehet, hogy apró egyenlőtlenségei miatt nem fér be Miyazaki legjobbjai közé, A fiú és a szürke gém nem csupán egy nagyszerű anime, de méltó hattyúdala a forma legnagyobb mesterének is. (Pongrácz Máté)

9. Porco Rosso – A mesterpilóta (1992)

Porco Rosso valamelyest kakukktojás Miyazaki életművében egyike a rendező a leghumorosabb és legmelankolikusabb alkotásainak, ami a rendezőtől megszokott motívumai a nem megszokott módokon jelennek meg. A második világháború után disznóvá változott olasz vadászpilóta Porco Rosso fejvadászként dolgozik az Adriai-tengeren. Ahogy izgalmas és látványos kalandjai megelevenednek a szemünk előtt, úgy bontakozik Porco enigmatikus alakja.

Míg számos Miyazaki főhős olyan gyerek, akinek egy idegen világban kell helytállnia, addig Porco egy ismerős világban, de egy megváltozott testben kénytelen élni. Míg általában Miyazaki hőseinek meg kell tanulniuk elfogadással viszonyulni a többi emberhez, addig Porco esetében a világnak kell őt elfogadnia. A világháborúk utáni történet fantasztikuma nem egy diegetikus valóság valóságos eleme, hanem metafora a malaccá változott olaszon ülő átok. Sose gondolnád, hogy fennhangon fasisztáznak egy Hayao Miyazaki-filmben. Annak, aki ismeri a rendező munkásságát, tele van ez a film meglepetésekkel, a szerzői kézjegy kulcsmotívumainak ellentétes előjelű használatával. (Nagy Márk)

8. Kiki – A boszorkányfutár (1989)

Beleestem az első benyomás csapdájába, mikor Chihiro jóvoltából megismerkedtem Miyazaki munkásságával. Azt hittem, hogy hasonló hangulatot várhatok a mester többi filmjétől is. Pedig a Kiki – A boszorkányfutár még csak nyomokban sem tartalmaz bizarr, a szó materiális értelmében vett nyomasztó elemeket. A 13 éves, ebben a korban hagyományosan a boszorkánytanonc évét kezdő Kiki kalandja az egyik legtisztábban cuki történet, amit valaha láttam.

Hayao-Miyazaki-Kiki-a-boszorkanyfutar

Nincs kimondott ellenlábas – pusztán az idő, amivel Kikinek mind a reálszinten, a futárszolgálatának menedzselése, mind pedig a metaszinten, a kisgyermeki éveinek vészesen gyors lefolyása során kell megküzdenie. Fontosabb azonban, hogy kimondott gonosz sincs a coming-of-age sztoriban. Csupán Kiki saját démonai: az önbizalomhiány, a szociális szorongás és a függetlenedés félelme. Eltávolodik szüleitől, kortársaitól, még a beszélgető pajtásától, Dzsidzsi macskától is. A kislány története mindannyiunké, általános érvényű tanmese, amelyet a rendezőtől nem megszokott névtelen régiók és indifferens kultúra egyértelműsít.

A Kiki – A boszorkányfutár felvonultatja a komplett eszköztárat, ami miatt szeretni lehet az animekirály filmográfiáját.

Az, hogy valószínűleg sosem kerül be a listázások elitjébe, egyrészt annak „köszönhető”, hogy a Ghibli-kabala Totoro kvázi farvizén készült el (ami miatt sokáig úgy volt, nem is Mijazaki fogja rendezni). Másrészt, hogy kisebb ellentmondást szül a szociológiai hátteréből nem indokolt korai munkavállalás és a társas környezet javarészt támogató magatartása ellenére a kiégés, amit Kikiben végbe megy. (Gyenes Dániel)

7. Laputa – Az égi palota (1986)

Már a Laputa – Az égi palotában sikerült Hayao Miyazakinak mindaz, ami miatt az animáció mesterének hívjuk őt. Míg a könnyed és kedves szórakoztatás képsorai peregnek szemünk előtt, addig a létezésünk legnagyobb kérdéseivel vagyunk kénytelenek szembesülni és hatalmas érzelmi skálát járunk be. Egyrészről egy árva kamaszfiú felnövéstörténete ez, aki a szeretett lány kedvéért nő fel, hogy megmentője és támasza lehessen. Másrészt szembenézünk az emberi gyarlóság és mohóság korlátokat nem ismerő rombolásával. Laputa egy misztikus repülő világ, egy csodás ősi civilizáció, amely hatalmas erővel bír, s ha rossz kezekbe kerül, a világháborúk rémkorszaka elevenedhet meg. Ez ellen száll szembe a titokzatos repülő lány és a hatalmas szívvel bíró árva fiú.

A Laputa egy hatalmas kaland-sorozat és utazás telis-tele izgalmas, néhol megmosolyogtató verekedésekkel, üldözésekkel.

Tulajdonképpen a Nauszika egy könnyedebb, steampunkosabb verziója, amely bemutatja a Porco Rosso légkalózait. De a Laputa a mesén túl már tele van humanizmussal, világok találkozásával, csodával és üzenettel. Egy igazán fantasztikus Miyazaki alkotás, amelyben egyszerre fér meg a gyermeki ártatlanság, a humor és a szívtelen rombolás. Míg boldogan integetve köszönünk el a film végén a főhősöktől, az utópia világában az ember sírjára egy robot tesz virágot. (Keller Mirella)

6. Totoro – A varázserdő titka (1988)

A Kuszakabe család vidékre költözik egy régi, de rendkívül barátságos házba, amelyet lehet, hogy régi, de rendkívül barátságos szellemek laknak. Noha a szellempara hamar elmúlik – barátságos lelkek ezek –, az élet így sem a legkönnyebb Kuszakabééknak. Míg az édesanya kórházban lábadozik, minden feladat az apa, illetve a tizenéves Szacuki nyakába szakad. A film főleg Szacukira koncentrál, aki úgy próbál négyéves kishúga, Mei támasza maradni, hogy közben ő maga is elveszettnek tűnik, hisz a gyermeki lét és a hirtelen jött felnőttség ellentétes erői komoly kihívások elé állítják a lányt.

Hayao-Miyazaki-Totoro-a-varazserdo-titka

Mei egyik nap két furcsa lényt követve egy üregben találja magát, ahol találkozik egy barátságos, hatalmas szőrmókkal, akit Totoronak nevez. Totoro különböző varázslatos képességek birtokában van, amelyek hol furcsa, hol szívmelengető kalandokba kalauzolják a két lányt.

A szótlan óriás olyan „átmeneti” karakterként jelenik meg, aki mind fizikai, mind lelki értelemben gondoskodik a némiképp talajvesztett testvérpár biztonságáról, miközben nem lép a család helyébe. Így válik Totoro a menekvés helyett a támasz allegorikus tanukimacskabaglyává. Hayao Miyazaki ezen alkotása egy kedves történet arról, hogy miképp keres menedéket a gyermeki lélek a fantáziában az olyan (itt szerencsére) átmeneti krízishelyzetek során, mint amit például egy család felbomlása jelenthet. (Gerdesits Pál)

5. Nauszika – A szél harcosai (1984)

Miyazaki számos művében megjelenő háborúellenessége és természetközpontúsága talán egyetlen filmjében sem szerepel annyira explicit módon, mint az 1984-ben készült Nauszikában. A posztapokaliptikus történet a Miyazaki által írt azonos című mangán alapul és a címszereplő, Nauszika hercegnő harcát mutatja be a Föld megmentéséért. A cselekmény a jövőben játszódik, amikor az emberek mérgező tevékenysége révén a bolygón vészesen terjed a Pusztulás tengere, ami egyre jobban szorítja vissza az emberiség élőterét. Amikor a szomszédos királyság egy ősi fegyver bevetésével akarja elpusztítani a mutáns óriásrovaroknak otthont adó toxikus területet, Nauszika rájön, hogy a támadással örökre megpecsételődne az emberek sorsa, ezért szembeszáll a katonákkal.

Hayao-Miyazaki-Nauszika-A-szel-harcosai

A film – ami (számos más díj mellett) nem véletlenül nyerte el a WWF (Természetvédelmi Világalap) elismerését – mindmáig aktuális üzenete alapvetően az élet tiszteletéről szól – legyen szó akár az emberi, akár az állati, akár a növényi életről. Nauszika a magasabb rendű, egyetemes igazságok képviselője, aki szeretetteljes, erőszakmentes kommunikációval és teljes elfogadással fordul még azok felé is, aki támadólag lépnek fel ellene – hiszen tudja, hogy őket sem a gonoszság, csupán a félelem vezérli. Különösen izgalmas Miyazaki világának flórája, és igazán emlékezetes az Anno Hideaki által megrajzol jelenet is, melyben az ősi fegyver a bogarakra támad. Már ebben a korai munkájában is megjelennek Miyazaki jellegzetes elemei: a női és férfi attribútumokat egyesítő női karakter, a repülés szimbóluma vagy a cuki segítő állat karaktere. (Molnár Kata Orsolya)

4. Szél támad (2013)

Hayao Miyazaki egész pályafutását átöleli a repülés iránti vonzalma, a szó szerint ég adta végtelen lehetőségek kék tengere, amely egyszerre nyit meg világokat a szereplők és a néző előtt, és mutat rá a gravitáció legyőzhetetlen súlyával párhuzamba állított emberi halandóságra. Noha az ég és a szárnyalás motívuma számtalan alkotásában megjelenik, a 2013-as Szél támaddal egy egész filmet szentel a képzelet, az álmok és a vágyak játszóterévé avanzsált térnek. Mindezt úgy, hogy fájóan gyönyörűen és emberien mesél Japán helyzetéről a két világháború között. A Ghibli stúdiótól jól megszokott minőségű mese, amellett hogy kiválóan bemutatja Jiro Horikoshi japán repülőgépmérnök fikcionalizált életét, gyakorlatilag egy két órás repülőútra invitál minket: hol egy gép belsejében csücsülve az alattunk elterülő világot csodálva, hol magában a levegőben lebegve,

a modern civilizáció egyik legnagyobb vívmányán eszmélve követjük nyomon Jiro életének és Japán történelmének egy szeletét.

Jiro kiskora óta repülőket akar tervezni, de a két háború árnyékában szent célja, hogy a találmányok segítsék és ne rombolják az emberiséget. A film egy megtört és szegény Japánt hoz el elénk, amely hiába van lemaradva egy évtizeddel egyes nyugati országokhoz képest, sosem adta fel az újraépítéshez kellő reményt. A Szél támad Japán történelmébe, a repülők világába és Jiro sorsába nyújt betekintést, miközben az emberi lét végességével és a szerelem erejével is foglalkozik. Természetesen utánozhatatlan képi világgal és olyan tökéletesen eltalált zenével, amely napokig az emberben ragad fel-felcsendülve. Akár csak a szél. (Kajdi Júlia)

3. A vadon hercegnője (1997)

Miyazaki addigi életművének összegzőjeként is tekinthetünk az A vadon hercegnőjére, hiszen megjelennek benne az anime nagymesterének klasszikus témái: a pacifizmus, az ember és a természet közötti harmónia megteremtésének vágya, az emberiség destruktív működésének kidomborítása, valamint a gyermeki ártatlanságba vetett kikezdhetetlen hit.

Hayao-Miyazaki-A-vadon-hercegnoje

Ashitaka herceg története úgy bontakozik ki a vásznon akár egy festői környezetben megtett, varázslatos kalandokkal tarkított utazás, melynek befejezése az erdő fáinak sűrűjébe burkolózik. Ahogy legtöbb filmjében, Miyazaki ezúttal is a cselekmény organikus folyása szerint alakítja annak kifutását. A fináléban Ashitaka ugyanis a vaddisznó démon átkának feloldása helyett már az ember és természet között dúló háború megakadályozásán, valamint  Sannak, a vadon hercegnőjének megmentésén ügyködik. A film azonban nemcsak történetmesélési módjában, hanem karakterábrázolásában is komplex. Még a gonosznak tűnő Eboshi úrnő motivációja is árnyaltabbá válik, amint kiderül, hogy bányászvárosában menedéket nyújt a társadalom kitaszított rétegeinek (pl. prostituáltak, leprások, rokkantak). De az erdő élővilága sincs piedesztálra emelve, hiszen

az állatokat elvakítja az embergyűlölet, ami végül leépülésüket okozza.

Noha Ashitaka megmenti San-t, a mindenható szarvasistent már nem tudja. Annak ellenére, hogy a romokon felsejlik a békés együttélés reménye, Ashitaka és San tudják, hogy mindez nem lehetséges. Így békében, egymástól mégis idegenkedve térnek vissza otthonukba, ami egyúttal Miyazaki keserédes jövőképét is leleplezi. (Vida Benjámin)

2. A vándorló palota (2004)

Diana Wynne Jones 1986-os, azonos című regényét adaptálta Miyazaki, amelynek sikerét bizonyítja, hogy a nagyközönség és a kritikusok rajongása mellett maga az írónő is elégedetten nyilatkozott a mozgóképes verzióról. A vándorló palota a háború sújtotta Ingary földjén veszi kezdetét, egy olyan környéken, ahol a boszorkányság, a varázslatok, a mágia bármely formája a hétköznapok része. Itt él a kalapboltban dolgozó, csöndes és fiatal szürke kisegér, Sophie, akit a Puszták boszorkánya egy nap a vagy hatvan évvel öregebb önmagává változtatja. Hogy átkát megtörje, útra kel: ennek során sodorja össze az élet megannyi olyan útitárssal, akiknek köszönhetően

A vándorló palota sokunk számára párját ritkító, egy életre maradandó alkotást jelent.

Miyazaki filmjének sava-borsát a szerethető, ám legalább ennyire szokatlan karakterek adják. Ide tartozik átvitt értelemben maga a vándorló palotája is, amelyet a tüneményes és élesnyelvű tűzdémon, Calcifer tart mozgásban: ő a palota lelke. Szintén ebben a szedett-vedett kószáló óriástákolmányban él Markl, a magát olykor öregembernek álcázó kölyök, és persze Howl, a hiú és rosszhírű varázsló. Hozzájuk csatlakozik „Sophie mama”, aki idősként sokkal jobb fej és szerethetőbb, mint önbizalomhiányos, teszetosza fiatal énje, valamint a nemkülönben súlyos átkát cipelő madárijesztő, és később Howl ellenségének, Suliman varázslónőnek nemtörődöm-képű vén kutyája.

Annak módja, ahogyan Miyazaki a karakterrábrázolással és a főbb szereplők jellemfejlődésével bánik, egyszerre kreatív és elgondolkodtató. Nem véletlen az sem, hogy Sophie lelkének változásai fokozatosan a külsején is elkezdenek látszani. (Németh Míra)

1. Chihiro Szellemországban (2001)

A szakma és a közönség szinte egyöntetű véleménye alapján Hayao Miyazaki egyik (ha nem a) legnagyszerűbb műve, mondhatni, opus magnuma a Chihiro Szellemországban. Sokan, köztük én is ezzel a darabbal kezdték a Miyazaki-univerzummal való ismerkedését, ami aztán rövid időn belül rajongássá lett. A mester sok évtizednyi szakmai tapasztalata sűrűsödik kétórányi játékidejének minden kockájába, és akkor

a szemet gyönyörködtető képekről és a szívmelengető, gondolatgazdag történetről nem is beszéltünk.

A film címszereplője egy tízéves kislány, aki szüleivel új városba költözik. Az oda vezető úton bizarr és egyre ijesztőbb kalandokba keverednek. Egy kísértetvárosban rekednek, ahol az uralkodó egy boszorkány, Yubaba, aki az emberek nevét és emlékeit ellopva hatalmaskodik. Ebben a világban Chihirónak nagyon rövid idő alatt fel kell nőnie, hogy tetteiért felelősséget vállalva megmenthesse átokkal sújtott szüleit. A harcot újdonsült barátjával, Hakuval veszi fel, aki jó ideje szellemországban rekedt.

A Chihiro Szellemországban sikerének titka a fentebb vázolt erényein túl tartalmi és formai egysége, és morális tanításainak tisztasága. A legalapvetőbb emberi értékekre (kitartás, szorgalom, jóhiszeműség, szeretet és hűség) tolakodó didaxis nélkül hívja fel a figyelmet. Mindeközben elsőre össze nem illő esztétikai értékek izgalmas kevercsét adja egy érdekfeszítő mesébe ágyazva. A legjobb animációnak járó Oscar-díj pedig már tényleg csak hab az anime mester tortáján. (Szabó Zsolt Szilveszter)

Filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!