Magazin

Hogyan kell univerzális vígjátékot írni?

Hongkongi forgatókönyvírói panel az udinei fesztiválon: esténként beszélgetések folynak a vendégeskedő alkotókkal; pénteken hongkongi rendezők, írók és színészek mondták el véleményüket a forgatókönyvírásról. A beszélgetésből az tűnt ki, hogy az írók problémái a Távol-Keleten sem mások, mint a világ többi részén (kivéve a sajátos helyi kultúra-keveredést), és nagyon is lehetséges világszerte élvezhető komédiát gyártani.

A film mindenhol ugyanolyan. Arra a kérdésre például, hogy mit tart a legfontosabbnak egy forgatókönyvben, Jody Luk, a magánnyomozóból regényíróvá, majd forgatókönyv-íróvá lett alkotó (Love in the Buff, Vulgaria) egyszerűen azt válaszolta, hogy az önellenőrzést, újraírást, és szükség esetén a kíméletlen törlést, mivel amit ma remek ötletnek tart az író, az holnap talán már nem tetszik neki: nem szabad tehát félni az átírástól. Később azt is kifejtette, hogy a forgatókönyv-írónak a részletekre és az emberekre kell odafigyelnie — ő maga szerencsés, mert sokat gyakorolta mindezt nyomozói karrierje során, mondta. Pang Ho-Cheung rendező (Love in a Puff, Love in the Buff, Vulgaria) szerint az emberek egymás közötti viszonyai adják a forgatókönyv alapját, és ha ezek rendben vannak, akkor minden más — struktúra, technika — másodlagos ehhez képest. Fung Chih-Chiang rendező (The Bounty) azt emelte ki, hogy a forgatókönyvnek az emberek valódi életét kell tükröznie.

Valamennyi vendég egyetértett abban, hogy a forgatókönyvírás világszerte erősen alulértékelt tevékenység. Ehhez kapcsolódva Chapman To, a veterán színész (a fesztiválon a The Bounty és a Vulgaria című filmekben volt látható) valóságos laudációt adott elő, mondván, a forgatókönyv a film lelke, a forgatás kulcsa, a színésznek pedig alázattal el kell fogadnia, ami benne szerepel, és önmagát alá kell rendelnie a szkriptnek.

Balról jobbra: Tim Youngs (moderátor), Chapman To, Fung Chih-Chiang, Pang Ho-Cheung (a mikrofonnal), Jody Luk, valamint a tolmács

 A panel kulcskérdése az volt, hogy miként lehet a vígjátékokat érthetővé tenni a különböző kultúrák számára. A kultúráknak Hongkong régóta olvasztótégelye, azonban ez azt is jelenti, hogy a tégelyben megváltoznak az eredeti elemek. Amikor például Jody Luk pekingi vígjátékot írt (Love in the Buff), a rendező kérésére csaknem egy évet kellett a kínai fővárosban töltenie, hogy a helyi atmoszférát hitelesen írhassa meg — aztán Pang Ho-Cheung is hónapokra csatlakozott hozzá, mert a szkript fejlesztéséhez elengedhetetlennek érezte. Pang Ho-Cheung szerint a jó vígjáték a helyzetkomikumra épül a nyelvi poénok helyett, így értheti meg minden közönség. Fung Chih-Chiang azt hangsúlyozta, hogy mivel a vígjáték az emberekben mindenütt jelen lévő hibákra épül, univerzális műfajnak tekinthető. Bár ő maga sosem a célközönségre és a piacra figyel — mondta —, az emberek egyetemes témái és félelmei átnyúlnak a határokon.

A Filmtekercs kérdésére válaszolva a vendégek mind úgy gondolták, hogy a megfelelő írói eszközökkel nagyon is lehetséges olyan vígjátékot készíteni, ami egyszerre élvezhető a keleti és a nyugati kultúrák számára. Pang Ho-Cheung a szituációs komédiát tartotta ideálisnak, hiszen — mint abban valamennyien egyetértettek — például Charlie Chaplin filmjei vagy Rowan Atkinson Mr. Bean-karaktere a keleti kultúrákban is maradéktalanul élvezhetők. (Fung Chih-Chiang: azért máig nagyon kevés olyan művész létezik, akik képesek arra, amire ők ketten.) A probléma inkább abban áll, hogy a legtöbb író nem törődik a nehezebb szituációs komédiával, hanem a szűkebb helyi közönség számára készít helyi és nyelvi poénokkal megtűzdelt filmeket. Pang Ho-Cheung felállított egy százalékos szabályt a maga számára: a filmjeiben csak 20 százaléknyi lokális poént enged meg, 80 százaléknak a szituációra kell épülnie. A rendező aztán elmondta azt is, hogy a vígjátékok problémája nem annyira a fordítás, mint a kötelező politikai korrektség. Az író nem léphet túl bizonyos határokat, és nem használhat előítéletekből származó helyzeteket. A political correctness gyakorlata a vígjáték legnagyobb ellensége — emelte ki többször is.

A Love in a Puff és folytatása, a Love in the Buff közönség- és kritikai sikert aratott, utóbbi a cikk írásakor 89%-os értékelésen állt a Rotten Tomatoes oldalán. A Vulgaria európai premierjét, és a The Bounty világpremierjét az udinei fesztiválon tartották.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya