Az egyik legnagyobb, középkori magyar hősről készül nagy formátumú sorozat magyar és nemzetközi sztárokkal, hatalmas díszletekkel és kiterjedt stábbal. A Hunyadi forgatási helyszínén lehetőségünk nyílt bejárni néhány épített díszletet, beszélgethettünk az alkotókkal és még néhány percnyi leforgatott anyagot is megmutattak nekünk.
Perzsel a forróság a fóti Mafilm stúdió udvarán, ahol a modern épületek között, a betonból egy terebélyes, ám annál alacsonyabb bástya nőtt ki. A tetején két páncélos vitéz néz egymással farkasszemet. Beindul a szélgép, felszáll a drónkamera, a huszita vitéz (Fröhlich Kristóf) nekifutásból ráveti magát a zászlót kitűzni készülő janicsárra (Jéger Zsombor), majd együtt zuhannak a mélybe. Pontosan nem olyan mélybe: a díszlet éppen azért csupán néhány méter magas, hogy a kaszkadőrmutatvány biztosítókötelekkel, matracokkal együtt is biztonságosan kivitelezhető legyen. Nándorfehérvár ostrománál járunk, a hőstett pedig megakadályozza, hogy a török idő előtt elfoglalja a várat. A forgatás 159. napját írjuk, még durván három hét van hátra a munkából. Ez már a végjáték.
Ennél sokkal többet nem látunk a Hunyadi (Rise of the Raven) címmel készülő tévésorozat forgatásából, legalábbis élőben – de nem is ezért vagyunk itt, díszletbejárás és kerekasztal-beszélgetések várnak ránk. Néhány stábtaggal az éppen üresen álló díszletek felé vesszük az irányt. Alaposan megszemlélhetjük Hunyad udvarát, a nándorfehérvári várat (immár nem kicsinyítve, hanem életnagyságban), valamint az azt övező, szénné égetett falut. Míg előbbi egy meglévő díszlet átalakításából született, utóbbi teljesen a sorozat kedvéért épült: a zegzugos, bebarangolható várbelsőt mintha pillanatokkal ezelőtt hagyták volna hátra a lakói. Kenyereskosarak a földön, almák az asztalon, és persze fegyverek mindenhol. Csakhogy a lándzsák rugalmas pengéje elhajlik, ha kézbe vesszük, és a félelmetes buzogány sem veszélyesebb egy babajátéknál. Az illúzió mégis tökéletes, ahogyan a „kölyökelefánt méretű”, várat ostromló török ágyúgolyók is fenyegetőnek tűnnek – pedig nem nehezebbek egy gumilabdánál.
Csak a falak tetején végigfutó sötétkék sáv árulkodik arról, hogy nem valódi várban, hanem díszletben járunk: ez a vfx trükkökhöz kell, amelyek segítségével virtuálisan kiterjeszthetik a látványt.
A tízrészes sorozat legnagyobb részét itt, a fóti stúdióban forgatták, nem csoda tehát, hogy a jól belakott építmények mellett, kissé bizarr módon ponyvával letakart „holttestek” és „lótetemek” is hevernek. A stúdiókban épült fel Bécs, Vatikán és a török hárem, de más Budapest környéki helyszínek is kivették a részüket Hunyadi János kalandjaiból. Az etyeki reneszánsz díszlet (amit a Borgiákban is láthattunk) biztosította Milánót, a komáromi erőd több városnak, így Budának, Bécsnek és Milánónak is otthont adott, ahogyan az Etyek melletti Göböljárás is. Bár Budapesten kevés a középkori állapotot tükröző helyszín, a városligeti Vajdahunyad vár használhatónak bizonyult, míg Visegrád a Cilleiek otthonaként lesz látható. A galambóci csata Kisorosziban éledt újra, míg egyéb csatajeleneteket Pátyon és a Gödöllő melletti Babatpusztán játszottak le – a várnai csatát sikerült esőben, sárban rekonstruálni, ahogyan a valóságban is történt az ütközet.
Már ebből a felsorolásból is látszik, hogy hányféle helyszínen játszódik a Hunyadi – így az is sejthető, milyen kanyargós történettel és hány szereplővel vár a sorozat, amelyet a tervek szerint 2024 végén láthatnak a nézők.
Mégpedig Európa-szerte.
A Hunyadi ugyanis nemcsak a hazai közönségnek készül, hanem egy 300 milliós piacot céloz meg azáltal, hogy a különböző nemzetiségű karaktereket valóban az adott nemzetiségű színész játssza – magyarázza Krskó Tibor producer. A star power bevonzhatja a külföldi érdeklődőket is, a minőségről pedig egy olyan magyar all-star stáb gondoskodik, akik már nemzetközi színtéren is bizonyítottak, ismerik a legújabb technológiákat és trendeket. Különlegesség, hogy a színészek nem angolul, (szándékos vagy levetkőzhetetlen) akcentusokkal játszanak, hanem a saját nyelvükön – a magyar színészek számára pedig különösen felvillanyozó élmény, hogy egy nemzetközi porondra készülő, ennyire nagy formátumú produkcióban magyarul beszélhetnek.
Erről már a jelenlévő főszereplők meséltek, akikkel látványtervek, standfotók, zászlók, páncélok és fegyverek között ülünk le a Cillei-vár belső részének és az edirnei háremnek is otthont adó Huszárik Stúdióban: Rujder Vivien (Szilágyi Erzsébet), Kádár L. Gellért (Hunyadi János), Törőcsik Franciska (Brankovics Mara) és Csémy Balázs (Vitéz János). Ők mind hosszú castingfolyamat után kerültek be a produkcióba, hiszen a sorozat producere, Robert Lantos nem ismerte jól a magyar színészeket. A magyar születésű, de Kanadában élő szakember több filmet forgatott már Magyarországon, de azokban nemzetközi sztárok szerepeltek, így idő kellett hozzá, hogy feltérképezze a hazai palettát. „Ez a casting hosszabb volt, mint bármelyik az életemben” – mondta Lantos; Rujder Vivien például másféléves kiválasztási folyamat végén kapta meg a szerepet,
addig a forgatókönyv alapját képző Bán Mór-regényeket sem merte elolvasni, nehogy túl korán beleélje magát a bizonytalan lehetőségbe.
Kádár L. Gellértre Erdélyben találtak rá: a Marosvásárhelyi Színház színésze mondhatni, a szerepre született, hiszen édesapja harangozó, így már gyerekként tudta, kiért szól a déli harangszó. A covid okozta nehézségek ellenére éveket ölt a felkészülésbe, amelybe nemcsak lovaglás, edzés és kaszkadőrtréning tartozott, hanem nyelvtanulás is, Hunyadi ugyanis több nyelven beszélt. A színész úgy értékeli, hogy a forgatás kedvéért olyan képességeket sajátított el, amelyek később is hasznosak lesznek a pályáján. A vakmerő és céltudatos Hunyadi Jánost pedig az egyik legnagyobb, középkori hősnek tartja, akinek egész Európa hálás lehet.
Törőcsik Franciska a tragikus sorsú Brankovics Marát alakítja, akit apja, a szerb despota Brankovics György politikai okból adott hozzá II. Murád szultánhoz. Bár első szerelmét hátra kellett hagynia, Marával nem az történik, amire a hasonló helyzetekben számíthatunk: a férje ugyanis nem öreg és gonosz, hanem Hunyadival egyenrangú hős. Mara a szultán bizalmasává válik, miközben megpróbálja megmenteni fogadott gyermeke és a családja életét is. „Mara tevékeny szereplő, aki több malom között őrlődik, de él a lehetőségekkel” – értékelte Törőcsik Franciska, aki a szerepben törökül és szerbül is beszél, valamint együtt játszik a horvát-szerb színészlegendával, Rade Serbedzijával.
Csémy Balázs számára pedig az okozott kihívást, hogy a Pannónia fényeként ünnepelt, művelt humanistának felfedezze a fiatalkori énjét is, akiről jóval kevesebbet tudunk. Vitéz János szintén több nyelven beszélt, de vajon harcolt is? Kérdésemre sejtelmes választ kapok, a beszélgetés után levetített, pár perces nyers vágatból viszont már az is kiderül, miért. Nándorfehérvár ostrománál a legtöbb szereplő súlyos döntések meghozatalára kényszerül:
a sodró lendületű képsorok annak ellenére is lenyűgözőek, hogy korántsem végleges sem a hang, sem a képi világ, sem a vágás.
Szóba kerül az éppen erősödő magyar történelmi filmes dömping is, amelynek akarva-akaratlanul is része a Hunyadi. Robert Lantos azért áll értetlenül a negatív hangok előtt, mert szerinte minden más országban természetes, hogy készülnek ilyen filmek – és korábban, amikor a szintén történelmi témájú A napfény ízén dolgozott Szabó Istvánnal, senki nem kérdezősködött. Azóta nagyot fordult a világ –Törőcsik Franciska azt fájlalja, hogy egy ilyen szerepajánlat elfogadásánál mérlegelni kell, hogy milyen felhangja lehet az alkotásnak. Kádár L. Gellért pedig azzal érvelt, hogy vannak olyan hőseink, akik megérdemlik, hogy sokan megismerjék őket – a Hunyadi pedig lehetőséget ad rá, hogy valami nagyot alkossanak.
Abban egyetértettek a színészek és a producer, hogy ha árnyaltan mutatják be a történelmi filmek alakjait, akkor nincs kivetnivaló ezekben a produkciókban. Lantos kiemelte, hogy a regény adaptálásánál a legfontosabb kikötése az volt, hogy „Hunyadiból ne csináljunk szentet, az ellenfeleiből ne csináljunk ördögöket.” A forgatókönyvről és a megvalósításról már a sorozat showrunnere (illetve részben rendezője), Lengyel Balázs, illetve további két rendező, Nagypál Orsi és Szász Attila árult el többet.
Lengyel Balázs 2019 óta dolgozott a forgatókönyv fejlesztésén, amely – akárcsak a Trónok harca – végül „megelőzte” a regénysorozatot, Bán Mór ugyanis még nem jutott el a sorozat végpontját adó nándorfehérvári diadalig. A történetből kijött volna 10 évad is, de végül 10 egyórás epizódra adódott lehetőség, ebbe kellett belesűríteniük 25 év történetét. Az alaptémákat és a karaktereket átvették, de az alkotók hangsúlyozták, hogy a sorozat különbözni fog a regényektől – akinek azonban az egyik tetszik, érdemes próbát tennie a másikkal is. A regények lekövetése mellett történészekkel is konzultáltak az alkotók, ám azt nem ajánlják, hogy ez alapján próbáljunk leérettségizni.
Lengyel Balázs a hitelességet Shakespeare-éhez hasonlítja: itt is egy erős drámai történet elmesélésének igénye, illetve az elgondolkodtatás dominál.
Nagypál Orsi és Szász Attila két évvel később, 2021-ben csatlakozott a stábhoz, részt vettek a castingfolyamatban, a rengeteg szereplő kiválasztását Nagypál a legfontosabb döntéseknek nevezte. Bár a rendezők módosíthattak a forgatókönyvön is, akárcsak egy külföldi sorozat esetében, itt is a showrunner és a könyv volt az alkotófolyamat alapköve. A rendezők csak egy-egy részben mélyülnek el, amelyeken rajta hagyhatják az ujjlenyomatukat, mégsem dolgozhatnak teljesen eltérő stílusban. Elmondásuk alapján a Hunyadi nem olyan szigorúan kötött stilárisan, mint egy nagy amerikai sorozat sokadik évada, amelyet gyakorlatilag a főszereplő színész ural és a rendezők szinte kézikönyvből dolgoznak. Viszont náluk is megvoltak a referenciák és a konszenzus, hogy milyen legyen a végeredmény. Az egységességet az operatőrök is segítik: Garas Dániel vezető operatőr mellett Réder György és Gosztola Ábris dolgozik a Hunyadin.
Minden epizód egy teljes csomagot kínál a nézőnek, amelyben a legkülönbözőbb műfaji vagy tematikus jegyek sorakoznak fel: komikum, erotika, horror, csatajelenetek… a rendező fogja össze mindezt, ahogyan ő adja meg az egyes epizódok ívét is.
Hogyan lehet felkészülni egy ilyen nagyságrendű munkára? – teszem fel a kérdést. Nagypál Orsi dolgozott már nagyobb fantasy sorozaton, de még ott sem kellett 200-250 fős stábot mozgatnia. Szerinte a legjobb, amit tehet, ha egy-egy jelenetre felkészül, és azt próbálja a lehető legjobban megvalósítani. Lengyel Balázs pedig ahhoz hasonlítja a méretváltást, mint egy csónak vagy egy cirkáló elkormányozását: egy ekkora monstrum lassan fordul.
Egy nagy produkciót csakis precíz menetrend szerint lehetséges működtetni, ami mindenki részéről más agyműködést kíván.
Ahogyan a forgatás a vége felé közeledik, megkezdődött a vágás – néhány epizód már majdnem készen van. Az alkotók egyetértenek abban, hogy a történelmi sorozat a lehető legkomplexebb feladat, amit a pályájukon kaphattak és hálásak a lehetőségért. Hogy megtudjuk, hogyan sikerült a Hunyadi-sorozat, még sok türelmet igényel, de az első benyomások alapján érdemes lesz kivárni a 2024 végi premierdátumot.
