Az író-rendező-producer Aditya Chopra neve szinte márkanév, mely ha egy bollywoodi romantikus filmet fémjelez, a siker garantált. Az Indiai Filmhét idei műsorába egy mára már szinte klasszikusnak számító, erősen a kilencvenes éveket idéző műve, a Szerelmes történetek (Mohabbatein) került. Figyelem, a giccsmutató garantáltan kiakad!
2000-et írunk, túl vagyunk az Aki bátor, azé a menyasszony (Dilwale Dulhania Le Jayenge) és a Valami mindig történik (Kuch Kuch Hota Hai) sikerén, már nem kérdés, hogy Shah Rukh Khan óriási sztár, és a szerelem forradalma szép lassan kibontakozik a filmvásznon, és minden addiginál hangosabban mondja: kövesd a szíved akár a hagyományokkal szemben is! Ebben a közegben érkezett meg Aditya Chopra all star filmje, a Szerelmes történetek, mely egy szerelmi történet helyett rögtön négyet állított a középpontba.
Új zenetanár, Raj Aryan (Shah Rukh Khan) jelentkezik a nagy múltú Gurukul fiúiskolába, melyet a vaskalapos nézeteiről híres Narayan Shankar (Amitabh Bachchan) irányít. A fiatal tanár felfigyel diákjaira, Sameerra, (Jugal Hansraj), Vickyre (Uday Chopra) és Karanra (Jimmy Shergill), akik mindhárman szerelmesek. Mindent megtesz, hogy az iskola falai közé szerelmet hozzon – erre azonban egy a múltba vesző titok készteti. Hamarosan kitör a háború a tanár és az iskolavezető között.
A Szerelmes történetek 2000-ben a második legnagyobb bevételt generált film volt Bollywoodban.
Hogy mi volt a titka? Egyszerre volt modern és tradícionális, jó arányban keverte a kor táncstílusait a hagyományos mozdulatokkal, felvonultatott jól ismert régi sztárokat – Amitabh Bachchan mellett olyan ismert arcokat látunk, mint Anupam Kher vagy Amrish Puri –, de új tehetségeket is bemutatott, és négy azonosulásra alkalmas történetet is kínált a szerelemről, melyek között vicceset és szívszorítót egyaránt talált az ezredforduló szerelemre éhes közönsége. Ez volt az első film, amiben Shah Rukh Khan és a karrierjét éppen újraindító Amitabh Bachchan együtt szerepelt – párosuk rendkívül erősnek bizonyult, mai szemmel igencsak eltúlzott alakításuk mindkettőjüknek Filmfare díjat hozott.
Hogy India a mai napig imádja a Szerelmes történeteket, nem lehet kérdés. De vajon 2017-ben Budapesten működhet ez a film? Aditya Chopra filmjét beválasztani a programba ellentmondásosnak gondolom. Egyrészt extrém hosszú filmről beszélünk, 3 és fél órás játékideje valódi próbatétel, a rétestésztaként tekeredő történet és a számtalan táncos betét pedig a magyar nézőket feltehetően még jobban megviseli.
A másik kérdés, hogy egy film, aminek minden pillanatát átjárja a kilencvenes évek, mennyire komolyan vehető?
A cikis ruhákat, a sokszor eltúlzott mozdulatokat, a giccsbe hajló lassításokat, a 2000-ben szupertrendi, ma azonban igencsak meghaladott koreográfiákat felvonultató film önmaga paródiájává válik – ezt lehet elnéző mosollyal szeretni vagy értetlenül figyelni.
Hogy ez mennyire igaz, a vetítés közben a Puskin nézőterén lezajló csörték fejezik ki a legjobban. A közönség soraiban jócskán ültek indiaiak. Hazai szokásaiknak megfelelően nem némán nézték a filmet, kurjongattak, hangosan nevettek, volt, hogy dalra fakadtak a filmmel együtt. Ott kezdődik, hogy tökéletesen szokatlan élmény volt látni, hogy igazak a történetek, miszerint az indiaiak együtt élnek a filmmel, náluk a mozi szociális esemény, ahol nyugodtan beszélgethetnek, nyomkodhatják a telefonjukat, ez senkit nem zavar.
Másrészt eljött egy pillanat, amikor a magyarok hangosan elkezdtek ezért beszológatni. Nem egyszerűen a zajongásért – hanem azért, hogy a művet a nézők nem veszik elég komolyan. A teljes félreértés akkor érkezett el, mikor valaki „Ha nem tetszik, ki lehet menni, tiszteld már a kultúrájukat!” felszólítással távolította volna el a jól mulatókat. Pedig mennyi szeretet volt ezekben a kacajokban, nem kigúnyolták, amit láttak – mellesleg maguk az indiaiak –, hanem remekül mulattak ezen a réges-régen túlhaladott kifejezésmódon.
Igen, eljárt az idő a Szerelmes történetek felett, de aki szereti Bollywoodot, és kifejezetten élvezi a kilencvenes évek túláradó érzelmességét, ebben a filmben is meg fogja találni a szeretnivalót.
