Magazin

Indiai Filmhét 2018: A fizika csak ajánlás – Báhubali – a kezdet és Báhubali – a befejezés

Az idei Indiai Filmhét ismét különleges csemegéket hozott kis hazánkba – és ezúttal nem csak Bollywoodból. A 2015-ös Báhubali – a kezdet (Baahubali: The Beginning) és a 2017-es Báhubali – a befejezés (Baahubali 2: The Conclusion) nemcsak a telugu és tamil nyelvű mozi két legnagyobb szabású produkciója, de minden idők legdrágább, majd legtöbb bevételt elérő indiai filmjei is, melyeket számos díjjal jutalmaztak.

A világ elsőszámú filmgyártó országa India, őt követi Nigéria, az Egyesült Államok és Kína. A indiai mozit sokan Bollywooddal azonosítják, de már sokszor esett róla szó, hogy az indiai filmgyártás messze több, mint Bollywood. Ez utóbbi felelős a hindi nyelvű filmekért, az alkotások 43%-át adja ez a Mumbai (az egykori Bombay) központú műhely. A filmek további 36%-át a tamil (Kollywood) és a telugu (Tollywood) nyelvű produkciók teszik ki. Innen jött hozzánk S. S. Rajamouli kétrészes, egyenként két és fél órás epikus fantasyje, mely minden idők legnagyobb szabású indiai filmje.

A filmet a rendező édesapjával, K. V. Vijayendra Prasaddal együtt írta. A történet egy elképzelt királyságban játszódik. Sivudu (Prabhas) egy hatalmas vízesés lábánál lakik. Éveken keresztül próbálja megmászni a hegyet, amelyről a víz lezúdul. Amikor sikerül neki, megismerkedik a harcos szépséggel (Tamannaah Bhatia), aki Mahismati királyság egykori királynőjét, Devasenát (Anushka Shetty) akarja megmenteni. A fiú segít neki, akkor még nem is sejtve, hogy saját anyját menekíti ki éppen gonosz nagybátyja, Bhallaladeva (Rana Daggubati) karmaiból. A történet második részében Kattappa (Sathyaraj), a még újszülött Sivu nagyanyja, Shivagami (Ramya Krishnan) szolgálója meséli el, hogyan taszították le apját, a hős Amarendra Báhubalit (szintén Prabhas alakításában) a trónról. A mese végére az önmagára ébredő Mahendra Báhubali úgy dönt, visszaszerzi a trónt.

Az első rész 25 millió amerikai dollárból készült, ezzel minden idők legdrágább indiai alkotása lett, ami többszörösen visszahozta az árát és mind odahaza, mind nemzetközileg is az egyik legtöbbet termelő indiai film mind a mai napig. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy első telugu nyelvű filmként – több más díj elnyerése mellett – a legjobb filmnek választották Indiában, és később animációs sorozat készült belőle, majd idén a Netflix bejelentette,

hogy Anand Neelakantan The Rise Of Sivagami című könyve alapján előzményszériát gyárt a franchise-hoz.

A legtöbb bevételt termelő indiai filmek listáján a Báhubali előzményfilmként és folytatásként egyaránt szereplő második része megelőzte – a folytatás nem még egy bőr lerántása volt a témáról, hanem az előzményekkel szervesen együttműködő alkotás.

Azt látjuk, hogy az indiaiak imádták – de mit adhat ez a film az európai nézőnek? Vegyük csak sorjában! Egyrészt valóban ez minden idők egyik leglátványosabb indiai filmje, amibe beleadtak apait-anyait. Az alkotók úgy nyilatkoztak, hogy a látványvilágot olyan filmek ihlették, mint a Ben Hur, az Oroszlánkirály, a Mulan, a Trója és a Tigris és sárkány.

Monumentális díszletek, csodálatosan szép jelmezek, mérnöki pontossággal tervezett kompozíciók

– melyek azonban CGI tekintetében messze elmaradnak az amerikai filmekben megszokott színvonaltól, másrészt a fizika minden törvényére fittyet hánynak. Az alkotók meg sem próbáltak úgy tenni, mintha a tömegvonzás szempont lenne, sokszor olyan blődségeket látunk a vásznon, amire talán nincs felkészülve az európai szem. De milyen kreatív blődségek ezek… Ha valaki képes felfüggeszteni az alapvető fizikai törvényekhez való ragaszkodását, roppant szellemes akciókra és változatos, mindig meglepő megoldásokra bukkanhat.

A másik nagyon erős jellegzetessége a két filmnek, hogy egy török, egy brazil és egy mexikói szappanoperát összetéve is meghaladó mennyiségű melodrámát tartalmaz. Szerelem, ármány, hatalmi harcok, családi viszályok váltják egymást, a drámai pillanatokat (tehát minden másodikat) pedig hatásvadász zene erősíti.

A nyolc Filmfare-díjas M. M. Keeravani nagyszabású, epikus zenét komponált a filmhez,

mely a bollywoodi alkotásokkal szemben alapvetően nem tartalmaz táncos betéteket: a zene hol hátteret ad a cselekményhez, hol pedig magyarázó-narratív szerepet tölt be.

Érezhető, hogy ez a film minden tekintetben „too much”– de attól még lehet szerethető. Ha valaki látna valami igazán nagyot, ha átadná magát a nagy érzelmeknek vagy ha csak képes értékelni egy másik filmes kultúra csúcsteljesítményét, a Báhubali kötelező film.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com