Magazin Papírfény

Kazettára mondom – Jay Asher: Tizenhárom okom volt…

Tizenhárom okom voltJay Asher 2007-es első regényében igen komoly témához nyúlt: egy tizenhat éves lány öngyilkosságának történetét írja le, tanulság és valós üzenet nélkül.   

Clay Jensen egyik nap az iskolából hazaérve egy csomagot talál a bejárati ajtó előtt. A doboz hét magnókazettát rejt, amelyeken Hannah hangja hallható. Elmeséli, hogyan jutott el az öngyilkosság gondolatáig, és végül a konkrét tettig. Nem Clay az első, aki megkapta a hanganyagot. A kazetták egy-egy oldala egy-egy történet: Hannah megnevezi azokat az embereket, akik megkeserítették az életét, nekik kell meghatározott sorrendben eljuttatniuk egymáshoz a csomagot. A lány nem bízta a dolgot a véletlenre: a kazettákról másolatot is készített, sérelmeit pedig olyan részletességgel mesélte el, hogy a másolatok nyilvánosságra kerülése helyett mindenki inkább a tovább küldést választotta. Clay egy walkmannel a zsebében elindul a Hannah által említett – az öngyilkossága szempontjából fontos – helyszínekre, tudva, hogy ő sosem ártott a lánynak. De miért kell a kazettákat hallgatnia? Mikor, mivel kapcsolatban kerül elő a neve? Bár a főszereplő Hannah, Clay gondolatai, korábbi élményei végigkísérik a történetet, hiszen ő az, aki a kazetták hallgatása közben saját emlékeivel, reakcióival egészíti ki a monológot.

Már a könyv elején érződik, hogy nem Hannah volt az igazi áldozat. Az igazi áldozatok azok, akiket ott hagyott néhány kazettával. Azok, akik ha ártottak is a lánynak, nem gondolták, hogy ártalmatlannak tűnő tetteik ide vezetnek. Eleinte még reménykedünk, hogy az elhanyagolhatóbb okoktól haladunk az igazán súlyosak felé, de csalódnunk kell. A lány olyan dolgok miatt vetett véget az életének, amilyeneket egy átlagos középiskolás tinédzser nap mint nap átél (vagy átélhetne), mégsem jut el idáig.

A regény legnagyobb hibája, hogy írója nem foglal állást Hannah döntésével kapcsolatban. Pontosabban abból, hogy nem érzékelteti álláspontját, arra következtethetünk, hogy jogosnak érezte Hannah lépését, bár a felsorolt tizenhárom ok legfeljebb akkor lenne elég, ha a lány természeténél fogva mindig is hajlamos lett volna az öngyilkosságra. Erre azonban Asher semmilyen utalást nem tesz, pedig – tekintve, hogy a könyvet 14 éves kortól ajánlják – érdemes lett volna hangsúlyozni, hogy Hannah esete nem egy általános, tökéletesen érthető, természetes jelenség. Ahogy a könyv végi interjúból kiderül, a szerző a regénnyel arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy fontos, hogyan viselkedünk másokkal, és hogy tetteinknek, szavainknak – amelyeknek nem feltétlenül tulajdonítunk nagy jelentőséget – komoly következményei lehetnek. Bár célját elérte, a főszereplő sérelmeit a legtöbb esetben még így is nehéz ennek megfelelően értelmezni.

Hibái ellenére a Tizenhárom okom volt… nehezen letehető olvasmány, egyrészt, mert az utolsó pillanatig várjuk azt a bizonyos fordulatot, amit végül sajnos nem kapunk meg, másrészt, mert Clay reakciói érdekesek és nagyon emberiek. A történet drámaisága legalább annyira köszönhető neki és a kazettákon megnevezett többi embernek, mint Hannah-nak.

Az öngyilkosság – főleg, ha fiatalokról van szó – igen kényes téma, ennek ellenére többen is próbálkoztak már hasonló témájú művek megfilmesítésével. Sofia Coppola 1999-ben Jeffrey Eugenides Öngyilkos szüzek című regényét vitte filmvászonra, jó néhány kérdőjelet hagyva maga után. Bár a Lisbon lányok döntésének mélyebb okait csak sejteni lehet, legalább érződik, hogy elviselhetetlenül fojtogató és korlátozó a közeg, amelyben élnek. Ez az, ami Jay Asher könyvéből teljes egészében kimaradt, és ami a 2013-ra ígért filmmel kapcsolatban is kérdéseket vet fel. A könyv megfilmesítési jogát 2011 elején a Universal Studios kapta meg, Hanna Baker szerepét pedig Selena Gomez, aki várhatóan tömegesen vonzza majd a tizenéves nézőket a mozikba. A filmkészítők felelőssége hatalmas. Csak rajtuk múlik, mit közvetítenek végül a közönségnek: megpróbálják elhitetni velünk, hogy Hannah tette indokolt volt? Esetleg tovább gondolják a történetet? Kíváncsian várjuk!

Somlyai Dóra

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés