Magazin

Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál 2016: Kenyában is vannak melegek: élnek és szeretnek – Öt fejezet

otfejezetMeglehetősen egyoldalú képest fest a fekete kontinensről manapság a média – egy kizsákmányolt, éhínségtől és járványoktól szenvedő Afrikával szembesülhetünk a képernyőkön, ahol diktátorok, félkatonai szervezetek és gyermekkatonák tevékenykednek. Bár kétségkívül van igazság a híradásokban, Jim Chuchu Berlinben is üdvözölt szkeccsfilmje, az Öt fejezet éppen azért lesz jelentékeny alkotás, mert olyan témát boncolgat, amit a fellengzős európai szemlélet nem feltétlenül köt egy afrikai országhoz: a kenyai meleg társadalom számkivetettségéről, önismeretéről és szerelmi életéről mond el öt történetet.

Az öt fekete-fehér kisfilmben közös, hogy az önfelfedezés útján járó főhősök valamilyen módon találkoznak a többségi társadalom ellenszenvével, az iskolai intézményrendszer, a legjobb barát, vagy akár az európaiakban élő sztereotípiák képében. S bár a kalandjaik gyakran szorongásban és megfutamodásban teljesednek ki, a szereplők életszerűen mindig hoznak egy fájdalmas döntést, vagy levonnak egy-egy személyiségépítő tanulságot, amely a harmonikusabb identitás kialakulását sejteti. S ha már életszerűség: valami mélyen emberi tudás sugárzik az igaz történeteken, valódi emberek valódi pillanatain alapuló kisfilmekből. A kenyai The Nest Collective csapata több száz meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embertársunk emlékeit gyűjtötte össze néhány hónap alatt – a megosztott élettörténetek kiválasztottjait pedig végtelen becsülettel és érzékenységgel öntötték mozgóképes formába. Az Öt fejezettel Jim Chuchu nemcsak toleranciára nevel, hanem egy homályba vesző tényre is emlékeztet: hatvan percre újra éreztem, hogy Afrika volt egykoron a civilizáció bölcsője.

Kérj szépen

A szkeccsfilm első darabja egy coming-of-age filmekre jellemző kamaszos nevelődési történetet mond el. Főszereplője, egy Kate nevű diáklány, aki beleszeret egyik iskolatársába, Faith-be, de igazából – mint minden tini – még keresi önmagát. A rövidfilm érzékenysége a humorban és az önfelfedezés megértő tálalásában mutatkozik meg. A negyedik fal lebontásával Jim Chuchu finom iróniával figurázza ki a két lány iskolai megrovását az igazgatónő által, aki számonkérését azzal az ellentmondásos kérdéssel nyitja, hogy: „Melyikőtök a fiú?” A másik oldalról a rendező a korlátozott játékidő ellenére is érzékletesen rajzol fel egy még bizonytalan identitást, akit a környezete éppúgy tud befolyásolni, ahogy ösztönei is. Miután Kate kedvtelésből lefekszik a szomszéd fiúval, majd ezzel szembesíti a szerelmét, meglepve tapasztalja a hiányt, amit a kiüresedett helyszínek fekete-fehér képei is megerősítenek . A narrációból kiderül, hogy csak felnőtt fejjel értette meg az egyértelmű tényt: a megcsalás az megcsalás.

otfejezet2

Futás

A Maffiózók című sorozat egyik legfrappánsabb, hatodik évadban jelentkező mellékszála volt, hogy a homoszexuális Vito Spatafore lelepleződésére miként reagál a konzervatív gengsztertársadalom. Természetesen támadással, így Vito menekülni kényszerül. A szkeccsfilm Futás című darabja kísértetiesen hasonló helyzetet vázol fel: a Patrick névre hallgató főhős azonban nem a szervezett bűnözés része, hanem az utcák pitiáner seftes bűnözőinek egyike. A rövidfilm az alvilági köröket azonban csak izgalmas háttérként használja, sokkal inkább a főhős önkereső lépéseire koncentrál. Hiába végződik az élettörténet meneküléssel, a kisfilm élményszerűen ábrázolja az első látogatást és az első félresikerült kalandot egy melegbárban.

otfejezet3

Athman

Az Athman egy humort sem nélkülöző, de inkább súlyos beszélgetésekből építkező melodráma. Szerelmi háromszögének konfliktusa, hogy miközben Ray lassan ráébred, hogy beleszeretett legjobb barátjába, addig a címszereplő fiú már komoly szándékokkal egy lány felé kacsintgat. A rövidfilmben a helyszín az érdekes: a hősök egy kenyai latifundium mezőgazdasági munkásai, ám a rendezőnek hála a fizikai munkára építő közegben nyoma sincs a kézenfekvő testfilmes megközelítésnek, csak a lélek szavai jelentkeznek. Hányszor tettük fel a kérdést, hogy fenntartható-e egy barátság, ha az egyik fél beleszeret a másikba? Úgy tűnik, a hétköznapi élethelyzet nehézsége nem függ szexuális orientációtól.

otfejezet4

Duett

Meggyőződésem, hogy a Duett a szkeccsfilm legérettebb darabja. Egy szenvedélyes légyotton keresztül talál egymásra két férfi, ámde nemi aktusukban két rassz is békére lel. Nem vagyok homoszexuális, de ennyire harmonikusnak még nem láttam két férfi csókolózását. A fekete-fehér szuperközelikben mutatott csókváltásnak és a közben hallható játékos civódásnak kétségkívül van varázsa. Mégis lényegesebb a film másik oldala: az afrikai melegjogi aktivista és a kenyerét prostituáltként megkereső angliai egyetemista története fonákját adja a fekete kontinens újszerű kizsákmányolását jelentő szexturizmusnak. Kedélyjavító beszélgetésükben hangzik el a szkeccsfilm kulcsmondata: „Kenyai vagyok. Egyik afrikai nép sem szereti, ha összemosnak minket egymással.” Az egyetlen hálószobában játszódó Duett a szűk tér ellenére három szinten is játszi könnyedséggel mesél az előítéletek és a sztereotípiák feloldódásáról.

Minden éjjel álmodom

A szkeccsfilm kakukktojása minőség terén. Egy szorongó leszbikus lány a főhős, aki ugyan együtt él a szerelmével, de a külvilág előtt testvérnek tettetik magukat. Miért? Egy híradóbejátszás szerint meleg-ellenes törvények lépnek hatályba Kenyában és a szélsőséges szervezeteknek hála lincshangulat uralkodott el az országon. A film a lány eszmefuttatásait, menekülési terveit szemrevételezi az új helyzet kapcsán. Hol a 90-es évek utcai zavargásaira rímelő videoklipes stílusban látjuk a megelevenedő rémálmokat, hol spirituális töltetű képsorokban merülhetünk el. Utóbbiak közül kifejezetten izgalmas, hogy a film felidéz egy legendát, amely szerint ha valaki hátrafelé hétszer körbesétál egy bizonyos fát, képes lesz a nemváltásra. A legenda évszázados, sőt évezredes előéletű is lehet, így pofoncsapásszerű válasz lehetne annak bizonyítására, hogy az afrikai tradíciókban mindig is helye volt a másság elfogadásának.

otfejezet5

Nagy kár, hogy az utolsó rövidfilmet nem erre a néphagyományból származó regére hegyezték ki, mert így az Öt fejezetet egy didaktikus propagandaszöveg zárja le. Holott mind az öt történet van annyira érzékeny, hogy rokonszenvet váltson ki egy gondolkozni akaró és tudó, konzervativizmusával és előítéletével birkózó többségi társadalomban.

Kiss Tamás

Kiss Tamás a Filmtekercs szerkesztője. Gimnáziumi tanárként mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve történelem tárgyakat oktat. Rajong a western, a horror és a gettófilm műfajáért, valamint Brian De Palma és Sidney Lumet munkásságáért.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com