Magazin Papírfény

Kibővített pályakép – Györffy Miklós: Mágia és mesterség – Ingmar Bergman művészete

Ingmar Bergman: Tükör által homályosan (1961)
Bergman 100

Ingmar Bergman: Mágia és mesterségMegborzongok, ha belegondolok, hogy Györffy Miklósnak hány éve lehet benne ebben a könyvben, de biztos vagyok benne, hogy a filmszakos hallgatók, a Bergman-kutatók és a hobbi Bergman-rajongók is nagy örömmel fogadják majd a Mesterség és mágiát, mert nemcsak átfogó írás született Bergman filmjeiről, de ez az írás kifejezetten olvasmányos is.

Magyar nyelven eddig nem jelent meg ilyen teljes Bergman-pályakép. Ha megnézzük a könyv bibliográfiáját, látszik, hogy magyarul csak cikkek, tanulmányok vagy szakkönyvek bizonyos fejezetei foglalkoztak mélyebben Bergman műveivel, illetve – ahogy az az Előszóból is kiderül – Györffy saját könyve, hiszen 1976-ban már megjelentetett Szemtől szemben címmel egy Bergman-monográfiát. A ’76-os verzió természetesen jelen könyvben átdolgozásra és kiegészítésre került, hiszen nemcsak jónéhány Bergman-film született 1976 és 2007 (Bergman halála) között, valamint több írása is napvilágot látott, de ahogy Györffy elmondja: az ő Bergman-képe is változott.

Az írás első fejezete (Lázadás a szülők ellen) elegendő munícióval vértez fel minket Bergman életéről ahhoz, hogy a későbbi elemzések során világosan lássuk a párhuzamokat a rendező élete és filmjei cselekménye között. Bőséges idézetfolyamokat olvashatunk a Laterna Magicából (Bergman önéletrajza), amelyek segítenek tudatosítani azokat a motívumokat, amelyek a későbbiek során oly sok filmben fel fognak bukkanni. Például Bergman Istenhez fűződő viszonya, vagy a tény, hogy édesapja lelkész volt többek közt a Trilógia (Tükör által homályosan, Úrvacsora, A csend) darabjainak tárgyalásakor kapnak fontos szerepet, rengeteg házassága pedig a Házassági jelenetek fejezethez jelent majd mankót.

Györffy az egyes filmekről csak röviden ír – magasabb cél volt ugyanis, hogy a svéd rendező pályáját teljességében szemlélhessük. Nemcsak kontextusba helyeződnek az egyes művek, de a biográfiai elemekkel kiegészítve oly sok összefüggésre világít rá a szerző, hogy ennek köszönhetően Bergman munkásságáról meglepően komplex képet kapunk. Az egyes filmekről való írások során nagyon részletesen, jelenetről jelenetre meséli el a történetüket (folyamatos spoiler alert). Így az se rettenjen el a könyv olvasásától, aki néhány Bergman-filmnél többet nem látott, de érdekli a mester pályaképe, hiszen a cselekményleírások közé csempészett elemzésmorzsákat így is érteni lehet.

Györffy szóvá teszi, hogy a Bergmanról szóló külföldi kiadványok javarésze nem több mint „kommentált filmográfia”, de már a következő mondatban figyelmeztet, hogy „ez a séma bizonyos mértékben óhatatlanul ráillik” saját könyvére is, ami igaz. A fontosabb alkotásoknak persze több oldalt szentel, de mélyebb elemzéseket csak egy-egy film esetén olvashatunk. Cserébe kifejezetten szórakoztató, hogy nem rejti véka alá: bizony Bergmannak sem minden filmje remekmű – így érdemli ki például a Valamennyi asszony az „otromba” jelzőt.

Ingmar Bergman: Tükör által homályosan (1961)
Ingmar Bergman: Tükör által homályosan (1961)

Persze nemcsak Györffy fogalmazott meg kritikát a Bergman-filmekkel szemben, hanem a korabeli kritikusok is. Sok idézetet találunk recenziókból, így abba is betekintést enged a könyv, hogyan reagált az adott kor nézője és szakmája Bergman filmjeire – és ezzel szemben azokat hogyan tartjuk számon ma. Ennél már csak az izgalmasabb, hogy maga a rendező hogyan nyilatkozott utólag műveiről: Györffy ezeket sem felejti el idézni, de ha valakit mélyebben érdekel Bergman önkritikája, annak ajánlom a már emlegetett Laterna Magicát.

Az író nem titkolt célja a komplex pályakép bemutatása mellett a közérthetőség és olvasmányosság volt, ami jelentem maximálisan sikerült: annak ellenére, hogy a könyv 525 oldalas, nem laposodik el – a csodaszép borító pedig már csak hab a tortán.

Piller Mónika

Piller Mónika az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve dán szakon. Szakdolgozatát az izlandi filmek és a globalizáció témakörében írta. Specializációja a skandináv film, a dokumentumfilm és az animációs film. Jelenleg a Magyar Televíziónál dolgozik szerkesztő-riporterként.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com