A Daazo.com, a Toldi mozi és megannyi filmes munkájának eredményeként valósulhatott meg a Friss Hús elnevezésű rendezvény, amely az elmaradt Magyar Filmszemle keltette űrt hivatott betölteni. Mivel egy egészestés film sem készült az elmúlt évben, a szervezők az új rövidfilmeket gyűjtötték össze, mert abból viszont akad szép számmal.
A 26 filmet öt blokkban vetítik, tehát egy mozijeggyel több rövidfilmet is megnézhettek. Aki már járt ilyesféle vetítésen, vagyis ahol egymás után vetítenek kisfilmeket, az bizonyára tudja, hogy megvan ennek a veszélye. Ha ugyanis elmegyünk a moziba megnézni egy filmet, akkor az vagy tetszik, vagy nem. Ha úgy alakul, hogy nem, akkor elmondjuk a barátunknak, anyukánknak vagy éppen a szomszédnak, hogy azt ugyan meg ne nézze. Viszont ha látunk egymás után négy, öt vagy még több rossz rövidfilmet, az nagyjából olyan, mintha ronggyá vertek volna egy bokszmeccsen. Viszont, és ez a lényeg, ha jól válogatják össze a programba a filmeket, az nagyon felemelő. Egy szó mint száz, a Daazo.com munkatársai nagy felelősséget vettek a nyakukba, amikor kitalálták a Friss Húst. Az általam látott filmek alapján azonban azt mondhatom, megérte a fáradságot, hiszen néhány kivételtől eltekintve olyan filmecskéket szedtek össze, amelyek többsége egész vállalható és akad pár olyan is, ami kimondottan jól sikerült. Csak javasolni tudom hát mindenkinek, hogy menjen, és nézzen magyar kisfilmeket. Például most csütörtökön és pénteken. Hogy egy kicsit közelebbi képet kapjatok a filmekről, amolyan ízelítőként következik egy-két mini kritika.
Turiszt
rendező: Szabó Szonja
Két aprócska történetecske fonódik egybe a Turisztban. A Petrik Andrea által játszott női főszereplőn kívül egész szerethetőek a figurák, Elek Ferenc pedig hozza a megszokott formáját. Hogy miért nem sikerült több éltet lehelni a sztoriba, az talány, mindenesetre legalább helyenként megmosolyogtatott.
Együtt
rendező:Cristina Grosan
A fiú ébresztgeti a lányt – idilli ősállapot. Aztán leesik a reggelinek való, és egyúttal kezdetét veszi valami, ami olyan mélységig vezet, amire tuti nem számít a néző. Az Együtt szereplői meglehetősen fura helyzetben vannak – mint kiderül. A film erénye mindenesetre, hogy a már önmagában is extrém helyzeten még egyet csavar. Hogy mi is ez a különös helyzet, azt nem árulom el. Aki kíváncsi, járjon utána!
Kanapé
rendező:Bouandel Doraya
Mindig, minden fesztiválon, ahol fiatalok mutatkoznak be, elkerülhetetlenül a párkapcsolatokról, összejövésekről, szakításokról fog szólni a filmek egy jelentős része. És ez így van jól. A Kanapé is apró darabkája egy szakítás törmelékének. Vidám, friss, ötletes. Nem ad sokat, de nem is ígér sokat.
Szörnyetegek
rendező: Vízkeleti Dániel
És ha már szakítás, gyakran a féltékenység vezet el odáig, hogy egy pár szétmenjen. A Szörnyetegek ezt az érzést vagy létállapotot mutatja be egészen sajátos módon. Míg az előző film fő szimbóluma a kanapé, ebben a filmben egy bicajé a főszerep. Mindenki döntse el, hogy mit jelent.
Prágai hétvége
rendező: Szabó Szonja
Szabó Szonja dupláz, ám sajnos a Prágai hétvégéről nem sok jót lehet elmondani. Mintha egy Kusturica-film kliséit vegyítette volna a rendező a Made in Hungaria-típusú magyar mozik tökéletesen életszerűtlen és sótlan világával. Három vidéki srác üldögél egy lepattant udvaron – ez adja a keretét mindannak a felszínes semminek, ami közte történik. Mintha extra kiadása lenne a Barátok köztnek. A legpocsékabb talán az, amikor a szereplők németül beszélnek, úgy, hogy egyikük sem tudja elmondani még azt a pár mondatot sem, amit rábíztak. Különösen érthetetlen, hogy a Kedvek Richárd által alakított horvát férfi szövegét utószinkronnal sem sikerült kikupálni.
Újratervezés
rendező: Tóth Barnabás
Az általam látott művek közül az Újratervezés volt a legmélyebb, legkomolyabb és összességében a legjobb. Pogány Judit – mint mindig – egészen nagyszerű a beteg idős hölgy szerepében. Bepillantást nyerhetünk egy házaspár életébe úgy, hogy csak és kizárólag az autóban utazva látjuk őket. Külön öröm volt számomra valószerű párbeszédeket hallani. Várom a rendező következő filmjét!
Dumatúra
rendező: Lafka Dáivd
Ahogy a Dumatúra cím is sejteti, ebben a filmben bizony beszélni fognak megállás nélkül. A főszerepben a stand-up comedy által híressé vált Kiss Ádám látható, hallható, így, ha valaki szerette a tévében, itt is bírni fogja. Egy gond azonban van a filmmel, mégpedig az, hogy sokszor nagyon erőltetettek a szövegek. Mert ha nem is Woody Allen írta a párbeszédeket, arra azért megkérhette volna a barátait, hogy véleményezzék már, mielőtt bemutatják. Talán ők rámutattak volna, hogy a frappánsnak szánt szövegeket nem nagyon lehet élvezni. A film megnézése után mindenesetre valamennyien elgondolkodhatunk azon, vajon ki mernénk-e állni Ádám ellen. Vagy akarnánk-e. A filmet egyébként itt meg is nézhetitek.
A pingvinkonstrukció
rendező: Schwechtje Mihály
Mintha egy Fellini-film díszletei között járnánk, különösebbnél különösebb figurákba botlunk: két ügynök (első ránézésre éppúgy lehetnének vallási szekta tagjai, mint biztosítási ügynökök), egy bohócszerű munkanélküli és egy zsiráfgondozó nő. Háttér gyanánt pedig egy szellemváros szolgál. Felcsillant remények, kitörés és zuhanás.
Valaki vacsorára
rendező: Dési András György és Móray Gábor
Kimondottan nyomasztó közegbe helyezte két szereplőjét a rendezőpáros. De milyen kapcsolat lehet közöttük? Mit akarhatnak egymástól? Ki fog meghalni a végén? Lassan bontakozik ki a poén, ahhoz viszont túl hamar, hogy végig érdekes maradjon általa a film. Mintha a ritmussal lenne valami probléma… Annak ellenére, hogy a sztori cseppet sem szimpla, nagyon üres maradt az egész.
Grimasz
rendező: Harmi Gábor
Elmegyógyintézetté változott aluljáró, ordító, magukból kiforduló alakok a mocsokban. Aztán a végére kihajt a főszereplő. Az abszurd és a valóságos elemeit vegyítik itt a készítők, éppen ezért nehéz eldönteni, hogy a játékosság vagy a kiábrándultság dominál-e a műben. Egy biztos: ebben a filmben felbukkan az a nehezen körülírható nyomor, ami oly sok korábbi magyar filmre rányomta a bélyegét. Mindenki szerencsétlen, egyik szereplő nagyobb lúzer a másiknál – ám ennél a megállapításnál kevés ilyen jellegű mű ment eddig tovább. A Grimasznak sem sikerült sajnos.
A filmek trailereit itt nézhetitek meg.
