Magazin

KISKAKAS Animációs Filmnapok 2013: Az animáció ünnepe

Nyuszi és őzOktóber 16. és 19. között hatodik alkalommal került megrendezésre a KISKAKAS Animációs Filmnapok, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs tanszékének szervezésében.

Idén a fesztivál „díszvendége” Finnország volt, ami a finn animációs filmek vetítésén túl a finn alkotókkal való kerekasztal beszélgetéseket és általuk tartott előadásokat is magában foglalt. Természetesen a hazai alkotókra is szenteltek jócskán figyelmet. A MOME Animáció diákjainak filmjeit is láthatta a nagyérdemű.

A nyitóünnepségre valóban a felhozatal színe-javát válogatták össze, egy kissé hosszúra sikeredett beszédcsokor után a finn és a magyar filmekből is a legjobbakat láthattuk, és a kedvcsinálás méltó lezárásaként műsorra tűzték a minden kétséget kizáróan legszerethetőbb MOMÉs alkotást, Vácz Péter remekművét, a Nyuszi és Őzet, mely sorra nyeri a nemzetközi fesztiváldíjakat.

A négy napos ünnepség során (mert valóban ünnepi hangulatot próbáltak teremteni a szervezők) nyolc szekcióban vetítették a beválogatott animációs rövidfilmeket. A MOME ANIM Premier az idei diplomafilmeket és az inkubátor program keretében készült kortárs költők verseit feldolgozó alkotásokat, míg a MOME ANIM Friss a hallgatók vizsgafilmjeiből válogatott. A diákok filmjei közül leginkább Gellár Csaba Blackwoodját, Sárkány Vivien Hét napját és Tamás Iván Hogyan keletkezett a világ? című rövidfilmjét emelném ki. Előbbi egy rémmese sorozat első epizódja, mely E.A. Poe egyik novelláját adaptálta, sötét, horrorisztikus képi világa pedig remekül illik az alapanyaghoz. Az utóbbi két animáció egy-egy teremtéstörténet: a Hét nap a keresztény elképzelést eleveníti meg egy perces absztrakt animációval, a Hogyan keletkezett a világ? pedig egy indiai mese újraértelmezése.

A finn animáció világába több szekció engedett betekintést: egyrészről látható volt egy válogatás a világszerte elismert bábanimátor, Katariina Lillqvist alkotásaiból, melynek négy rövidfilmet tartalmazott, és képet adott a rendezőnő pacifista és egyenjogúságért küzdő felfogásáról. Katariina, aki a fesztivál fő vendége volt, ezen felül előadást is tartott munkásságáról. A finn kortárs animációs szekcióban a legmeglepőbb valószínűleg az két szösszenet volt, melyek valójában a finn McDonalds megbízásából készült reklámfilmek. De láthattunk olyan egyedi web-sorozat kezdeményezést is, mely során a nézők által beküldött videókat használják fel az alkotók, így a Srácok két epizódja valóban különleges eleme volt a szekciónak.

Még mindig a finneknél maradva: a Turku Művészeti Akadémia animáció szaka méltán világhírű. Már két alkalommal is elnyerte a Világ Legjobb Animációs Iskolája címet, így az ő munkásságukból összeállított két válogatás nem okozhatott csalódást. Az utolsó elefánt (rendezte: Antti Laakso) egy elfántbébi és krokodil apukája kapcsolatát mutatja be, és a kis elefánt reakcióját, mikor rájön, hogy szüleit valójában jelenlegi nevelőapja vadászta le évekkel ezelőtt. Az ellenállhatatlan mosoly pedig egy stewardess mindennapi megpróbáltatásairól szól, és a folyamatosan magunkra erőltetett kényszerű mosoly okozta nehézségekről. A legnagyobb durranás a Turku Akadémiától azonban A sonka éve, ami röpke egy percben ad iszonytatóan éles társadalomkritikát, de mégis megnevettet minket.

Amerika is képviseltette magát a hatodik KISKAKASon: a CalArts (California Institute of the Arts) a nagy hollywoodi stúdiókkal áll szoros kapcsolatban, így aki itt végez, fényes jövő elé nézhet. Cserébe viszont az elvárások is magasak, aminek köszönhetően ebben a szekcióban is csodás kisfilmeket láthattunk: A csodálatos könnyek hercegnője az amerikai meseipar kifigurázása, az Akarat a szeptember 11-i támadásra reflektál, szóval tényleg olyan USA-módi a szekció, de teljesen pozitív értelemben. Ráadásul ebben a mezőnyben érkezik a legnagyobb meglepetés. Az Elmémbe fújva egy igazán kreatív, szívhez szóló történet, ami egy ember életét mutatja be, miként cipeli magával az összes élményt, emléket, mígnem öregkorára már küzdenie kell értük, hogy végül továbbadhassa őket. De itt meg kell említeni még a Punctuwoolt is, a lázadó bárányfelhő törénetét elmesélő, szívmelengető animációt.

Az ASF (Animation Sans Frontiéres) válogatásában európai stúdiók animációit láthattuk. Az Animáció Határok nélkül egy olyan oktatási program, melyben négy nagynevű partneregyetem segíti a pályakezdő művészek munkásságát. A négy egyetem ugyan különböző stílust képvisel, itt mindannyiuktól főként számítógépes, de fellettébb változatos témákhoz nyúló animációkat vetítettek. Egy igazán kiemelendő alkotás volt ezek között Marc Zimmermantól a Belső világ, ami a zene agyunkba vezető útját kíséri végig, és az ott keletkező ingereket mutatja be különleges vizualitással.

A rengeteg, máskor alig látható animáción kívül a KISKAKAS nagy erénye az egyéb programok sokasága, melyet ráadásul bárki ingyen látogathatott. Így akárki meghallgathatta Katariina Lillqvist, Eija Saarinen, Antrea Harlin és Leo Hobaica előadását, valamint részt vehetett egy kerekasztal beszélgetésen, melyen az internet világában történő filmforgalmazásról volt szó.

A négy nap során a KISKAKAS szervezői valóban törekedtek a változatos programokra, minél szélesebb igények kielégítésére, minek köszönhetően egy igazán élvezetes fesztivált kaptunk eredményül.

Nardai Dorina

Nardai Dorina a ZSKF szabad bölcsészet, majd az ELTE BTK filmtudomány szakán diplomázott. 2011 óta a Filmtekercs szerkesztőségének tagja. Specializációja a gender témák, a dráma, a krimi, a thriller, valamint a spanyol, francia, német és távol-keleti film.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com