Magazin

Klasszikusok képregényben – Korcsmáros Pál

Korcsmáros Pál: A nyomorultak

korcsmáros pál: a kőszívű ember fiaiVannak olyanok, akik a képregényekre Korcsmáros Pálon keresztül szocializálódtak. Hogy ez jó nekik vagy sem, az vitatott kérdés lehet – de tény, hogy az ő karakterei, rajzai, és az az élmény, ahogy a Fülesekben elszórt képregényoldalakból összeszedegeti az ember a történetet, bizony nehezen kiradírozható élményt adtak az olvasónak.

Ebbe az élménybe kóstolhat bele az, aki a Képes Kiadó Korcsmáros-sorozatát kézbe veszi. Persze, bizonyos ízek kimaradnak belőle, hiszen itt nem poénvadász rejtvények közül kell kikeresgetni a kincset, azaz a képregényoldalakat, de a lényeg, a Korcsmáros „szemüvegén” keresztül megszűrt, rajzolt klasszikus regények megmaradtak.

Korcsmáros Pál: Kőszívű ember fiai

A Kőszívű ember fiait mindenki ismeri: kötelező olvasmány is, a filmet is mindenki látta. Nehéz elképzelni, hogy egy vékony, képes kötetbe hogyan lehet beleszuszakolni komolyabb veszteségek nélkül a Baradlay család tagjainak szenvedélyes, kalandos történetét, a 48-as szabadságharc történelmi eseményeit. De Korcsmárosnak ez sikerül. Persze, nem emel át mindent – de minden fontos esemény és szereplő benne van, sőt annyi „kevésbé fontos” is, hogy ne érezzük száraz, lineáris cselekménysorolásnak. Ugyanakkor persze Jókai stílusa nagyrészt elveszik. Cserébe viszont ott van Korcsmárosé! Letagadhatatlanul egyedi, érzékletes és humoros rajzai veszik át Jókai szövegének szépségeit – de lassan másfél évszázaddal A kőszívű ember fiainak megszületése után ez talán nem is olyan nagy baj, akár aktualizálásnak is felfogható.

Persze, Korcsmáros verziója sem éppen mai: 1959-ben rajzolta meg ezt a klasszikust. Talán ma már mást várunk egy képregénytől – de aki olvasta régen, annak nosztalgiából, aki nem, annak pedig a képregényrajzolóval való ismerkedésként nagyon érdemes kézbe vennie ezt a vékonyka kötetet. (Pásztor Balázs)

Korcsmáros Pál: A nyomorultak

Victor Hugo óriásregényét hetven rajzos oldalba betömöríteni olyan teljesítmény, ami előtt egyfelől meg kell emelni a kalapunkat, másfelől viszont meg kell kérdeznünk: mire jó ez? A nyomorultak cselekménye a csupasz vázig lekaparva olyan egyszerűnek hat, mint bármelyik mai bestselleré, csodás véletlenek inkluzíve. Ez a romantikus nagyregény nem a sztori csontvázától halhatatlan érték, hanem Hugo (terjengős) írásszínvonalától, jellemeitől, korhangulatától.

Korcsmáros Pál: A nyomorultak

A képregény-verzióban ebből semmi sincs benne, hogy is lehetne egyáltalán? Bár Korcsmáros Pál igen magas színvonalú rajzai érzékeltetnek valamit legalább a szereplők vonásaiból, még azt is tipizáltan teszik: Thénardier patkányarcú, Marius tiszta fiúképmás, Javert pengévé összeszorított ajkú, kalapos gonosz. A szöveg, ahhoz képest, milyen sokat kell mondania milyen kevés helyen, elég jó – de csak ahhoz képest.

A füzet szép kiállása ellenére egyáltalán nem értem, mire használható. Ebből ugyan senki sem ismeri meg A nyomorultakat, legföljebb arra a tévképzetre tesz szert belőle, hogy „ez is csak egy szokványos kalandregény”. Aki gyerek kezébe adja (az eredeti helyett), azt küldeném gályarabságra. Vannak nagyszerű képregények, melyek eleve annak íródtak és felérnek bármelyik szépirodalmi klasszikussal – de egy szépirodalmi klasszikusból nem lesz más képregényben, csak egy csontváz. (Havasmezői Gergely)

Korcsmáros Pál: A három testőr

Alexandre Dumas szenzációs kalandregénye kitűnő választás lehetett egy képregényes adaptációra Kormácsos Pálnak, hiszen az egész cselekmény az ármány, a furfang és a bajtársiasság körül játszódik. olyan fogalmak ezek, amelyek kiválóan megmozgatják a célközönségnek szánt fiatalság fantáziáját, Dumas pedig remekül építette fel a felsorolt fogalmak köré A három testőr történetét. A csavaros események láncolata természetesen inkább a híres francia írót dicséri, ugyanakkor a képregényrajzoló elengedhetetlen érdeme, hogy a cselekmény lendülete kockáról kockára olvasva is működőképes.

Korcsmáros Pál: A három testőr

A grafikus rajzai viszont sajnos egyáltalán nem könnyítik meg az olvasó dolgát. Sokszor ugyanazok az arcvonások domborodnak ki a különböző karaktereken, ez pedig jelentősen megnehezíti a történet követhetőségét. Az egyik legnagyobb hiba ebből a szempontból magának a három testőrnek a tökéletes egyezősége, ráadásul sok esetben d’Artagnan is teljesen ugyanúgy néz ki. Ez a fajta fantáziaspórolás általánosságban is érződik a képregényen, pedig a XVII. századi miliő rengeteg lehetőséget kínálhatott volna az rajzolónak.

Összességében nem rossz olvasmány a Korcsmáros Pál-féle A három testőr, ugyanakkor az olyan hiányzó apróságok, mint a színek, a kikacsintások, a lábjegyzetek, meglehetősen elavulttá teszik. Mivel éppen a külcsínyben találjuk a legtöbb hibát, ezért csak azt tudom javasolni mindenkinek, hogy inkább olvassa el eredetiben, mint egy gyenge képregényben. (Tóth Nándor Tamás)

korcsmáros pál: egri csillagokKorcsmáros Pál: Egri csillagok

Az idei Gárdonyi-emlékévben különösen érzékeny dolog az írómester legnagyobb klasszikusát, a 2005-ben Nagy Könyvnek is megválasztott Egri csillagokat finoman szólva nem hagyományos formában kézbe venni, ám véletlenül sem szerettük volna kihagyni cikkünkből a Korcsmáros-féle sorozat eme gyöngyszemét. Az 1959-ben rajzolt, Cs. Horváth Tibor által átírt képregény szűk ötven oldalba sűrítve meséli el Bornemissza Gergely vitézzé válását, életen át tartó szerelmét Vicuskával és a török elleni ádáz harcokat – meglepően érdekes módon.

A tömörített cselekmény persze olykor akkora hiátusokat eredményez, melyek láttán igencsak elő kell kaparnunk általános iskolás emlékeinket a regényről, ám ez annyira nem ért váratlanul. Bezzeg a képek! Minden rosszmájúság nélkül kijelenthetjük, hogy az egyes események ábrázolására hivatott rajzok olykor kellemetlenül semlegesek, a hozzájuk írt szövegek viszont sokszor túlzottan tömörek, így egyetlen eseménytelennek tűnő képkocka alatt is végbemehet akár cirka 30-40 oldalnyi történés. Azon túl azonban, hogy az embernek a fentiek értelmében néhol kicsit olyan érzése támadhat, mintha egy illusztrált példányát szorongatná a Kötelezők röviden sorozatnak, érdekes kísérletként és egyben szórakoztató időtöltésként hat ilyen formában viszont látni Dobó Istvánék heroikus küzdelmét. (Hancsók Barnabás)

Filmtekercs.hu

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya