Magazin

Magyar Filmhét 2014: Versfilmek Kánaánja – Animációs blokk 02

karima alomA Filmhét második animációs blokkját a hazai kortárs szerzők gyerekverseinek adaptációi uralták.  S bár a kissé zsúfolt program alapvetően a gyermekeknek szólt, több komoly és elgondolkoztató művet is láthatott a közönség – elvétve hagyva kis hiányérzetet maga után.

Gyerekversek, nem csak gyerekeknek

A blokkban bemutatott magyar író-költő tehetségek gyerekverseit feldolgozó 10 darab versfilm az MTVA Macskássy Gyula 2013 pályázat támogatásával készült el. A javarészt egy perces adaptációk ötletesek, üdítőek és nagyon kedvesek. Tökéletes leképezései a szavaknak. Persze volt, ahol a vers vitte igazából a filmet (Igazi csata, Nagy Mara), volt, ahol éppen fordítva (Jó, ha van, Majom) és olyan is, amikor az egyik jobb volt, mint a másik (Karima álom). Így vagy úgy, igen dicséretes kezdeményezés ez, mely során a hazai versek találkoznak a hazai animációkkal, összeolvadva egy varázslatos pár percbe. Habár a művek főként az állatokról és a természetről szólnak, ennél jóval több lakozik bennük, hiszen minden gyerekvers egy apró kép a gyermeki létről, a fantáziáról és a játékokról, amelyekből idővel sajnos kinövünk.

igazi csataAnimációk felnőtteknek

A maradék 9 bemutatott animációs rövidfilm egy része súlyos és komoly témákat feszeget, melyek már egyértelműen az idősebb korosztálynak szólnak.

Orosz István A rajzolója középpontjában egy olyan művész áll, aki labirintusok sorait készíti el füzetében, majd bele is kerül ezekbe. Egy végtelen körforgás alakul ki a bezártság és elveszettség érzetével. Az ember önnön kutatása ez, a helyes út megtalálásával a saját ösvényünk meglelése a cél. A 6 perces alkotás fekete-fehér állandóan mozgó apró vonalai tökéletesen visszaadják az érzéseket és a hangulatot.

Bera Nándor Candide újraértelmezése (Candide kalandjai) és átültetése a 21. századba egy harsány színfoltja a blokknak. Az összefolyó figurák, az erős színek és a kissé szürreális ábrázolás elgondolkoztató, és újfent rávilágít arra, hogy Voltaire szatirikus műve mennyire aktuális marad, írjunk akárhányat is.

Cakó Ferenc Dózsa 1514 című műve, mely a parasztfelkelés 500-ik évfordulójára készült egy hagyományosabb animációs munka. A vetítést követően felszólaló készítő is ezt hangsúlyozta szavaiban. A festményszerű, mozgó vonalak és monoton, de erős színek hivatottak az akkori borzalmakat és igazságtalanságot átadni, sikeresen. A történelmet megelevenítő 14 perc méltó megemlékezés a múltbéli eseményről.

Ulrich Gábor Fából faragott királyfija szintén egy súlyosabb és komorabb darab, melyben a színek és a formák az uralkodóak. A kicsavart emberi test vázai, az elsuhanó alakok és a mindenhova szétáramló főként lila és rózsaszín árnyalatok egy groteszk, de rendkívül érdekes világot teremtenek meg.

fabol faragott kiralyfiÉs természetesen nem hiányozhat Bucsi Réka Symphony No. 42-je sem a palettáról, ha már magyar animációról van szó. A méltán díjazott alkotásról itt írtunk korábban.

Mesék inkább csak gyerekeknek

A blokk legzavarbaejtőbb néhány alkotása sajnos már túlzottan is csak a legkisebb korosztálynak szólt, amivel baj nem is lenne, de a közönség azért nem ide tartozott. Így inkább érezte kicsit bugyutább, nagyon könnyed meséknek a filmeket, mint komolyabb értékkel bíró animációknak.

Varga Zsolt Iván Bojtorján történetei: A férfias kézfogás 8 perce már-már kínosra sikerült. A humor megjelenítése igen nehézkes, a konkrét ábrázolás pedig elnagyolt és túlzottan karikarisztikus, mely következtében a szereplők egyáltalán nem szimpatikusak, sőt unalmasakká is válnak. Talán egy gyermek még szórakoztatónak is találja, de az idősebb réteg már biztosan nem.

Ami az előbbi filmnél nem működött, azt Javorniczky Nóra Hát (m)ilyenek a macskák című kisfilmjénél teljesen beválik. A rendkívül hagyományos rajzolási technika visszaröpít minket akár jó pár évtizeddel is korábbra, ami miatt kevésbé érezzük zavarónak, hogy a történet nagyon egyszerűen mutatja be, hogy milyenek is a macskák. Bár a film ismét a gyerekeknek szól, ügyesen éri el, hogy mi is megmosolyogjuk, és ha nem is végig, de egy nagy részét azért élvezettel figyeljük.

Schribik József és Morvay Gábor rövidfilmjével pedig a legnagyobb probléma a hossza. A Képtelen természetrajz: A kígyó 6 perce túl sok ahhoz képest, amennyit elmond. Pontosabban amilyen keveset elmond. Ez is egy könnyedebb és egyszerűbb darab, igaz, a grafikai megoldások miatt azért figyelemre méltó. Talán egy csak gyermekeknek szóló szekcióban nem lenne benne semmi kivetnivaló, így azonban ez a mű is kilóg a többi közül.

Mindenki mozija

A vetítéssorozat kétségkívül legjobb művét pedig Vácz Péternek köszönhetjük.A negyed órás Nyuszi és Őz  egy minden értelemben minden korosztálynak szóló film a barátságról, a kitartásról, szeretetről és annak a bizonyos harmadik dimenziónak a felfedezéséről. Tökéletes film kicsiknek és nagyoknak, mert mindkettőnek nyújt valamit. A figurák végtelenül aranyosak és, ami egy animációban hihetetlenül fontos, állat létük ellenére nagyon emberiek. A többször díjazott munka méltó befejezése volt annak a blokknak, ami újra megerősített bennünket abban, hogy a hazai animáció boldogan él, és reméljük, sosem hal meg.

nyuszesoz

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia

Kajdi Júlia az ELTE-n végezte el a filmes alapszakot, majd az Edinburgh-i Egyetemen a mesterszakot. 2014 óta tagja a ‘tekercsnek. Specializációja a thriller, a krimi és Alfred Hitchcock. Ő a Hírek rovat vezetője.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A melodráma igenis több a túlcsorduló érzelmektől. Viszont ehhez vajon az kell, hogy a szerelem beteljesületlen maradjon?

A VLOGtekercs ehavi adásában Spike Jonze A nő és Marc Webb 500 nap nyár című filmjei kerülnek terítékre. Bemutatjuk, hogy a melodráma (minden felszínes vélemény ellenére) nem feltétlenül süpped középszerűségbe. A két film összehasonlításával kiütköznek a műfajban rejlő lehetőségek, valamint az is, hogy azon túl miben újítanak az alkotók.

Műsorvezetők: Énekes Gábor
Szöveg: Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya