Magazin

Magyar Filmszüret: A függetlenségnek ára van – filmgyártás a Filmalap nélkül

novak erik fekete leves

Szabadeses_Molnar PiroskaAz elmúlt években lezajlott változások folytán ma Magyarországon a filmkészítés szinte kizárólag a Filmalappal képzelhető el. A rendszer ellentmondásairól hosszan értekeztünk, ezúttal viszont a hazai függetlenfilmes, olykor egészen extrém megoldásokat vesszük át az Ernelláék Farkasénáltól kezdve egészen a Fekete levesig.

Filmet készíteni elképesztően jó mulatság, legalábbis mindig így beszélnek a forgatásról az alkotók. Sajnos azonban nemcsak jó, hanem drága is – gondoljunk bele, a stáblistákon általában hány név szerepel, akiknek ideális esetben mind jut valamekkora fizetés. A számok nyelvére fordítva ez egy magyar produkció esetében átlagosan 300-500 millió forintot jelent, aminek a megtérüléséhez 600 ezer hazai nézőre lenne szükség (vagy külföldi vetítésekre). Viszonyításképpen az elmúlt öt évben a legnézettebb magyar film a Saul fia volt kétszázezres nézőszámmal. Tegyük hozzá, az Oscar-díjas holokausztfilm már a magyar premier előtt visszahozta a költségeit a cannes-i díjesőből következő forgalmazói jogok értékesítése révén.

Magyarországon magyaroknak filmet készíteni tehát piaci szempontok alapján értelmetlen, márpedig elvileg így működik a világ, mióta a szocializmus véget ért. Szponzorokkal már nem is nagyon próbálkoznak itthon, helyette két lehetőség mutatkozik: a közösségi finanszírozás és a szívességi filmgyártás. A következőkben átnézzük, milyen utakat jártak be azok, akik a Filmalap bevonása nélkül próbálkoztak filmezéssel hazánkban.

Haverok, buli, forgatásErnelláék Farkaséknál és VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Hajdu Szabolcs hatalmasat bukott 2014-ben a Délibábbal, amiért részben a finanszírozó Filmalapot okolta. A súlyos kudarc nyomán a rendező rendre kitért arra a nyilatkozataiban, hogy a jövőben nem kíván pályázni állami támogatásra, és a függetlenség megőrzése érdekében egyedi finanszírozási lehetőségeket keres új filmjeihez.

Hajdu Szabolcs Ernelláék-Farkaséknál
Ernelláék Farkaséknál

Nem is kellett sokat várni az újabb Hajdu-mozira, idén Karlovy Varyban debütált az Ernelláék Farkaséknál. A Csehországban Kristály Glóbusszal díjazott adaptáció pedig már a Filmalap bevonása nélkül valósult meg. A produkción látszik a minimál költségvetés: a rendező lakásában készült, a színészi gárda a Hajdu-család mellett barátokból áll. Látványtervezés nem volt, a stáb tagjai a direktor tanítványai voltak a Metropolitan Egyetemről.

De még így is, a baráti-kollegiális támogatások mellett is szükség volt forrásbevonásra. Ezt a producer szerezte meg, Herner Dávidnak sikerült találnia olyan partnereket, akik beszálltak a finanszírozásba. Végül még a Focus Fox stúdiót is sikerült megnyerni az egyik legdrágább részfeladathoz, az utómunkálatokhoz.

Baráti alapon valósult meg Reisz Gábor diplomafilmje is. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan létrejötte abból a szempontból nagyon hasonló, hogy az iparág számaihoz képest szélsőségesen kevés összegből készült el, maga a rendező volt egyben a forgatókönyvíró, az operatőr és még a zeneszerző is. A főszerepet ráadásul Reisz Gábor osztálytársa, a rendezőként végzett Ferenczik Áron vállalta el.

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

A film a visszafogott költségvetés ellenére igazi siker lett: több mint ötvenezren látták, ezáltal lényegében nyereséges lett. A VAN mégsem tekinthető tisztán független finanszírozású filmnek, ugyanis a rendező kapott minimális vizsgafilm-támogatást a Filmalaptól. Az összeg viszont a gyártásra adott pénz töredékét, nagyjából egymillió forintot tesz ki, ezért bátran tekinthetjük függetlennek Reisz Gábor első filmjét.

Karvalytőke – Szabadesés

Egészen szokatlan megoldással jött létre a Pálfi György legutóbbi alkotása. A rendezőt megkereste a dél-koreai Jeonjou International Filmfestival, hogy készítsen filmet a támogatásukkal. A fesztivál minden évben támogat három rendezőt, hogy készítsenek rövidfilmet, 2014 volt az első év, hogy egészestés mozira adtak támogatást.

szabadeses
Szabadesés

A csodának tűnő ajándék ellenére a Szabadesést nagyon hasonló problémák sújtották, mint a többi magyar függetlenfilmet. A rendelkezésre álló összeg nagyon kevés volt, ismét szinte mindenki áron alul dolgozott, ugyanakkor más szempontból a hírek szerint a szabadság, a megkötések hiánya lendített is a projekten. Nehezítette azonban a megvalósítást, hogy a Jeonjou Filmfesztivál szoros határidőt szabott meg: a filmet egy éven belül le kell forgatni – és ebbe a forgatókönyvírás és a vágás is beletartozik! Mindenesetre a Szabadesés elkészült, három díjat kapott abban az évben Karlovy Varyban, és Pálfi György elmondása szerint: „Ha nincs ez a film, én megőrülök!” Érdekes foltja a történetnek, hogy Koreában nem kezelték egyedi elbánással az általuk megrendelt produkciót: egyetlen vetítés volt csupán a több mint száz bemutatóból álló programban.

Állatorvosi lovarda – Fekete leves és Drága Elza!

A hazai függetlenfilmezés állatorvosi lova kétségkívül a Drága Elza! A gyakorlatilag forgatókönyv nélkül készült alkotás gyártási munkálatai hat évet öleltek fel, a folyamatos pénzhiány miatt olykor hónapokra leállt a forgatás. Ennek ellenére éppen a látványon nem érződik a forráshiány, minden máson viszont igen. A színészeken egyértelműen látszik a zavarodottság, részben emiatt újra kellett szinkronizálni az elkészült filmet. Füle Zoltán rendező mégis büszkén nyilatkozott arról, hogy állami támogatás nélkül valósult meg a Drága Elza!, viszont a forrásokról nem igazán érkezett hír, annyit tudható, hogy magánbefektetők biztosan közreműködtek.

Drága Elza!
Drága Elza!

A legfurcsább finanszírozási módszerekkel azonban kétségkívül Novák Erik próbálkozott a Fekete leves kapcsán. A 2014-es filmről még a készülte előtt olyan hírek szivárogtak ki, hogy az akcióvígjátékot voltaképpen külföldi piacra szánják, egy amerikai és egy Berlinben élő magyar színésznő lesz a főszereplője, az anyagi hátteret pedig az indiegogo portál segítségével gyűjtik össze. Aztán amikor bemutatták (amerikai és Berlinben élő magyar színésznő nélkül), azt mondta a rendező, hogy azért nem pályáztak támogatásra a Filmalapnál, mert ahhoz forgatókönyvet kellett volna írni.

Fekete leves mindenesetre elkészült, és részben úgy, ahogy a direktor elképzelte. A párbeszédeket nem írták meg előre, a legtöbb jelenet teljes egészében improvizációs volt. Az egész film költségvetése mindössze kétmillió forintra rúgott, pedig még egy helikopteres jelenet is van benne. Ez úgy valósulhatott meg, hogy a stáb minden tagja kvázi a munkájáért cserébe egy befektetést kapott: részesedést a befolyó bevételekből. Az alkotók – mint a konstrukcióból látszik – bizakodók voltak. Lapunknak a rendező mégis ezt mondta: „fogalmam sincs [mekkora nézettsége lesz], ez a film bárhogy elsülhet. Bármi lehet 1400-tól 600 000-ig. Nem akarok jósolgatni, meg ezzel nem is tervezek.” Nos, a Fekete levesre végül nagyjából 5000-en váltottak jegyet…

Fekete leves
Fekete leves

A történet azonban itt nem ér véget. Novák Erik ugyanis nem adta fel. A rendező megegyezett a legnagyobb hazai torrentportállal, hogy felteszi oda filmjét, ahonnan aztán a nézők ingyen letölthetik. A direktor ugyanis biztos volt benne, hogy ötezer embernél többet érdekel a filmje, csak a megváltozott médiafogyasztási trendek miatt épp ez az a célcsoport az, amelyik nem vesz mozijegyeket. A trükk bejött: két hónap alatt 43 ezren töltötték le az akcióvígjátékot. És hogy mi volt benne az üzlet? A torrentverzióban a film előtt reklámot vetítettek, ami így bevételt generált a készítőknek. Az ötletes módszer azonban véleményem szerint nem modellértékű: elképzelhetetlen, hogy a torrentezés bújtatott legitimációját bárhogy támogatná a magánszféra.

Közösen a közösségért – Balaton Method

Atipikus film a listában a Balaton Method, az alkotók által kitalált finanszírozási megoldás azonban olyan, ami a jövőben valószínűleg egyre gyakoribb megoldás lesz. Szimler Bálint zenés dokumentumfilmjéhez ugyanis a forrást közösségi pénzgyűjtéssel biztosították az indiegogo portálon. A startup-szcénában ismert módszerrel az adományozók különböző összegekkel járulhatnak hozzá a film költségvetéséhez. Többféle csomag megvásárlásával lehet támogatni a készülő alkotást: lehetett venni zenei fesztiválbérlet úgy, hogy közben a projektet is támogatják, egy nagyobb összeggel a forgatást is meg lehetett látogatni, sőt akár előre megváltható volt a jegyed a bemutatóra. Akik pedig a legmagasabb összegű csomagot választották, automatikusan a Balaton Method producerei lettek.

Balaton Method
Balaton Method

Szimler Bálint és Rév Marcell azért döntöttek a közösségi finanszírozás mellett, mert az pont az ilyen projekt-jellegű tervek megvalósításában tud segíteni. De több szempont is e mellett szólt: kevésbé hosszadalmas és bürokratikus, ráadásul mivel a dokumentumfilm alapvetően zenekarokról szól, egy szubkultúrától kellett pénzt kérni egy szubkulturális mozira. A megcélzott 10000 euró (valamivel több mint hárommillió forint) összegyűlt, és a Balaton Method elkészült, pedig a valódi költségvetése ennél jóval nagyobb volt – de a kampány hatására szponzorok is csatlakoztak, illetve a készítők deklarálták, hogy ez egy non-profit vállalkozás. Végül a terjesztés érdekében a Filmalapot is megkeresték, akik pozitívan fogadták a már elkészült filmet. A jövőben a Balaton Method sikere révén vélhetően még több olyan filmet láthatunk, amely közösségi finanszírozással valósult meg.

 

(Október végén 1956-os forradalom és Zsigmond Vilmos emlékére magyar témájú tematikus hetet tart a Filmtekercs: a Magyar Filmszüret keretében a hazai filmélet aktualitásaihoz kapcsolódóan kritikákkal, elemzésekkel, toplistákkal és interjúkkal készülünk.)

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya