Magazin

Maradjunk fókuszban! – Jön a 4. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál

Zsigmond Vilmos

Immáron negyedik alkalommal kerül megrendezésre Szegeden a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál. A járványhelyzet miatt az eredeti, májusi időpont helyett szeptember második hetében várják a filmek szerelmeseit a Tisza-parti városba.

A tavalyi harmadik fesztivál óta eltelt másfél évben nagyot fordult a világ. A szegedi mustra kiemelt céljait azonban a világjárvány sem tudta elsöpörni. A szervezőket továbbra is az vezérli, hogy felhívják a figyelmet a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre. Arra a művészre, aki fénnyel bánik, de maga ritkán kerül rivaldafénybe.

A rendkívül színes programkínálatú fesztivál szeptember 8-12. között zajlik majd a kívül-belül felújított Belvárosi Moziban.

Az operatőrök versenye idén összekapcsolódik két kerek szegedi filmes évfordulóval: egyrészt 100 éves lett a Belvárosi Mozi épülete, melyben 1920. szeptember 8-án tartották az első vetítést, másrészt 90 éve született a fesztivál névadója, Zsigmond Vilmos, a szegedi származású, Oscar-díjas operatőr.

Belvárosi Mozi – Szeged Fotó: Frank Yvette, Délmagyarország

A fesztivál több programja kapcsolódik az évfordulókhoz. A mozizás hőskorát pl. az épület falaira vetített korabeli, helyi vonatkozású híradófelvételek idézik fel.

A seregszemle lehetőséget nyújt

fiatal operatőrök bemutatkozására és megmérettetésére, emellett workshop a szakmabeliek és szabadegyetem a laikusok számára.

Továbbá tisztelegni kíván a magyar operatőriskola jó fél évszázada világhírű, újabb és újabb nemzedékeinek hagyományai, sikerei előtt. A rendezvény harmadik, nem kevésbé fontos célja pedig természetesen az, hogy Zsigmond Vilmos emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse.

A mustra névadója

A világhírű, Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos Szeged szülötte és díszpolgára. Az ország egyik legszebb és legrégebbi hagyományos mozija, a szegedi Belvárosi Mozi legnagyobb, 500 fős terme 2005 óta az ő nevét viseli, amire hallatlanul büszke volt. Ha itthon járt, mindig ellátogatott „az ő mozijába”.

Zsigmond Vilmos

A neves mester 1930. június 16-án született Szegeden, s 20 éves koráig itt élt. Érettségi után, mielőtt a budapesti Filmművészeti Főiskolára jelentkezett, Becsky Balázs Kárász utcai műtermében tanult fényképészetet. Friss diplomás operatőrként, az 1956-os forradalom idején felvételeket készített a pesti utcákon, majd elhagyta az országot. Amerikában kezdett új életet, ahol ragyogó filmes karriert futott be. 1978-ban,

Spielberg társalkotójaként, a  Harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért elnyerte az operatőri Oscar-díjat.

Ezt követően szinte minden, magára valami is adó hollywoodi rendezővel dolgozott együtt az Álomgyárban. Jelen sorok írójának Zsigmond Vilmoshoz kötődő személyes emléke az ezredforduló után készült Bánk bán című,  Káel Csaba dirigálta operafilm, ahol statisztaként volt szerencséje testközelből figyelni, ahogy uralta a gigászi méretű felvevőgépeket. Zsigmond perfekcionizmusa, szerény, hallgatag magabiztossága a stáb minden tagját lenyűgözte.

A filmes seregszemle szeptember 8-án, a szegedi Belvárosi Mozi megnyitásának századik évfordulóján kezdődik, a díjkiosztó gálát pedig szeptember 12-én tartják.

Programkavalkád

A nevezések száma idén rekordot döntött: 538 mű került az előzsűri elé. 67 nagyjátékfilmet, 430 kisjátékfilmet és 41 kísérleti filmet küldtek be az alkotók. A közelmúltban bemutatott magyar alkotások szinte mindegyikét nevezték a szegedi filmfesztiválra. A versenyprogramba három kategóriában (nagyjátékfilm, kisjátékfilm, kísérleti film) végül 32 filmet válogatottak be.

Akik maradtak

A nagyjátékfilm szekcióban  a hazai pályát három mű képviseli, az Akik maradtak (Tóth Barnabás filmje, operatőre Marosi Gábor), a Valan – Az angyalok völgye (rendező Bagota Béla, operatőr Garas Dániel) és a Magdolna (rendező: Buvári Tamás, operatőr: Tóth Zsolt). A magyar alkotók francia, norvég, orosz, német és dél-afrikai pályatársaikkal szállnak ringbe. A külföldi filmek között lesz európai premier és olyan alkotás is – pl. a német Styx-, mely a közelmúltban futott a hazai mozikban. A közönség 19 kisjátékfilmet, valamint öt kísérleti filmet is láthat majd a versenyprogramban. A versenyfilmek teljes listája itt olvasható.

A fesztivál végső döntéseit a Szabó Gábor operatőr, Kocsis Ágnes filmrendező, Karoly Bardosh rendező (USA), Herbai Máté operatőr és Dobos Tamás operatőr alkotta zsűri hozza meg a fesztivál utolsó napján.

Versenyen kívüli vetítéseken, valamint a hétvégi, szabadtéri helyszínen láthatja a nagyérdemű a közelmúlt legsikeresebb magyar filmjeit, mint pl. FOMO – Megosztod és uralkodsz, Remélem legközelebb sikerül meghalnod 🙂, 1945, Szeretlek, mint állat, Seveled, Drakulics elvtárs.

A fesztiválon több új külföldi és magyar produkció premier előtti bemutatójára is sor kerül, többek között a szegedi fesztiválon lesz először látható az év egyik legjobban várt hazai filmje, a Horváth Lili rendező és Maly Róbert operatőr által jegyzett Felkészülés egy meghatározatlan idejű együttlétre című mű is, amely egyenesen a Velencei Filmfesztiválról érkezik.

A szarvasvadász

Zsigmond Vilmos életének és munkásságának három sorsfordító pontját idén egy különleges VR film, A fény mestere című alkotás (Mátyássy Áron) mutatja be. A seregszemle kiemelt célja az is, hogy minden évben bemutasson egy Zsigmond Vilmos fényképezte filmet. Idén a

Michael Cimino által rendezett A szarvasvadász című, 1978-as produkciót vetítik

az esemény második napján. Ezen a filmen Zsigmond közvetlenül az operatőri Oscar-díjat hozó Spielberg-opus, a Harmadik típusú találkozások után dolgozott, és  újabb Oscar-jelölést hozott a magyar képmester számára. Emellett látható lesz a róla szóló egészestés dokumentumfilm (Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal), valamint a Karoly Bardosh-sal 1976-ban Amerikában forgatott, díjnyertes rövidfilm (Iron and Horse) hazai bemutatójára is sor kerül.

A kezdetektől hagyomány a mustrán, hogy életműdíjjal ismerik el valamely honi operatőr kiemelkedő jelentőségű munkásságát. Az előző évek díjazottjai – Ragályi Elemér és Kende János – mellett most Máthé Tibor, többek között Az én XX. századom, Simon Mágus, Woyzeck, Ópium, Aglaja című filmek társalkotója kapja az elismerést.

Vetítések között

A vetítéseket izgalmas szakmai programok, mesterkurzus és kerekasztal beszélgetések kísérik. Szó lesz többek között az új filmalkotási módokról, a mobiltelefon kameraként való használatáról és a VR filmek technikai-képi sajátosságairól, valamint a fekete-fehér filmezés képi világáról, újra és újra feltámadó kultuszáról.

Egyszóval, aki szereti a filmet – és teheti –, jövő héten Szegedre megy!

A 4. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál részletes programja az esemény honlapján érhető el.

A Zsigmond Vilmosról készült fotók Schmidt Andrea munkái.

Cikkünk felkérésre készült.

Avatar

Szabó Zsolt Szilveszter

Szabó Zsolt Szilveszter a szombathelyi BDF-en végzett mozgókép- és médiakultúra szakon. 25 éve foglalkozik filmekkel. Specializációja a sci-fi, a szerzői filmek, a zsánermozik szerzői változatai és a bizarr műfajkevercsek. Szívesen bíbelődik rebellis, besorolhatatlan alkotók műveivel. Cinematográfus istensége Tarkovszkij és nagyra tartja Enyedi Ildikó művészetét.

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya