Magazin

Hollywood halálsoron – Mi marad a filmiparból a járvány után?

Hollywood járvány

Míg a filmekkel az a legnagyobb probléma, hogy nem tudják hol bemutatni azokat, addig a sorozatokból éppenséggel kezdenek kifogyni Amerikában a járvány hatásai miatt. A filmipar elhúzódó válsága mára az egész rendszert fenyegeti.

„Kéne egy olyan szolgáltatás, ahol autót tudnak bérelni olyan emberek, akiknek csak azért van szüksége kocsira, hogy moziba tudjanak menni”írta egy neves amerikai kritikus a Twitteren, és ironikus megfogalmazása jól rávilágít a jelenlegi helyzet fonákjára a tengerentúlon. A nagyvárosokban továbbra sem lehet moziba menni, ugyanakkor az ország ritkábban lakott részein telt házzal pörögnek az autósmozik. Amerikában a feje tetejére állt a filmvilág, és a fény éppen csak látszik az alagút végén.

Az augusztus 14-16. hétvégén egy-két lépéssel közelebb kerültek az iparági visszarendeződéshez a mozis szempontból eddig egységesnek kezelt észak-amerikai piacon: Kanadában országszerte bemutattak két új filmet (egy új Spongyabobot és a Russell Crowe nevével fémjelzett Téboly című krimit). Eközben pedig a járvány enyhülése miatt az egyik nagy moziüzemeltető, a Cinemark Holdings csaknem száz termet újranyitott a Közép-Nyugaton. Az Egyesült Államokban a következő hétvégén igazi előrelépés, amikor a piacvezető AMC további 600 teremmel támogatja meg a Téboly amerikai premierjét.

Hollywood járvány

A Covid előtti világhoz képest persze sehol se vagyunk, de két határidő is közeledik, ami reményt adhat a filmrajongók számára. Augusztus 28-án lesz Az új mutánsok premierje, rá egy hétre pedig elvileg debütál a Tenet. Christopher Nolan filmje az elmúlt pár hónapban összeforrt az újranyitás fogalmával, és nemcsak közbeszédben: az átlagember és a szakma számára egyaránt azt szimbolizálja a Tenet, hogy újra lehet moziba menni – ha nem is úgy, mint régen.

 

Fél év bezártság

Március közepe óta tartanak zárva a mozik, és míg néhány hetet, egy-két hónapot kibírtak volna, mára az összeroppanás szélére jutottak az iparág szereplői Amerikában. Az anyagi kiesés május végéig több mint 17 milliárd dollár veszteséget tett ki a Statista szerint (ez a teljes magyar GDP 10%-a!). Míg a moziüzemeltetők számára ez a kiesés pótolhatatlan, addig a stúdiók még mindig abban bíznak, hogy csak átmeneti: az elkészült filmjeik valamikor behozzák a költségeiket – csak addig ki kell bírni valahogy.

Kérdés, hogy meddig, és hogy kibírják-e egyáltalán.

Mint látjuk, a Disney a Mulannal feladta: egykori sikerük élőszereplős verzióját szeptemberben elérhetővé teszik 30 dollárért online. A Disney persze a többi stúdiónál jobb (de közel sem jó) helyzetben van, ugyanis a saját streamingplatformján már több mint 60 millió előfizetővel rendelkezik. Még így is hazárdjáték, amit a cég művel – ne felejtsük el, a Mulan egy 200 milliós megaprojekt. A Warnerhez tartozó HBO vezetője, John Stankey egy hónapja kijelentette: sok dobozban lévő filmjüket ki tudják tenni az HBO Max-ra, de a Tenetet nem. A stúdióknak ugyanis egyszerűen létszükségük van arra a bevételre, ami a moziból jön.

És ez fordítva is igaz: „szükségünk van a filmjeikre”nyilatkozta John Fithian, az amerikai Filmszínháztulajdonosok Nemzeti Egyesületének vezetője (National Association of Theater Owners). A mozik kvázi már könyörögnek a stúdióknak. Négy hónap telt el bevétel nélkül, és míg az éttermek piacát rendelésekkel életben lehet tartani, addig a moziknak semmijük se maradt –

volt olyan mozi, amelyik útszéli popcorn-eladásba kezdett.

Új filmek nélkül persze nincs értelme kinyitni a moziknak, azonban a forgalmazók szerint kérdéses, hogy megjelennének-e a nézők az új filmekre egyáltalán. „Az emberek félnek a moziktól (is)”hangsúlyozta Jeffrey Shaman, a Columbia Egyetem járványügyi szakembere. A vírus berobbanásakor az orvosok általában pont a mozikkal példálóztak, hogy milyen helyekre ne menjenek az emberek. Ugyanakkor a Fortune megközelítése szerint előnyös is lehet egy új film premierje most: nincs nagy verseny, folyamatosan vetíthetik, a reklámozása is olcsóbb.

A világ többi moziüzemeltetője szintén azért küzd, hogy legyenek újra filmjeik, csak épp ők azt próbálják elérni, hogy ne várják be Amerikát. Hollywood azonban attól fél, hogy a nemzetközi premierek illegális letöltésekre ösztönzik a nézőket. Ráadásul a világ már elég globalizált, az elnyújtott bemutatás valószínűleg csökkentené a hype-ot. Eközben persze az amerikai mozihálózatoknak (amelyek jelen vannak a világ többi részén is) szintén szükségük van a nemzetközi bevételekre. Számos országban időközben helyre állt a rend. Erre a legjobb példa Dél-Korea, ahol júliusban mutatták be a Vonat Busanba folytatását, a Peninsula c. zombifilmet, kirobbanó sikerrel: egy hónap alatt csaknem 27 millió dollárt gyűjtött össze, ennek egy részét az amerikai tulajdonú IMAX-hálózatából.

Mega-siker a koreai mozikban: Peninsula

A tévét lassan kikapcsolhatjuk

Miközben filmek tucatjai várják dobozban, hogy végre bemutathassák, addig az amerikai kereskedelmi tévék kezdenek kifogyni az új sorozatokból. Míg ugyanis a mozik zárva vannak, a tévék teljes gőzzel pörögnek – pláne, hogy mindenki bezárkózott az otthonába.

Már áprilisban látszott, hogy nehéz menet lesz, de akkor még senki sem gondolta, hogy a járvány ennyire és ilyen hosszan eltart. A korai reakciók erre utalnak: a tévék megelégedtek azzal, hogy lecsökkentették az évadokat 1-4 epizóddal. Két esetben azonban ez óriási gubancot okozott. Egyrészt a 15. évadánál járó Odaátot nem tudták tisztességen lezárni, így a sorozat kap még egy kurta évadot jövőre. Ennél kellemetlenebb volt az Empire korai befejezése. A zenés széria hatodik évadának utolsó részében az összes szálat össze akarták fűzni és elvágni, de pont az epizód forgatása közben kezdődött el a karantén – így a nézők azóta sem kaptak választ tengernyi kérdésükre.

A legnagyobb probléma a tévés műsorokkal, hogy a forgatásuk a lehető legkevésbé korona-kompatibilis.

Jellemzően zárt terekben zajlanak a felvételek ugyanazokkal a résztvevőkkel, akik mindennap hazamennek munka után. Ezt a helyzetet csak úgy lehetne korona idején feloldani, ha az egész stábot egy Truman-show szerű karanténba helyezik a forgatás idejére – de pl. egy szappanopera esetében ez az egész életükre vonatkozna.

A karantén kinyírta: Empire

Mi a megoldás? Egyelőre nincs, az amerikai kereskedelmi tévék vagy ismétléseket sugároznak vagy külföldi (pl. kanadai vagy angol) sorozatokat vesznek. Hiába állította a Netflix áprilisban, még az ők raktáruk sem kimeríthetetlen. Előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz új tartalomra.

 

Forgatás a korona idején

A stúdiók tehát kénytelenek lesznek újraindítani a forgatásokat, ami érdekes, rendhagyó vagy egészen beteg megoldásokat kényszerít ki az illetékesekből, amely nemcsak a kivitelezésre, de a történetre is hatással lesznek. A Vulture össze is szedett néhány jelentősebb változást kilenc pontban. Ezek egy része erősen iparági jellegű, pl. hogy megszűnik a kétparti foglalkoztatás, tehát a színészeket nem fogják átröptetni az egész országon egy epizód kedvéért (az Egyesült Államokban Los Angeles mellett New York a másik filmes központ).

Ennél fontosabb, hogy az akciósorozatokban is több lesz a beszéd és kevesebb a harc.

Gyakoribbak lesznek az ún. palack epizódok (bottle episode), amelyek egyetlen, zárt térben játszódnak kevés szereplővel (tipikusan ilyen például a Breaking Badben az a rész, amikor a két főhős egy legyet kerget egy laboratóriumban). Ha nem is minden rész lesz ilyen, de összességében sokkal kevesebb lesz az olyan jelenetekből, ahol 20-50 fő van egy teremben – pl. egy színház, étterem, állománygyűlés vagy bírósági per. Emellett pedig külső helyszínből is kevesebb lesz, már most az a tapasztalat, hogy sokkal nehezebb ezekre engedélyt szerezni. Végül pedig kevesebb lesz a cliffhangerből, a stúdiók ugyanis szeretnék elkerülni azt, ami az Empire-rel történt. A Deadline mindezt még a vendégszereplők esetével egészíti ki: mivel nagyon pontos tervezésre van szükség, nem lehet csak úgy elhívni egy színészt, mert ő éppen ráér.

A Breaking Bad legyes epizódja – ez lesz a jövő?

A korona utáni világban tehát nagyon alapos előkészületekre és rendkívüli biztonsági szabályokra lesz szükség a forgatáshoz – de még ez sem garantálja, hogy a forgatások egyáltalán elkezdődhetnek. Továbbra is zajlik ugyanis a szakszervezetek és a stúdiók egyezkedése. Előbbiek szerint ugyanis az utóbbiak még mindig adtak megfelelő garanciát arra, hogy a dolgozók nem fognak megbetegedni munka közben.

Amíg a két szervezet nem tud megállapodni, addig olyan helyeken sem kezdődhet el a forgatás, mint New York, ahol egyébként már sikerült megfékezni a járványt.

Amerikában tehát továbbra is tetszhalott állapotban van a filmgyártás, ugyanakkor a világ többi részén már újrakezdődött a munka. Forog az Avatar Új-Zélandon, a Mátrix és a videojátékként népszerűvé vált Uncharted adaptációja Berlinben, az új Marvel-film, a Shang-Chi Ausztráliában, valamint a Jurassic World következő része Angliában. Utóbbira látogatott el a New York Times, amely részletesen beszámolt a dínós film forgatásáról.

Ezen a projekten 750 ember dolgozik, akiket ketté választottak aszerint, hogy kik azok, akinek mindenképp ott kell lenni a forgatáson – őket egy teljes mértékben kibérelt hotelben szállásolták el. Itt él most többek között Bryce Dallas Howard, Chris Pratt, Sam Neill, Jeff Goldblum, Laura Dern, és maga a rendező, Colin Trevorrow is. „Ezek segítségével arra tudunk koncentrálni, hogy egy új világot teremtsünk, és magunk mögött hagyjuk a másikat” – nyilatkozta a rendező. Persze ez sem ilyen egyszerű. Chris Prattnek például három hét után haza kellett mennie a gyermeke születése miatt, onnan pedig már Máltára megy, ahol majd folytatódik a munka.

A tudósítás alapján a már így is bonyolult és összetett forgatás egy logisztikai rémálommá vált. Kétnaponta tesztelnek mindenkit, antibakteriális felhőkkel gátolják a vírus megjelenését, és különböző jeleket tesznek ki, amivel jelzik a szociális távolságtartás szabályait. Bryce Dallas Howard szerint olyanná vált a munka, mint az ún. zárt forgatásokon, amik korábban csak az intim jeleneteknél volt bevett szokás. A szabályok természetesen többletköltséggel is járnak, a Jurassic World eddig 9 millió dollárt emésztenek fel az elővigyázatossági rendelkezések.

 

Mi lesz veled, Hollywood?

A forgatások többletköltségei, a leállások, az elnyúló szakszervezeti viták és a bevételek elmaradása alapjaiban rengetik meg a hollywoodi stúdiórendszert, amely eleve legyengülve szembesült a válsággal – részben a streamingháború miatt, részben pedig a középműfajok halála nyomán. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az említett jelenségeket a koronavírus felerősíti, tehát a járvány után

még kevesebbet fogunk moziba járni, és még fontosabbak lesznek az életünkben a streamingszolgáltatók.

Ebben a folyamatban meghatározó pillanat volt, amikor a Universal megállapodott az AMC-vel, az egyik legnagyobb amerikai moziüzemeltetővel, hogy az ún. mozis ablakot 17 napra rövidíti. Ez azt az időszakot takarja, amíg egy film moziban fut, és máshol nem – korábban ez csaknem két hónap volt. Cserébe ugyan a mozi nagyobb részesedést kap a bevételből, az azonban világosan látszik, a stúdiók egyre kevésbé bíznak bennük.

Hollywood a járvány idején

Az előzetesen várt károk számbavételekor még senki nem számolt azzal, hogy a járvány ilyen sokáig elhúzódik, és ennyire sok területen fog kárt okozni. A Variety már márciusban (!) Hollywood összeomlásáról beszélt a járvány hatására, ez a jóslat azonban mégsem következett be – egészen mostanáig. A múlt héten ugyanis elkezdődtek a kirúgások a Warnernél, ahol gyakorlatilag a fél menedzsmentet elbocsátották. A stúdiót különösen súlyosan érintette a válság, ugyanis a saját streamingplatformjuk, az HBO Max elindítása meglehetősen sikertelen volt.

A Bleeding Cool szerint azonban az átalakulási folyamatnak nyertesei is vannak.

Az egyik ilyen a Universal, amely nagyon korán felismerte, hogy a járvány sokkal hosszabban elhúzódik majd – a cég már márciusban áttette a premierjeit a következő évre. Hasonlóképpen jól árt a Neon, amely jókor dobta piacra saját indie-filmjeit, a Palm Springst például gyakorlatilag mindenki látta Amerikában. Az elmúlt fél év nyertesei között tartják számon a Netflixet is, amely a streamingháború közepette is uralta a filmes közbeszédet olyan filmjeivel, mint a A halhatatlan gárda, az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története vagy Az 5 bajtárs.

A warneres elbocsátási hullám nyomán a New York Times neves szakértője, Ben Smith részletes elemzést írt The Week Old Hollywood Finally, Actually Died címmel. Az erősen iparági cikkben Hollywood válságát a techcégek szárnyalásával állítja szembe – ez földrajzi értelemben Los Angeles hanyatlása és San Francisco felemelkedése.

A techcégeknél azonban már másképp tekintenek a filmművészetre, és a sorozatokat vagy filmeket sokkal inkább tartalomként kezelik, amivel eladhatnak más termékeket (lásd: Apple TV+ vagy Amazon Prime). Az egyetlen kivétel a Disney, amely talán egyedüliként marad meg hatalmai tényező a szórakoztatásban és az amerikai társadalmi-politikai hierarchiában. Ben Smith szerint a stúdiók igazgatói régen élet-halál urai voltak, akik a politikában és a társadalom megannyi területén meghatározó tényezőkként befolyásolták a világot – mára ez végleg eltűnt, és ez csak részben írható a járvány rovására.

Avatar

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya