Magazin

Gyerekség és komolyság – Végtelen történet

neverendingA Momo meg a Végtelen történet olyan mesék, amiket vagy nagyon szeretnek, vagy nagyon utálnak az olvasók. Michael Ende zsenialitását nem lehet megkérdőjelezni – de van, aki szerint ezek a történetek kisgyereknek túl komolyak, a szimbólumrendszerük egy kisgyerek számára túlságosan érthetetlen, a felnőtteknek viszont megmosolygtató, sőt, egyenesen idegesítő a naivitásuk. Mindkettő meglátás igaz lehet – de épp ez adja a német író stílusának sava-borsát, és éppen ez tette generációk számára hírnevessé.

A Végtelen történet alapsztoriját szinte mindenki ismeri, hiszen a megjelenése után 5 évvel, 1984-ben készült belőle egy nagyon népszerű film Hollywoodban, amit itthon is rendszeresen műsorra tűztek a tévében. Nem csoda, hiszen minden megvolt benne, amire általában a fiataloknak, gyerekeknek szóló műsorokban figyelni szoktak: egy gyerek a főhős, akit nemigen fogad be a korosztálya, a fantasy mindig népszerű, és még a szülőknek sem lehet semmi kifogásuk, hiszen egy híres író híres művének filmváltozata, ami ráadásul az olvasásra nevel. Azt viszont kevesen tudják, hogy a film története éppen csak a fele a regényének – középen kettévágták a sztorit, és csak az első részét filmesítették meg. Készültek ugyan folytatások is, de azok sajnos szót sem érdemelnek. A megcsonkított Végtelen történet pedig értelemszerűen nem üt úgy, mint a teljes, kerek alkotás – vagyis a műfajok határait feszegető, megrázó és lenyűgöző könyv.

Bux Barnabás Boldizsár az iskola raktárában lógja el a napot – és olvassa a fura úton hozzá került könyvet, a Végtelen történetet. A Fantázia világában játszódó mese, amelyben Atráskó a Kislány Királynő küldetését követve keveredik kalandokba, rabul ejti a gyereket – és ahogy halad előre a két szálon futó történet, úgy válik egyre furcsábbá a kapcsolat a „valóság” és a „könyvbéli valóság” között. A film ott ér véget, ahol Boldizsár „bekerül” a könyv világába és megmenti Fantáziát. De nem csak Fantázia beteg – hanem a valóság is. A két világ nem független egymástól, az egyik teszi beteggé a másikat – és a fiúnak meg kellene valahogy gyógyítania mindkettőt. Ez a feladat azonban egyre nehezebbnek tűnik, mert Fantázia rengeteg csábítása, és bizonyos rosszindulatú erők is ez ellen hatnak – míg végül Boldizsárnak teljesen el kell veszítenie önmagát, hogy újra visszatérhessen a „jó” útra…

Nem mondhatni, hogy a Végtelen történet a világ legizgalmasabb sztorija lenne. Az is tény, hogy manapság a fantasyk egészen mások – sokkal inkább felnőtteknek szólnak, több bennük a vér, és előre nem látható, különleges fordulatokkal igyekeznek telezsúfolni az ilyen regényeket. Michael Ende könyve ehhez képest lassú folyású, gyerekes, előre látható fordulatokkal és motívumokkal operál, nagy, látványos csaták és akciók sincsenek benne, vagy legalábbis vérszegények a mai ízléshez képest.

Cserébe viszont szép. És mélysége van. Nem habzsolni kell a szöveget, hanem kiélvezni a sorokat – és igen, akár gondolkodni rajtuk. Igaza van azoknak, akik szerint ez túl sok egy mesébe – a gyerekek az ilyet nem értékelik. Azoknak is, akik meg unalmasnak találják, és idegesítően gyerekesnek a történetet. Az is igaz, hogy a mai fiatalság, az a korosztály, amelyiknek annak idején ez íródott, inkább Harry Pottert olvas – az pörgősebb, érdekesebb, viccesebb, folyékonyabban olvasható. Ez mind igaz. És nincs is ezzel semmi baj – aki a Végtelen történetet olvassa, az kikerül egy kicsit a mai korból. Egy időn kívüli meditációba merül, aminek a vezérfonala a könyv, a gyönyörű szöveg, és varázsos fantázia közvetítette érzések és gondolatok.

Van, akinek ez kevés. De van, aki épp ilyen élményre vágyik – nekik egész életre szóló olvasmányélménnyé válhat a Végtelen történet.

Michael Ende: Végtelen történet

Európa Könyvkiadó, 2012

Avatar

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs újságíró, szerkesztő, tanár, édesapa. A kamera túloldalán is előfordul – ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítésébe kóstolt bele. Az okos és többrétegű filmeket kedveli, de a humor is fontos számára – a filmekben és az életben is.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya