Önálló, a Magyar Filmszemlétõl idõben és térben elváló dokumentumfilmes szemlét, hatékony mûhelymunkát valamint magyar és külföldi dokumentumfilmes forgalmazást sürgetett Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezõk Egyesületének (MADE) elnöke a Dokusokk elnevezésû kerekasztal-beszélgetésen pénteken.
Kisfaludy András hangsúlyozta, a dokumentumfilm-fesztivált önállóan, de nem elszakadva rendeznék meg a Magyar Filmszemlétõl. Megfogalmazása szerint erre azért van szükség, hogy a szakma saját maga, a saját közönsége, valamint a nyilvánosság felé kapja meg az õt megilletõ teret és lehetõséget.
A MADE elnöke szerint a másik fontos kérdés a mûhelymunka, amely emelné a filmek színvonalát, másrészt azt itt zajló munka felölelné a teljes filmgyártást az ötlet megszületésétõl a terjesztésig. Egy mûhely egységes szervezetként léphetne fel a döntéshozókkal folytatott megbeszélésen.
Kifejtette, a mûhelyek munkáját ki kell terjeszteni a közvetlen támogatásnak egy már régóta használt formájával; az úgynevezett ad hoc keret bevezetésével, amelyeket a mûhelyek a bemutatás kényszere nélkül tudnának használni.
Kisfaludy András fontos és megoldandó kérdésként említette egy olyan iroda létrehozásának szükségességét, amely a dokumentumfilmek magyarországi és külföldi forgalmazásával foglalkozik. Erre 10-12 millió forintos támogatást igényelne a szervezet.
Vészi András filmrendezõ elmondta; egy mûhely bármennyi sikeres produkciót tud felmutatni, az ebbõl befolyt összeget nem lehet két másik rendezõ következõ filmjére fordítani. Kocsis Tibor filmrendezõ ennek ellentmondva kifejtette, annak a néhány száz készítõnek érdekeit is képviselni kell, aki nem tagja a jelenleg mûködõ négy-öt mûhelynek.
Litauszky János rendezõ szerint egy olyan kockázati alapot kell létrehozni, amellyel el tud indulni egy forgatás, azzal a kockázattal, hogy nem készül el egy film.
Csillag Ádám dokumentumfilm-rendezõ szerint a producerek és a rendezõk érdekei szembenállnak egymással.
Szomjas György filmrendezõ, Magyar Filmmûvész Szövetség fõtitkára a szervezet képvieletében arra mutatott rá, hogy a legalapvetõbb probléma a dokumentumfilmes szakma decentralizáltsága, ami önmagában jó, de a különbözõ mûhelymunkák támogatását a kuratóriumi rendszer – szerinte – nehezen tudja „megemészteni“. Ugyanakkor hozzáfûzte, ha a dokumentumfilmesek kidolgoznak egy közös koncepciót, azt a szövetség támogatja.
Az önálló seregszemlével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szövetség szerint lehetetlen, hogy a filmszemle egy szekcióját szervezetileg és pénzügyileg leválasszák a magyar filmszemlérõl, mert a filmszemle szervezõje és szakmai gazdája a filmszövetség, amit egységes szakmai alapon kell kezelni. Hozzátette ugyanakkor, ha a dokumentumfilmes szakma akar egy kifejezetten dokumentumfilmes fesztivált, amit a szakma felvállal és szervez, akkor ezt a szövetség abban az esetben támogatja, ha szervezetileg és pénzügyileg leválasztják a szemlérõl.
A dokumentumfilmes mûhelyeken, stúdiókon kívüli készítõk is kaphassanak támogatást, és az is fontos, hogy a stúdiók önállóan mûködjenek – tette hozzá Szomjas György, aki szerint közös ügy, hogy a finanszírozásba a televíziókat is be kell kapcsolni.
