Magazin

Morális csőd – Nem vagyok a barátod

Idézem a 40. Magyar Filmszemle sajtókönyvét: a Nem vagyok a barátod „…egy szelet Budapest 2008 januárjából. És még inkább a felismerés, hogy akikkel együtt utazunk nap mint nap a villamoson, vagy a metrón, vagy együtt ülünk egy moziteremben, ők is ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk. Egy kicsit jók, egy kicsit rosszak, de mindenképpen végtelenül izgalmasak és – a maguk módján – szerethetők.“ Hát én ezt akkor kikérném magamnak.

Nem tudom, hogy a fentiek fogalmazójának vagy a saját valóságérzékelésemmel van-e baj. Nem találtam semmi azonosságot a film szereplőivel, és legkevésbé sem láttam őket szerethetőnek. Pálfi alakjai romlott, lecsúszott és kétségbeesett emberek. Mindenki – a szó valamennyi rétegében – megcsal mindenkit, amire a választ agresszió. Szex, drog, erőszak, ez jelenti a szereplőknek a mindennapokat. Az érzések – már ha vannak egyáltalán – felületesek. Ez lenne Budapest 2008-ban? Ilyen emberek ülnek mellettem a villamoson? Én nagyon remélem, hogy nem. Amikor azonban a film utáni kis beszélgetésen az egyik színész nevetve mondta, hogy mennyire maga az élet ez a film, és megkérdezte a jelenlévőket, hogy „mert ugye nincs senki a teremben, aki ne csalt volna meg valakit élete folyamán“ – na itt kezdtem úgy érezni, hogy akkor én most felállok és tüntetőleg kivonulok a teremből. Ez a norma ma a világban? Remélem, lesz módom egy interjúban elbeszélgetni erről Pálfi Györggyel.

A film egyébként – mint film, mint műalkotás – érdekes. Az amatőr színészek remekül megbírkóznak a rájuk rótt, és általuk is formált szerepekkel. Különösen Páll Zsolt és Szülek Isván játéka erős, szívesen látnám őket kevésbé imrpovizatív szerepben is. A Nem vagyok a barátod legerősebb pillanatai azonban mégiscsak a zenés betétek, amikor a szereplők egy-egy slágert dúdolva egy-egy percre mégis eggyé válnak közülünk (közülem?!) – de csak erre a rövid időre.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs főszerkesztője és egyik alapítója. Geográfusként végzett, majd szabadúszóként írt. Miközben filmes diplomáján is dolgozik, saját PR ügynökségét építi. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek. [email protected]

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A sorozatok lényege, hogy nincs meghatározott végük… Ezzel vitatkoznánk!

A 2010-es évektől folyamatosan nő a televíziós és streaming sorozatok száma, köztük pedig az előre meghatározott véggel rendelkező egyévados szériák, vagyis a minisorozatok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem tudod mi a különbség antológia-, mini- és limitált széria között? Akkor ez a te videód!

A VLOGtekercs stábja ebben a hónapban a minisorozatok formai jegyeit és történelmét járja körbe. Számos ismert és kevésbé ismert sorozatpéldával azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy miért éri meg a nézőnek minisorozatot nézni és milyen előnyei származhatnak az alkotónak a minisorozat formátumból.

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor

Vágó: Énekes Gábor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya