Magazin Papírfény

Moszfilm Napok 2014: Orosz film akkor és most

moszfilm1Az orosz filmgyártás múltjáról és jelenéről, a legendás Moszfilm stúdió új arcáról,az orosz és magyar filmesek kapcsolatáról szóló kerekasztal-beszélgetéssel vette kezdetét a Moszfilm Napok az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A május 8-11. között megrendezésre kerülő programsorozat megnyitóját követőena Fehér Tigris című háborús drámát láthatta a közönség.

 

Az idén 90 éves Moszfilm képviseletében a filmnapokra vendégségbe érkezett Oroszországból a stúdió két igazgatóhelyettese, Szvetlana Piljova és Vlagyimir Rjaszov, illetve a 2012-ben készült Fehér Tigris egyik főszereplője, Vitalij Kiscsenko színművész. A delegációt a magyar filmes szféra olyan jeles alakjai fogadták, akik több szálon kapcsolódnak az orosz filmhez és kutatásához. Geréb Anna filmtörténész munkájának jelentős része Eisenstein életművéhez fűződik, Forgács Iván filmtörténész szakterülete szintén a szovjet-orosz filmművészet, Lugossy László filmrendező pedig a hatvanas években asszisztens volt a Moszfilmben, és többször dolgozott együtt olyan nagy rendezőkkel, mint Csuhraj, Sepityko vagy Klimov.

A Moszfilm 1924-ben kezdte működését. Eisensteintől Tarkovszkijig itt készítették filmjeiket a leghíresebb orosz filmrendezők. A Moszfilm állami filmgyár, de ma nem állami támogatásból dolgozik, hanem a saját bevételeit forgatja vissza az új produkciókba. 1998-ban a stúdió mélypontra került, az igazgatóság lecserélődött, azóta azonban teljesen megújult, jelentős technikai korszerűsítésen ment keresztül. Vlagyimir Rjaszov elmondása szerint különösen büszkék a hatalmas és nagyon korszerű hangstúdiójukra, ahol külföldi cégek is gyakran rögzítenek zenei műveket szimfonikus zenekarokkal. A Moszfilm mintegy 34 hektárnyi területén 800 ember dolgozik állandó alkalmazásban, és három-négyezer stábtag fordul meg naponta.

feher_tigris

 

Ha Oroszországban ma valaki állami támogatásból akar filmet készíteni, pályázatot kell leadnia forgatókönyvével a Kulturális Minisztériumnál vagy a Filmalapnál, attól függően, hogy művészfilmet vagy közönségfilmet kíván rendezni. Mindkét intézmény ugyanabból a meghatározott összegből, a filmgyártásra jutó költségvetésből gazdálkodik. Vlagyimir Rjaszov szerint ezzel a rendszerrel az a probléma, hogy a filmterveket inkább producerek, mintsem művészek bírálják el, így nem mindig az arra érdemes forgatókönyvek kerülnek ki győztesként a támogatásért vívott harcból.

Szvetlana Piljova szerint a Moszfilm 90 éves létére lélekben fiatal maradt, és az újjászületés folyamatában van, akárcsak maga az orosz filmművészet. Egy hosszú ideig tartó vákuum után most újraéledni látszik, és a nemzetközi érdeklődés is növekszik iránta, ahogyan ezt a Fehér Tigris széleskörű forgalmazásában elért sikerek is mutatják. Az új filmek gyártása mellett a régi művek archiválására is nagy gondot fordítanak a Moszfilmben. Mivel Oroszországban súlyos problémának számít a kalózkodás, a szerzői jogok védelmében igyekszenek törvényes lehetőségeket biztosítani a régi filmek iránt érdeklődők számára: digitalizálják a szalagos kópiákat, és ingyenesen elérhetővé teszik őket az interneten, YouTube-csatornán vagy Android-alkalmazáson keresztül.

Lugossy László a beszélgetés után vetítésre kerülő Fehér Tigrisnek azt a tulajdonságát emelte ki, hogy nem a ma jellemző zsánerfilmes tendenciákhoz kapcsolódik, amelyekben a műfaji sablonok akadályozzák a hiteles benyomások kialakulását, hanem az 50-es évek végétől forgatott háborús filmek hagyományát folytatja, amennyiben humanista módon, affektálás nélkül képes az emberi lélekről beszélni. Olyan alkotásokat említ, mint a Szállnak a darvak, az Emberi sors, a Ballada a katonáról, az Iván gyermekkora, a Feltámadás valamint a Jöjj és lásd. A rendező szerint nagyon fontos, hogy sikerült elhozni Magyarországra ezt a filmet, mert az újabb nézőgenerációk talán nem ismerik azokat a régi alkotásokat és a hozzájuk fűződő értékeket, amelyek őket korábban nagyon megérintették. Forgács Iván szerint ezek a filmek ma is azzal hatnak, hogy a háborút nem mint dicsőséges győzelmet mutatják be, hanem a küzdelem és a szenvedés színtereként ábrázolják. A fájdalom elől nem lehet elmenekülni, tanítják nekünk ezek a filmek.

feher_tigris1

 

A Moszfilm Napok megrendezése kétségkívül nagy lépést jelent az ambivalens megítélésű orosz-magyar kulturális kapcsolatok újrafaragása, megerősítése felé. A beszélgetés résztvevői barátokként üdvözölték egymást, régi jó ismerősökként örültek a találkozásnak. Nem meglepő tehát, hogy az est nosztalgikus hangulatban telt. Forgács Iván aggodalmát fejezte ki, hogy bár láthatóan jelenleg is jó viszony van a magyar és az orosz filmesek között, mégsem használjuk ki, nem kamatoztatjuk ezt a kapcsolatot koprodukciók vagy egyéb együttműködés formájában. Az eltávolodás részben a mi hibánk, mivel nem ismertük fel, hogy mit is jelentene számunkra az, ha mellettünk állna egy, az oroszhoz hasonló, nagyszabású filmgyártás. A Moszfilm Napok megszervezésének kezdeményezői az orosz stúdió képviselői voltak, és a beszélgetésen biztosítottak minket arról, hogy a jövőben is szeretnének együttműködni magyarországi kollégáikkal.

A Moszfilm Napokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta, a rendezvényt a kerekasztal-beszélgetést követően Halász János kulturális államtitkár nyitotta meg. Beszédében egy Tarkovszkijtól kölcsönzött metaforával világított rá a programsorozat lényegére: „A Sztalker Zónájában van egy titokzatos szoba, ahol teljesülnek a kívánságok. A filmben szereplő író azért szeretné megtalálni a meteorit által elpusztított Zónában a titkos szobát, hogy megtalálja az ihletet. Úgy hiszem, hogy az orosz filmművészet megtalálta ezt a szobát, és megtalálta az ihletet. (…) A Sztalker szobája nem a látszatkívánságokat teljesíti, hanem azt, ami a legmélyebb vágyunk. Egy moziban az igazi vágyunk nyilván az, hogy jó filmet szeretnénk látni. (…) Legyen a következő napokban az Uránia Filmszínház az a titkos szoba, ahol megtaláljuk az ihletet, a mozi ihletét.”

Vlagyimir Rjaszov a Fehér Tigris vetítését felvezető beszédében megnyugtatta a közönséget, hogy a legtöbb képsor nem a háború borzalmainak bemutatását célozza, a film sokkal inkább a háború filozófiájáról szól. Külön érdekesség, hogy a Moszfilm az egyetlen filmstúdió a világon, amelynek birtokában van 360 olyan fegyver, amelyet a második világháborúban valóban használtak. Ezek a harci eszközök jelennek meg a Fehér Tigrisben is. A film egyik főszerepét játszó VitalijKiscsenko is üdvözölte a nézőket, meghatottságát fejezte ki a moziterem bejáratánál hosszú sorokban kígyózó tömeg láttán.

feher_tigris2

 

A Fehér Tigris méltó nyitánya volt a filmnapoknak. A film valóban nem kommersz módon közelíti meg a második világháború témáját. A történet egy orosz katonáról szól, aki túléli, hogy egy német tank kilövi a páncélosát. Csoda folytán felépül súlyos égési sérüléseiből, de emlékezetét elveszíti: mintegy újjászületik, a háború szülötte lesz, és egy természetfeletti képességre tesz szert. Hallja, hogy a tank, amelyet vezet, beszél hozzá, és figyelmezteti, ha rálőnek. Szüksége is van erre a hihetetlennek tűnő tudásra, mert a harcok során az orosz tankokat tucatjával pusztítja el egy rejtélyes német tank, amely hirtelen felbukkanásai után újra és újra eltűnik, és mintha személyesen őt keresné, rá vadászna. A monstrumot csak úgy emlegetik, hogy a Fehér Tigris. A film nem akar mindent megmagyarázni, nem várja el, hogy higgyünk a főhős furcsa gondolatainak, egyszerűen arra törekszik, hogy megértsük, mit tesz a háború az emberrel, hogyan hatnak a háborús körülmények a lélekre. A látványos tankharc-jelenetek mellett a lassú tempójú dialógusok lehetővé teszik, hogy alaposan szemléljük a hősöket, és elkezdjük megérteni azt a létállapotot, amelyben alapvető fogalmak változnak meg: mást jelent az integritás, a remény és a hit.

Hiányzik nekünk az orosz film, mondta Geréb Anna a beszélgetésen, ki vagyunk éhezve rá. Reméljük, hogy a jövőben a forgalmazás minél több orosz film behozatalát megengedi majd, és újra felelevenedhet a kapcsolat a két ország filmes körei között.

Avatar

Magyar Vivien

Ez a szerző még nem töltött fel információt. Ígérjük, hamarosan pótolja!

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

A szuperhősök már ezerszer megmentették a világot a moziban. Mi a helyzet a tévével?

A VLOGtekercs ebben a hónapban a képregényadaptációk közül azokkal foglalkozik, amik nem a mozit célozzák. A tévében és a streaming-szolgáltatókon sorra érkeznek azok a képregényfeldolgozások amik valamilyen módon különlegesek, ráadásul nem csak saját kategóriájukban. A szuperhősök már meghódították a teljes popkultúrát, beleértve a kiképernyőt is, most megmutatjuk, hogyan!

Műsorvezető: Németh Míra

Szöveg: Vida László

Vágó: Nagy Tibor

Főcím: Gyenes Dániel

Projektvezető: Nagy Tibor

Producer: Molnár Kata Orsolya