Magazin

Multiverzum – A setét torony 1-2-3.

A setét torony

Egy harcos, egy varázsló, időugrások és mesterséges intelligenciák: Stephen King magánvilága ötvözte a fantasyt a sci-fi, a horror és a western elemeivel, és vadonatúj irányt mutatott a műfajban.

Vannak az ember életében fontos könyvek. Engem egy nehéz szakdolgozati féléven segített át A setét torony-sorozat: egyedül olvastam éjjelenként a kollégiumi szobámban kutatós esték után és diákmunkás reggelek előtt. Elegendő üzemanyagnak bizonyult. Feltöltött, amíg kellett. (És ezt hallgattam alatta, ajánlom mindenkinek, mert mintha hozzá komponálták volna furcsaságát, szépségét, nem-evilágiságát.)

Tegyük csak fel a kérdést: hány fantasy-szerző képes rá, hogy egyszerre legyen lelki és szellemi táplálék, amikor szükség van rá? Hányan elég jók?

Mert ahhoz egyszerre kell, hogy a könyvet komolyan vegyem, és mégis elvarázsoljon valahová nagyon képzelet-messze.

Stephen King magnum opusa, A setét torony-sorozat egy szépíró-fejedelem remekműve. King sokkal ragyogóbb tehetség puszta horrorszerzőnél, felejtsd el azt a skatulyát. A Torony-ciklus ott tanyázik Tolkien és például George R. R. Martin magasságában (noha Tolkient persze nem éri el). A Torony vadonatúj irányt jelentett. Irodalmilag meghaladta a szokásos high és low fantasyvilágokat, ötvözte a fantasyt a sci-fi, a horror és a western elemeivel, egységes univerzummá formálta a gazdag King-életművet, és tette mindezt markánsan egyedi stílusban. Bármelyik szerző halhatatlanná válna pusztán a Torony-ciklus révén. Az már más lapra tartozik, hogy King annyi, de annyi könyvet írt, hogy a hullámzó minőségű áradatban elvész ez a hat-hét(-nyolc-tíz) kötet.

Kibomló multiverzum (A setét torony 1-3.)

setet_torony_4

A ciklus nem azonnal formálódott meg King fejében. Az első mondat állt készen a fejében már régtől fogva: „A feketébe öltözött ember a sivatagon át menekült, a harcos pedig követte.” Ezért aztán az első könyv, A harcos jócskán elüt a folytatásaitól. A harcos szikár könyv, kíméletlen az olvasóval, és ötletparádéja ellenére sem közelíti meg a később kibontakozó univerzum gazdagságát; fiatalon is írta King, bár utóbb átdolgozta. Ezért aztán ez a bevezető kötet afféle próba is: ha túljutsz rajta, tied a kincs.

Szó sincs róla, hogy ne lenne remekmű. De egyike King legkeményebb és legkeserűbb könyveinek, és nem sodorja az olvasót, mint a későbbi kalandok. Maga a sorozat ikonikus főszereplője, Roland Deschain is kemény és keserű. (Még.) Ha valami, az ő mélyen parázsló bosszúvágya hajtja az embert az olvasásban: ritka érdekes karakter már a hét könyv elején is, egyszerre nemesember és vándor, udvarias és könyörtelen, afféle megfeketedett Aragorn egy olyan világban, ahol a gonosz már rég átvette az uralmat.

És ez egy jól kimunkált világ. Nem olyan részletgazdag, mint a későbbi kötetekben, de a hangulat, amire alapoz, igen erősen érzékelteti King teremtő szándékait. Az író alapul vette, hogy az olvasó jól ismeri a felhasznált zsánereket – a posztapokaliptikus sci-fit, a westernt és a mágikus horrort, minimum ­–, és erre építkezett. Meg-meghív azonnal felismerhető elemeket a szövegbe. A hosszú csövű revolvert és a keresztben átvetett töltényhevedereket. A kopár földön épp csak megélő farmert. A régi idők legendáinak megfakult nyomait egy múltbéli katasztrófáról. Egy sötét mágust. És egy nemesember udvartartásának intrikáit. Mindezt eggyé fésüli: így áll össze A harcos univerzuma.

A setét torony

Hogy aztán valósággal felrobbanjon a második kötet elején. A hármak elhívatása első oldalain megnyomorodik a harcos, és neki a jelenkor New Yorkjában kell segítségért iramodnia mások szemei mögül kinézve, míg teste a tengerparton hever. Huszadik századi partnerei közül az egyik drogos, a másik őrült, a harmadik gyilkos.

Komoly gondokat sejtek”, gondolja olykor szórakozottan a harcos.

A komoly gondok az általam valaha olvasott egyik legszórakoztatóbb időugrásos történetbe torkollanak. Amennyire csak különbözhet egy középkori-western-fantasy harcos és pár huszadik századi nagyvárosi figura gondolkodásmódja, úgy ki is használja King a lehetőségeket, és különösen izgalmas látni, hogy boldogul Roland a mi világunkban, saját szigorú szabályait követve (meglepően jól). A hármak elhívatása könnyebb és sodróbb A harcosnál, és egy már profi író alkotása. Mégis, A setét torony világát a harmadik kötet, a Puszta földek bontakoztatja ki igazán.

A setét torony

A Puszta földek mitológiaépítő mű. Első felében kevés történik, de sokat tudunk meg. Ahogy kivirágzik egy végtelenül különös, sehol sem létező világ, mely a jövőn át köti össze a mi Földünket valami mással és nagyobbal, az ember kénytelen fejet hajtani King eleganciája előtt. Az első kötet műfajkeveréke gyönyörű egésszé érik. A könyv második felében aztán meglódul a cselekmény is (kulcsszavak: halott város, high-tech maradványok, bandaháborúk és mesterséges intelligenciák; nehogy már unatkozzál).

A Puszta földek a sorozat egyik csúcspontja: ez mutatja meg igazán, mire képes A setét torony. A fantasytól szokatlanul földhözragadt bonyodalmak és harc mellett – no és a legszebb kingi morális problémák mellett – lassan felsejlik a teljes életművet magába ölelő multiverzum komplexitása, és eláll tőle a lélegzet.

Megfilmesítési kísérletek

King nem szabta szigorúra óriás magánvilága határait. Öt kötetnyi előzmény-képregény, több útmutató, egy enciklopédia, egy online játék és elszórt novellák bővítették tovább a ciklust. A népszerű fantasy-sorozatra természetesen filmgyártók is felfigyeltek. 2007-ben J. J. Abrams neve merült fel. 2010-11 között úgy nézett ki, a Universal Pictures gyárt belőle filmeket és tévésorozatot, ám nem jutottak dűlőre Ron Howard producerrel, aki így a Warnerhez vitte a projektet. Egy HBO-sorozat és legalább egy mozifilm belengetése után azonban a Warner is letett a vállalkozásról. Jelen pillanatban (2014 januárjában) nem tudni létező Torony-adaptációról.

Frissítés: újabb pletyka szerint mégicsak mozgolódik valami Ron Howarddal, de nem vennénk rá mérget. Az Ain’t It Cool News-nak nyilatkozva Aaron Paul (Breaking Bad) arról beszélt, hogy ő lenne Eddie Dean, és

„They’re definitely planning on making it (…) Their goal is to do three films, but also have a television element to it”,

azaz erősen tervezik, és három filmben gondolkodnak némi tévés megtámogatással.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek. A Tárca rovatot vezeti. havasmezoi@filmtekercs.hu

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

FM ‘tekercs Podcast

Hirdetés

Hirdetés

Címlapon

Video

Kik a legújabb szereplők a streamingpiacon és vajon melyiküké a jövő? A VLOGtekercs második adásában folytatjuk a seregszemlét és egy kis jövendölgetéssel is készültünk!

Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
Vágó: Nagy Tibor
Főcím: Gyenes Dániel
Projektvezető: Nagy Tibor
Producer: Molnár Kata Orsolya

A videó Tóth Nándor Tamás cikke alapján készült.

Weboldalunkon sütiket használunk.

Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk..