Magazin

Alternatív multiverzumok – multiverzum alternatívák a kisképernyőn

multiverzum

A 2010-es évek végétől fogva a multiverzum mint motívum újra a köztudatba került, amióta a szuperhősmozik beemelték azt világukat tartó pillérek közé. Ezen univerzumok végtelenségig való bővítése mellett érdemes megvizsgálni, hogyan működik ez a motívum egy másik formátumban.

A multiverzum koncepciója – melynek legfőbb ismérve, hogy a film világának párhuzamos és alternatív univerzumai valamilyen úton-módon kapcsolatba kerülnek egymással – számos kreatív megoldást nyújt alkotók számára narratíváik megalkotásában. Vannak ezek között olyan jellegzetes toposzok, amik elképzelhetetlenek a multiverzum-koncepció nélkül: karakterek találkoznak egy párhuzamos univerzumból származó énjükkel (például Jet Li Az egyetlen című akcióthrillere); egy alternatív történelem bemutatása (Az ember a Fellegvárban sorozat, amelyben a nácik nyerték a második világháborút); vagy éppen dimenziók közötti, felfoghatatlan méretű konfliktusok bemutatása (mint számos Marvel alkotásban).  

Jelenleg leginkább a Marvel moziuniverzumának köszönhetően vált széles körben relevánssá a multiverzum-motívum, az Bosszúállók: Végjáték c. film után az univerzum egyik legfontosabb tartópillére lett, számos résznek ez lett a központi eleme (Doktor Strange az őrület multiverzumában; Pókember: Nincs hazaút; Loki). Ennek köszönhetően számos új lehetőség nyílt meg az MCU irányadói előtt. Azonban a világ kinyitását követően, sok esetben a motívum használatának elsődleges motivációja az intertextusok halmozásává és könnyed fanservice-szé egyszerűsödött. Idén a nyári blockbuster felhozatalba mind a Marvel, mind a DC egy-egy multiverzumra épülő narratívával lépett be, az előbbi a Pókember: A pókverzumon át, míg az utóbbi a Flash: A Villám című filmmel, ezért ezekkel versenyben szeretnénk bemutatni hét olyan sorozatot, ami a legtöbb szuperhősfilmmel szemben egyéni hangon használja ki a multiverzumok logikáját és frissítőleg hathatnak a nyári szezonban.

Devs (2020)

Alex Garland az Ex Machina és az Expedíció rendezője 2020-ban a Devs c. minisorozattal folytatta az őt intellektuálisan izgató témák és motívumok kifacsarását, hogy a technológiai szingularitás fonalán újra egy filozofikus, egzisztenciális-szorongással teli útvesztőbe vezesse a nézőt.

Lily Chan informatikusként dolgozik az Amaya nevű kvantum-számítással foglalkozó tech-vállalatnál, aminek Forest, a családi traumát elszenvedő filozofikus-humanista-techguru a CEO-ja. Lily nagyon gyorsan belekerül egy összeesküvésbe, miután szerelme rejtélyes körülmények között meghal a cég Devs nevű csapatában töltött első munkanapját követően. Az Amaya-n belül elhelyezkedő Devs egyszerre egy maffiaként működő Szilikon-völgyklón, és (igazi fanatikusságot mellőző, de belterjességét és exkluzivitását tekintve) egyfajta techno-szekta, aminek a pápája és keresztapja egyszemélyben Forest.

devs 3

A Devs-ben a multiverzumok jelenléte nem annyira szembetűnő a szó szoros értelmében: nem találkozunk világunk különböző variációival. Működése elsősorban nem narratívát befolyásoló tényező, sokkal inkább Alex Garland létfilozófiai dilemmáira adható egyik lehetséges válasz.

A legfontosabb kérdése a rendezőnek, hogy létezik-e szabad akarat, vagy sem.

Forest a determinizmus képviselője, vagyis szerinte minden történés az emberi akaraton kívüli oksági viszonyok következménye. A világ egy sínpáron halad, amit lehetetlen eltéríteni, és/vagy kisiklatni – a szabad akarat egy illúzió ebben az összefüggésben. Ezzel helyezkedik szembe a multiverzumok dinamikája, amelynek lényege, hogy minden lehetséges döntésünk mentén új univerzumok, kvázi-új narratívák jönnek létre és mi a saját magunk által választott narratíva mentén haladunk tovább. A karakterek nyíltan, explicit módon filozofálnak ezekről a kérdésekről, és az, hogy mennyire hisznek a szabad akarat befolyásoló erejében, motivációikat meghatározó tényezővé válik. A két szembenálló felfogás megalapozottságát Garland a való világból vett kvantummechanikai elméletek reprezentációjával és történetbeágyazásával kívánja növelni, és tudományos hitelességgel kívánja alátámasztani kérdései relevanciáját.

Steins;Gate (2011-2015)

Egy anime, aminek középpontjában a Devs-hez hasonlóan szintén a szabad akaraton való elmélkedés áll, viszont az alternatív univerzumok jelenléte és működése amellett, hogy a cselekmény fő szervezője, kulcsmetafora is. Okabe egy önjelölt „őrült tudós” csapatával együtt rájön, hogy hogy lehet a múltba SMS-eket küldeni és így megváltoztatni a jelent. Így kerülnek összetűzésbe a SERN nevű szervezettel, akik a technológia megszerzésére indított akció közben megölik Okabe csapatának tagját, Mayurit. Okabe elkeseredett akcióba kezd, hogy megmentse barátját. Azonban a tudós kénytelen world line-ról world line-ra ugrálni (amik Okabe valóságának alternatív változatai), ugyanis bármit csinál, Mayuri végül mindegyik valóságban meghal,

így Okabe-nek a fatalizmus gondolatával kell szembenéznie, látszólag értelmetlen a küzdelem.

Steins;Gate-multiverzum

Azonban a Steins;Gate elutasítja a nihilizmust és egy féreglyukba dobja a fatalizmust. Okabe-nek minden alkalommal sikerül felülkerekednie saját elkeseredésén – a küzdést választja. A multiverzumok logikája az ő oldalán áll – a végtelen számú világban ugyanis mindig lesz legalább egyetlen olyan variáció, amelyben meg tudja védeni a szeretteit. A multiverzum itt egy olyan metafora, ami jelzi, hogy mindig van egy megoldás, vagy egy jobb alternatíva, és a mi választásainktól függ, hogy tovább folytatjuk-e az utat a megtalálásához.

Riverdale (2017-2023)

A gondtalan amerikai kamaszlét szimbólumát jelentő Archie-képregények alapján 2017-ben indult, a békés kertvárosi környezetbe beszivárgó misztikus bűnök központi motívuma miatt gyakran „tini Twin Peaks-ként” is emlegetett Riverdale a sorozat végéhez közeledve szintén belekóstolt a párhuzamos univerzumok világába.

A hatodik évadban például pár rész erejéig a szereplők jól ismert világa elkezdett összefolyni egy Riverdale helyett Rivervale-re keresztelt, az eredetinél sokkal sötétebb, sokkal horrorisztikusabb párhuzamos világgal, amelynek létezését csak a sorozat narrátoraként is funkcionáló Jughead Jones rivervale-i verziója tarthatja fenn újabb és újabb, egymással adott esetben kevéssé összefüggő, de a sorozat főszereplőgárdájára építő történetek generálásával – önreflexíven reagálva a sorozat képregényes forrására.

Riverdale-multiverzum

A Riverdale párhuzamos univerzumainak jelenléte annyiban hasonló a szuperhős fantasy-k multiverzumaihoz, hogy mindkét esetben a hivatkozási alapul szolgáló képregények állnak az elképzelés mögött. Azonban míg a szuperhősfilmek inkább a különböző filmes adaptációk közötti átjárásként képzelik a multiverzum ábrázolását, addig

a Riverdale valóban magára a képregény médiumára reflektál.

Ahogy az évtizedek óta futó Archie-képregények hasábjain az eredeti koncepció hamar kifulladó kamaszkapcsolatait felrázni és felfrissíteni kívánó írók egyre őrültebb és egyre játékosabb elképzelései nyomán Archie és barátai néha szuperhősökké válnak, néha pedig vámpírként vagy vérfarkasként terrorizálják a város lakóit, úgy a hatodik évaddal a Riverdale is végleg eleresztette a gyeplőt, és a misztikus tinidráma kereteiből kilépve a párhuzamos univerzumok behozatalával kinyitotta a kaput boszorkányok, időutazók, gondolatolvasók és bibliai csapások előtt – azaz képessé vált a sorozatok narratív működésénél sokkal szabadabb és játékosabb képregényes logikát és működésmódot mozgóképre adaptálni.

Dark (2017-2020)

Az első német nyelvű, saját gyártású Netflix szériaként számontartott Dark a Riverdale-hez hasonlóan szintén twin peaks-i alapszituációkkal és atmoszférával dolgozik, így nem meglepő, hogy a Dark is hamar túllép a kisvárosi bűneseteket felgöngyölítő thrillerek hétköznapiságán, és belekóstol az időutazásba is – onnan pedig már csak egy lépésre vannak a multiverzumok. A párhuzamos univerzumok behozatala a sorozat utolsó évadára azonban nem a posztmodern játékosság fokozása és újra szintekre emelése érdekében történik, mint ahogy azt a Riverdale esetében láthattuk, hanem sokkal inkább magyarázatként, lezárásként, konklúzióként szolgál a mindeddig látottakra. A második évad végén cliffhangerrel előkészített multiverzumos „paradigmaváltás”, a valósággal párhuzamosan létező tükörvilágról való tudomásszerzés a Dark esetében nem a sorozat világának határait és lehetőségeit tágítja, hanem

keretet és rendszert ad a három évadon keresztül bonyolódó, idősíkokat összeúsztató komplex narratívának,

valamint válaszokat nyújt a korábban nyitva maradt kérdésekre.

Dark (Sötétség) 3. évad

A Dark multiverzumai (a nézők által legalaposabban ismert világ, annak tükörképe, valamint az eredetinek számító, egy törés következtében a másik kettőt létrehozó harmadik univerzum) tehát nem játékos, a lehetséges kalandokat színesítő érdekes lehetőségként jelennek meg, hanem elengedhetetlen elemei a sorozat középpontjában álló családok közötti, kibogozhatatlannak tetsző szálak visszafejtésének, valamint remek kiegészítőül szolgálnak olyan korábbi évadokban boncolgatott témákhoz és kérdéskörökhöz, mint a predesztináció, a megtörhetetlennek, eleve elrendeltetettnek tetsző eseményláncok, vagy az emberi döntések kauzalitása.

Rick és Morty (2013-)

A 2010-es évek kultstátuszba emelkedett Adult Swimes dark comedyjének egyik legfontosabb eleme a végtelenszámú és variációjú párhuzamos valóság, idővonal és univerzum. A Rick és Morty világa tényleg beláthatatlan nagynak érződik, ami a számos színes, vicces és abszurd történettel teletöltve is leginkább az egzisztenciális szorongás melegágya.

rick_and_morty_2-multiverzum

Ugyan Rick a világmindenség legokosabb embere, mégis (vagy éppen pont ezért) képtelen kapcsolódni a szeretteivel, képtelen a kötődésre és a törődésre. A végtelen világ nem megtölti, hanem kiüresíti az őt körülvevő dolgok jelentését – minden igaz, minden jogos, minden lehetséges, minden egyszerre van jelen. Különösen úgy depresszív a végtelen, hogy az epizódszerű struktúrában meglátogatott legkülönbözőbb világok nagyrésze ugyanannyira kegyetlen és embertelen, mint a sajátunk.

A multiverzum világainak beláthatatlansága megalapozza Rick nemtörődömségét, semmi sem számít igazán.

Kalandjaikban Morty kínál erre egy alternatív attitűdöt: ugyan intelligenciája kisebb, mégis egy sokkal emberibb hozzáállást tanúsít a világhoz, neki számítanak a közvetlen környezetében lévő egyszerűbb örömök is és Rickkel ellentétben képes félelemre, örömre és őszinte rácsodálkozásra is. Az ő kalandjaikat megmutató sorozat egy igazi csemege, de bármikor melankóliába taszíthat, amikor nem figyelünk oda.

Az Úr sötét anyagai (2019-2022)

A Philip Pullman ifjúsági regénytrilógiáját sorozat formájában feldolgozó coming-of-age fantasy, Az Úr sötét anyagai az unalmas hétköznapokból egy ismeretlen fantáziavilágba való alászállás klasszikus esetének több párhuzamos univerzum közötti utazással kibővített variációja.

az-úr-sötét-anyagai

A sorozat világát az expozíció szerint az egyházi intézmények két lábon járó kritikájaként megjelenített teljhatalmú Magisztérium irányítja – azonban ez a világ, mint ahogy az fokozatosan egyre világosabbá válik, nem az egyetlen a sorozat univerzumában. Már az első évadban nagy jelentősége lesz például a sorozat által teremtett fantáziavilághoz képest alternatív univerzumként megjelenő, portálokon keresztül megközelíthető hétköznapi kortárs jelennek, a második évadtól pedig a megfelelő eszköz, az arany iránytű mellett szintén fontos szerephez jutó titokzatos kés birtoklásával újabb és újabb megismerésre váró világok tárulnak fel a szerelők előtt – megingatva ezzel a mindenhatónak tetsző Magisztérium jelentőségét is.

Az Úr sötét anyagai a hétköznapi valóságunkon túlmutató, kalandokat és csodákat kínáló világokként használja a multiverzum motívumot,

a Pullman által megálmodott, egyszerre az ősi múltra és egyszerre a távoli jövőre emlékeztető alternatív jelen organikus részeként. A sorozat tehát a kortárs mozifilmek metamodern multiverzumaihoz képest meglehetősen klasszikus módon közelít a párhuzamos univerzumok motívumához – követve az olyan ifjúsági fantasy-k, mint az Óz, a csodák csodája, a Narnia– és Harry Potter-történetek, vagy akár a Stranger Things által kikövezett sárga köves utat.

Kalandra fel! (2010-2018)

A Kalandra fel! (Adventure Time), ahogy azt a címe is sugallja, folyamatos kalandok végeláthatatlan sora tíz évadon keresztül. A két főhős, Finn és az ő hű társa, Jake egyik megoldandó bonyodalomból a másikba esnek, miközben kincsek és kalamajkák, szövetségesek és ellenségek után kutatva vándorolnak a történetek helyszínéül szolgáló fantáziavilágban.

adventure time kalandra fel

Ennek a fantáziavilágnak képzik szerves részét az egymás mellett párhuzamosan létező univerzumok is: a multiverzumos történetek többségével szemben a Kalandra fel! különböző univerzumai tehát nem sokkoló újdonságként vagy az eddig ismert világ határait meglepő és váratlan módokon átrajzoló tényezőkként kerülnek bemutatásra, még akkor sem, ha a szereplők néha látványosan rácsodálkoznak, miféle helyre is kerültek (legyen szó akár az alvilágról, akár a párnák földjéről, vagy bármi olyan különös világról, amelynek szabályai és fizikai törvényei még Finn és Jake lakóhelyének, Ooo földjének eleve adott varázslatosságán is túltesznek). A főszereplők eredeti világa ugyanis éppen annyi furcsasággal teli, hogy az újabb és újabb univerzumokba való váratlan átjutások se tudnak számukra hosszú távon különösebb meglepetést okozni.

A multiverzum célja Kalandra fel!-ben tehát nem más, mint a kalandok színesítése,

a sorozatban exponált fantáziavilág lehetőségeinek olyan mértékű kibővítése, hogy annak már szinte csak a képzelet szabhat határt. A sorozat sokszor azonban elbizonytalanítja a nézőt: lehet, hogy a multiverzumokban esett kalandok, legyenek akár egy epizód erejéig tartók, vagy több részt is felölő történetívek, valójában nem is mások, mint a képzelet szüleményei – álmok csupán, vagy megelevenedő mesék?

Nagy Eszter

Nagy Eszter az ELTE filmtudomány mesterszakán diplomázott 2023-ban. Fő kutatási területe a kortárs magyar film, érdeklődési köre a musicalektől kezdve a gótikán és a film noirokon át egészen Bergmanig terjed - illetve még azon is túl.

Nagy Márk

Nagy Márk az ELTE Távol-keleti nyelvek és kultúrák alapszakon végzett, majd tanulmányait Filmtudomány mesterképzés filmelmélet szakirányán folytatta. Specializációja a filmelmélet, az ázsiai filmek és az emberjogi dokumentumfilmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com