Magazin

Nem vénnek való vidék

cormac_mccarthy_nem_vennek_valo_videkNégy Oscar-díj kellett ahhoz, hogy idehaza is elkezdjék kiadni annak a McCarthynak a műveit, akit Amerika és a világ egyik legjelentősebb írójának tart az irodalmi közvélemény. Mintha a Nem vénnek való vidék csak a film alapja lenne, mintha nem is létezett volna addig, amíg a Coen-fivérek át nem fénymásolták kis papírról nagy vászonra. (Persze a könyv borítója is ezt a képet erősíti meg.) A Könyvesblog írja: jó képet fest mindez a hazai irodalmi életről.

No de itt a regény, köszönjük akárminek, lehet olvasni. Lectori salutem. Az első, ami szembeötlik az első oldal első mondatánál – vagy a fülszövegnél, ha ott kezdtük –, az McCarthy szövegstílusa és/vagy annak magyar átültetése. Szárazság, szenvtelenség, egyszerűség, már-már a szöveg lebutításáig; szövegszintű, irodalomórán elemezhető leleményességet keveset találhatunk. Ebből származik a regény egyik fő erőssége, ugyanakkor, legalábbis a magyar olvasó számára, a legnagyobb hibája is.

Erősségként egyértelműen a szikár mondatok hangulatfestű, világképző erejét kell megemlíteni. Olyan olvasni, mintha látnánk magunk előtt a poros, száraz, terméketlen határvidéket, érezni lehet a táj és a benne élők sivárságát. A szóhasználat és a mondatfűzés az élőbeszédre hajaz, központozás sehol, írott szöveghez képest logikátlanul követik egymást a rövid mondatocskák és a sokszorosan összetett füzérek – a látszat szerint, mégis, okoskodni sem kell hozzá, hogy az ember hamar rájöjjön: a stílus tudatos. Azonban a magyar fordítás eltúlozza az angol eredeti hajlamait. Nem használ vesszőket, nem különíti el a tagmondatokat. „A járőr aki behozta odaállította Chigurh-t az iroda sarkába hátrabilincselt kézzel ő meg letelepedett a forgószékébe levette a kalapját feltette a lábát az íróasztalra aztán a mobilján felhívta Lamart.” Nos, először is: McCarthy eredetijében vannak vesszők. Másodszor: a magyarban sokkal, de sokkal fontosabb a tagmondatok, gondolati határok, a mindenféle szerkezetek írásjelekkel való elkülönítése, mint az angolban – ez még akkor is világos kell legyen, ha az ember nem nyelvész. A magyarba egyszerűen kellenek azok az írásjelek, amik az angolba nem annyira. A fordító tehát pápább lett a pápánál, alaposan eltúlozta a dolgát. (Az első néhány oldalon még arra gyanakodtam, hogy valami fura nyomdahibás példány került a kezembe.)

A könyv tartalmáról nem sok szót kell szólnunk: olyannyira megegyezik a filmadaptációval, hogy idemásolhatnám helyette a filmkritikánkat is. (Egy lényeges ponton tér el könyv és film, Chigurh találkozásakor Carla Jeannel.) A film után olvasni a könyvet kissé unalmas, ugyanolyan, mintha bármely más film után a forgatókönyvet vennénk a kezünkbe. McCarthy irodalmi erényei sem javítanak a helyzeten: a stílust a Coen fivérek a filmnyelv eszközeivel tökéletesen átültették a vászonra, így hát a könyv ezzel még inkább hű a maga filmutódjához, mint amennyire egy forgatókönyv lenne.

Egy jelentős téren ad a regény pluszt a filmhez képest. A vén seriff töprengő monológjainak többsége nem kerülhetett be a mozibeli két órába. És mert a seriff a történet középpontja, az ő szemében válik a vidék „nem vénnek valóvá”, azért az ő gondolatai és vívódásai sokkal világosabbak, és sokkal jobban ki vannak fejtve a könyvben, mint a filmben.

Örülnük kell annak, hogy megjelent ez a könyv, mégis felemás az érzés. A fordítás igazán lehetett volna finomabb is – noha el tudom képzelni a nehézségeit –, és a könyv megérdemelt volna több tiszteletet is annál, mint hogy a mozisiker egyszerű mellékleteként adják ki, filmes borítóval, „Regénysiker és filmsiker!” szlogennel a cím alatt. Akkor lehetünk igazán elégedettek, ha a Nem vénnek való vidék filmsikerének ürügyén nem csak ez az egy regény jelenik meg, hanem az író többi műve is.

Cormac McCarthy: Nem vénnek való vidék
Magvető, 2008

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Add Comment

Click here to post a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Podcast

Hirdetés

Hirdetés