Talán magamra haragítok egy sereg rajongót, de szerintem éppen elegendő, ha elolvassátok az első részt, és ezzel le is tudjátok az egész kérdést.
Arról senkinek nincsenek kétségei, hogy a Csillagok háborúja franchise igen terebélyes – de azt talán csak a legnagyobb rajongók tudják, hogy a könyves piac az egyik legtermékenyebb ágazata a Star Wars univerzumnak. Napjainkra messze száz fölött van a megjelent regények száma – a nem kronologikus sorrendben megjelent történetek közül az időben elsők a filmek előtt több ezer évvel, míg a legkésőbbiek Az ébredő erő idején játszódnak.
A klasszikus trilógia első darabja, a magyarul Csillagok háborújaként (eredeti címén Star Wars: From the Adventures of Luke Skywalker) megjelent kötetet George Lucas jegyzi, de valójában Alan Dean Foster szellemíró tollából származik. A könyv – mely a klasszikus trilógia papírváltozatának magasan legjobb darabja – remek kiegészítője a filmnek, mert számos, a filmből kivágott jelenetet és háttérinformációt tartalmaz, ugyanis Lucas eredeti forgatókönyve alapján íródott.
Sokan hiszik, hogy Lucas eredetileg regényt írt, és abból készült csak a film – a valóságban a megregényesítés, azaz novelization jelenségének lehetünk szemtanúi. Az első ilyen regény az 1927-es London After Midnight című némafilmből íródott, ezt hamarosan a King Kong követte. A video korszak előtt ezek a könyvek tették lehetővé, hogy az emberek újraélhessék a filmélményt – s bár a VHS megjelenésével leáldozott a csillaguk, még 2014-ben is fel tudott kerülni a The New York Times best seller listájára a Godzillából készült regény.
A könyv az első rész mozis premierje előtt fél évvel jelent meg, s mire a Csillagok háborúja IV: Egy új remény debütált a mozikban, a 125 000 példányban nyomott első kiadása már el is fogyott. Nem is csoda: a regény egy teljesen új világba kalauzolta a sci-fi-rajongókat izgalmas, fordulatos és szerethető karakterekkel tűzdelt történetével. A friss hang, a jó és rossz párharcáról szóló mese jól ellensúlyozta a regény stilisztikai hiányosságait, a pörgős akciók és a rajongók háttértudását simogató utalgatások remek olvasmánnyá teszik az első részt.
Jól érződik, hogy Alan Dean Foster maga is a Csillagok háborúja rajongója. „El kellett készítenem a magam rendezői változatát. Ki kellett javítanom a tudományos hibákat, ki kellett teljesítenem a karaktereket, ha volt egy jelenet, amit különösen szerettem, a lehető legtöbbet kellett kihozzam belőle – mindezt egy korlátlan költségvetésből. Szóval jó móka volt” – nyilatkozta a szerző a munkáról.
A folytatások azonban már nem tudták hozni az első rész színvonalát. S bár az első kötet is messze áll a magaskultúrától, az 1980-as A birodalom visszavág és az 1983-ban megjelent A jedi visszatér már egyértelműen kimerítik a ponyva fogalmát (még ha a jobbfajtáét is).
Az újdonság hatása oda, a könyv mindössze remek lehetőség, hogy felidézzük a jól ismert történeteket – néhány apró különbségtől eltekintve a kötetek viszonylag jól követik a filmek cselekményét –, de semmilyen irodalmi élményre ne számítsunk. Azt hiszem, egyetlen mondat a Darth Vader halálát leíró részből magáért beszél: „Igen… egy esőcseppet érzett az ajkán. Lenyalta a jóízű cseppet… de nem édesvíz volt, hanem sós… könnycsepp volt. Megint Luke-ra szegezte a tekintetét, és látta, hogy a fia sír. Igen, ez volt az, fiának a bánatát ízlelte (…)” A könyv tele van hasonlóan érzelgős részekkel, bármelyiket megirigyelhetnék a romantikus bestseller szerzők. Nem véletlen, hogy sem Donald F. Glut, sem James Khan nevét nem ismeri senki – ez, azt hiszem, már nem is fog megváltozni. Az ünnepek alatt (sosem volt ilyen aktuális a mű), néhány órás könnyed olvasmánynak jó lehet a trilógia – intellektuális kihívásként keresgélhetjük benne a klasszikus orosz népmesei elemeket –, de a legendához biztosan nem tud hozzátenni.
A tavaly az Agave kiadásában újranyomott trilógia az eredeti regény újraszerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Star Wars-univerzumhoz pontosabban illeszkedő verziója – a guszta kötetek szépen mutatnak a polcon, és jó eséllyel aratnak sikert karácsonyra a rajongók körében.
