Magazin

Szent kötelék – Esendő Teodóra

Esendo teodoraAnca Hirte dokumentumfilmje kivételes esküvői videóként is megragadható, elvégre az Esendő Teodóra egy menyasszony készülődését követi nyomon egészen a frigy megköttetéséig. S hogy mi ebben a rendkívüli? Nevezetesen, hogy a címszereplő nem egy hús-vér emberrel, hanem az Úrral köt házasságot. Az ortodox apáca története a keresztény egyházak mindenkori alkalmazkodóképességének mozgóképes bizonyítéka, ugyanakkor egy érzelmeiben eltökélt nő őszinte vallomása is szeretett választottjához.

A XXI. században az apácaság útját választani, szokatlan döntés. Rohanó világunkban bámuló tekintetek szegeződnek is rájuk, talán több is, mint férfi megfelelőikre, a szerzetesekre.  A megkülönböztetett figyelem látszólag az egyszerű egyen öltözetnek, valójában a külvilág számára érthetetlen döntésnek, a földi életről való lemondásnak szól. S e megvilágítás jelzi leginkább, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy fekete-fehér viseletük hozzánk hasonlatos embereket, hús-vér nőket rejt. Anca Hirte dokumentumfilmjének elkészítésével nem vállalkozott kevesebbre, minthogy az apácalét világi megbélyegzettségén rést üssön, és felhívja a figyelmet, hogy a zárdákban történetesen nem hétköznapi döntést hozó, hétköznapi nők élnek.

Anca Hirte nem extrém felfedezésként tálalja mondandóját – mellőzi is az olyan képeket, jeleneteket, amelyek egyfajta határátlépésre utalnának. Kamerája az első perctől a meg nem nevezett kolostorban, illetve környékén tartózkodik és tolakodásmentes közvetlenséggel követi nyomon az esküvőjére, s egyben beavatási szertartására készülő címszereplő mindennapjait. A román rendezőnő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a rituális felkészülés közepette is kitűnjön a választott hősnőnek, valamint nőtársainak halandósága. Hol játékban felszabadult lányokat látunk, akik hógolyóznak vagy éppen méretes lapulevelekkel hercegnőket imitálnak, hol a torkosság bűnébe esett embereket, akik képtelen ellenállni a fák érett termésének, s bizony elszíneződött kacsókkal tömik magukba a lédús gyümölcsöket. És persze nőkről beszélünk, akik nem elég, hogy imádnak csacsogni, ráadásul korántsem mindegy számukra, hogy  mikor is zajlik le a hajmosás a nagy nap előtt, vagy hogy milyen ruhát is öltenek magukra az oltár előtt? Elvégre magától értetődő, hogy életük legfontosabb napján – a lehetőségekhez mérten – legszebben kell kinézniük.

Ám bármennyire is jámbornak tetszik a védőszentje nevéhez gyermeki hajthatatlansággal ragaszkodó hősnő, egyetlen vágyához maradéktalan eltökéltség fűzi: fel akarja ajánlani örök szolgálatát az Úrnak, s házasságra óhajt lépni vele. Teodóra nővér döntésének motivációt Anca Hirte szájbarágás helyett, finom utalásokkal körvonalazza.Egy erősen vallásos neveltetésben részesülő lány portréját rajzolja fel, aki még kislányként érkezett édesanyjával a zárdába, s több, mint egy évtizednyi szolgálat alatt – a kísértéseket legyőzve – megért az Úrral kötendő frigyre. De kérdés, hogy a szent Atya elfogadja-e elhatározását? A rendezőnő a Teodórán, illetve a női közösségen eluralkodó izgalmat is megkapó, sőt intim jelenetekben ábrázolja, s mindeközben még egy időtlen rítus – ha nem teljes részleteiben történő – megörökítésére is vállalkozik.

Meg kell vallanom, hogy tiszteletreméltónak találom, ahogy a címszereplő áldozata által a zárkózott, keresztény egyház is levetkőzi gátlásait, s az elfogadtatás jegyében bepillantást enged mindennapjaiba. Még a gyónás végtelenül intim eseményét is megörökíti a kamera. S direkt generalizálok, mert a zárda földrajzi behatárolatlanságával, illetve az egyházi szereplők általános halandóságával – a puritán lakodalom közepette még a papot is megtréfálják a borivás kapcsán – a dokumentumfilm valójában egyetemes üzenetet közvetít az isteni szolgálatot választó nők jogtalan megbélyegzettségéről. Ilyetén módon az Esendő Teodóra kivételes bizonyítékává nemesedik a keresztény egyházak kortól független alkalmazkodóképességének.

Teodóra nővér a mozgóképes megörökítésével hozott áldozattal ráadásul több szempontból is értékes egyházi szolgálatot tesz. Az Esendő Teodórával egyrészről az egyház a modern kapcsolatfelvétellel próbálkozik meg a hívők, illetve az eltévelyedett bárányok irányába, másrészről pedig a házasság szent kötelékének, az eskü örök érvényének igéjét is hirdeti. S hogy a dokumentumfilm még egy istenfélő apáca Urához intézett „szerelmi” vallomásként is megállja a helyét, végképp színvonalas alkotássá avatja a román alkotást.

Értékelés: 7/10.

Kiss Tamás

Kiss Tamás

Kiss Tamás a Vászon nélkül és a Fesztivál rovat szerkesztője. Gimnáziumi tanárként mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve történelem tárgyakat oktat. Rajong a western, a horror és a gettófilm műfajáért, valamint Brian De Palma és Sidney Lumet munkásságáért.

Add Comment

Click here to post a comment

Podcast

Hirdetés

Hirdetés

VlogTekercs

Kilépve a karanténból, de még annak hatása alatt elkészítettük a VLOGtekercs Romantika és nevetés listáját! 12 olyan vígjátékot és-vagy romantikus filmet listáztunk nektek, amit azoknak is látniuk kell, akiket egyébként hidegen hagy valamelyik műfaj. Az egy tucat film között van tinikomédia, animációs film, kicsit alpári, vagy éppen visszafogottabb, de egészen abszurd mozi is, hogy az egész család kedvére válogathasson. Igyekeztünk az elmúlt húsz év filmterméséből válogatni, de volt néhány klasszikus darab, amit annyira a szeretünk, hogy muszáj volt feltennünk a listára. Ráadásul arra is figyeltünk, hogy mindegyik filmet megtaláljátok valamelyik hazai streaming-szolgáltatón!

Inkább elolvasnád?

 

  • Műsorvezetők: Németh Míra, Énekes Gábor
  • Vágó: Nagy Tibor
  • Főcím: Gyenes Dániel
  • Projektvezető: Nagy Tibor
  • Producer: Molnár Kata Orsolya