A Hölgyválasz (Shall We Dance) címet viselő filmek sora kronológikus sorrendben a következő: Fred Astaire és Ginger Rogers főszereplésével az 1937-es Táncolj velem című amerikai zenés vígjáték – a görkoris jelenetéről elhíresült filmben először hangzik el a George és Ira Gershwin által írt Let’s Call the Whole Thing Off című szám, melyet Billy Holliday és Ella Fitzgerald egyaránt feldolgozott. A Hölgyválasz – Én táncolnék veled című szerencsés fordítás a japán Shall We Dansu? című 1996-ban bemutatott film sajátja, melyből 2004-ben készült el a tökéletes amerikai remake: Hölgyválasz címen, Richard Gere, Susan Sarandon és Jennifer Lopez főszereplésével.
Ha a legújabb Hölgyválasz című filmet vesszük alapul, amely elvileg egy Chichagóban játszódó amerikai romantikus vígjáték, valójában egy színpadias díszletek közé felépített, tökéletes mását kapjuk japán elődjének, melyben az amerikai nagyváros kizárólag a metrón és pár utcai jelenetben mutatkozik meg. A film egyéb helyszínei, mint a rutintól fásult, ügyvédet játszó Richard Gere munkahelye (egy amerikai típusú, osztott falú irodahelység), vagy a lerobbant külvárosi tánciskola a kiégett neonjaival, mind-mind az eredeti, japán Hölgyválasz emblematikus kiegészítői voltak. Ebben csupán az a pláne, hogy a japán film sem emlékeztet egyetlen japán nagyvárosra sem – külső helyszíneiben leginkább a klasszikus hollywoodi musical díszleteit, kellékeit és sémáit követi. Az esőben is táncgyakorlatokat végző könyvelő például az Ének az esőben Gene Kellyét idézi. A jelmezek, a számok és maga a ballroom dance, mint műfaj pedig erőteljesen európai hagyományokra épül, nem beszélve a filmben elhangzó Shall We Dance című számról, amely az Anna és a sziámi király című amerikai musical egyik híres jelenetének betétdala volt.
Ezek a részletek egyrészt rámutatnak arra a láncolatra, amely eredeti film, remake és a remake remake-je közt fennáll. Másrészt körvonalazzák a törekvést, miként akar az ázsiai film felnőni vagy inkább hasonulni egy amerikai műfajhoz. A remake jellemzően visszautal a forrásműre, ám minél kevésbé látványosan igyekszik ezt elkövetni. A rejtett utalások különös jelentőséggel bírnak a film egyes pontjain, így a 2004-es verzióban mikor megszületik az ötlet, hogy Richard Gere legyen a táncpartnere a Bobbyt alakító karakternek, mindnyájan egy kirakat előtt állnak megmerevedve, amint több képernyőn A zenevonat című film egy híres táncjelenete megy Fred Astaire és Cyd Charisse főszereplésével. Ez a filmbetét teszi nyomatékossá és végzetszerűvé a döntést, hogy John Clarknak kell fellépnie az azévi ballroom dance versenyen.
A számtalan hasonló példa közül a leghíresebb talán a honkongi krimi, a Szigorúan piszkos ügyek esete a négy évre rá készült A Tégla című Scorsese filmmel. Az ázsiai film masszívan él az amerikai műfaji sémákkal, de egy speciális közegben, sajátos filmnyelvi eszközökkel jeleníti meg a történetet, melyhez Scorsese hibátlan amerikai remake-je sem tud felnőni.
Bár az amerikai Hölgyválasz jelenetről jelenetre leköveti a japánt, még a párbeszédek és a beállítások szintjén is igyekszik hasonulni, mégis szembetűnő és jellegzetes a két film közti különbség. Az eredeti filmben ugyanaz a karakter jóval szélsőségesebb, előadásmódja a japán filmekre, különösen a víjátékokra jellemző módon, túlzó, időnként karikaturisztikus. Ennek megfelelően kiemelkedően fontosak a mellékszerepek, az egyes mellékszálak a filmben, melyek egytől-egyig, mesébe illően lesznek elvarrva a film végére. Ezzel szemben az amerikai filmet nézve, bár különösebb mélységei nincsenek, mégis minden jóérzésű nő azonosul a férjét megtartani vágyó feleség félelmeivel és törekvéseivel (Susan Sarandonnak persze jelentős része van ebben). A japán Hölgyválasz hosszú beállításai, gyönyörű képi kompozíciói, díszletei és terei egy sokkal lassabb és meditatívabb elbeszélését adják ugyanannak a történetnek, míg az amerikai remake egyike marad a sokezer amerikai romantikus vígjátéknak.
Hölgyválasz – Én táncolnék veled (Shall We Dansu?)
színes, japán vígjáték, 122 perc, 1996
rendező: Masayuki Suo
forgatókönyvíró: Masayuki Suo
operatőr: Naoki Kayano
zene: Yoshikazu Suo, Richard Rodgers, Doc Pomus
látványtervező: Kyôko Heya
vágó: Jun’ichi Kikuchi
szereplő(k):
Kôji Yakusho (Shohei Sugiyama)
Tamiyo Kusakari (Mai Kishikawa)
Naoto Takenaka (Tomio Aoki)
Eriko Watanabe (Toyoko Takahashi)
Yu Tokui (Tokichi Hattori)
Hiromasa Taguchi (Masahiro Tanaka)
Hölgyválasz (Shall We Dance)
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték, 106 perc, 2004
rendező: Peter Chelsom
forgatókönyvíró: Masayuki Suo, Audrey Wells
operatőr: John de Borman
díszlettervező: Carolyn Loucks
jelmeztervező: Sophie Carbonell
zene: Gabriel Yared, John Altman
producer: Simon Fields
látványtervező: Caroline Hanania
vágó: Charles Ireland, Robert Leighton
szereplő(k):
Richard Gere (John Clark)
Jennifer Lopez (Paulina)
Susan Sarandon (Beverly Clark)
Stanley Tucci (Link)
Omar Benson Miller (Vern)
Bobby Cannavale (Chic)
Lisa Ann Walter (Bobbie)
Anita Gillette (Miss Mitzi)
Richard Jenkins (Devine)