Magazin

Titanic 2015: Hétköznapi terrorizmus – Sötét húzások

sotet_huzasok_night_moves_5Nem a gátrobbantás az érdekes, hanem amit a terrorista érez utána: erről szólna a Sötét húzások. Hogy engem mégis az előbbi fogott meg jobban, az vagy a film hibája, vagy az enyém.

(A kritika spoilereket tartalmaz!)

Három radikális környezetvédő élete legnagyobb akciójára készül: fel akarják robbantani egy vízerőmű gátját. Harmon ex-tengerészgyalogos, akiben még mindig él a pusztítás vágya. Dena egy tehetős család kiugrott sarja, aki megcsömörlött a fogyasztói kultúrától. Szellemi vezetőjük a fiatal organikus farmer Josh.

A Sötét húzások (Night Moves) egy szokatlan dráma: kizárólag az elkövetőkről szól, de nekik minden rezdülésük ott a vásznon. A karaktervezérelt filmhez erős színészeket is sikerült megnyerniük: Dakota Fanning (Dena Brauer), Peter Sarsgaard (Harmon) és Jesse Eisenberg (Josh Stamos) épp olyan jók, amennyit az alkotás megkövetel tőlük. Különösen érdekes látni a kisfiús Eisenberg (avagy „Mark Zuckerberg”, A közösségi háló) komor és komoly figuráját ebben a darabban.

De mert a kiváló színészek mellett erős írás is kell egy karakterdrámához, a Sötét húzások nem lett olyan átütő film, mint lehetett volna ebből az alapötletből.

sotet_huzasok_night_moves_1

A film sztorija ugyanis kissé unalmas. Nagyon-nagyon lassú a tempó: ez nem baj, mert a terroristák hétköznapi élete is (meglepetés!) nagyon-nagyon lassú. Ők is esznek, elmennek a vécére, alszanak. És dolgoznak is. Viszont ami a darab drámaiságát adhatná – a lelkiismeret vívódása, a következmények átélése, az elszántság és a félelem összecsapása – az nagyon visszafogottan van jelen a vásznon. Azt is mondhatnám, „nincs jelen”, de ezzel túloznék: ott van a szereplők arcjátékában, végül cselekedeteiben is, de haloványan.

Hogy másképp fogalmazzak: Eisenberg szereplőjének utólagos vívódását csak azért ismerjük fel, mert tudjuk, hogy ott kell lennie – elvégre is láttuk felrobbantani egy gátat (nos, hallottuk a robbanás moraját; ez a dráma nem vonja el a figyelmedet tűzijátékkal). De ha nem tudnánk, mi történt, ugyanazt a bezárkózott, mogorva karaktert látnánk, mint a tett előtt. A különbség a befogadó látásában rejlik, nem annyira a színész játékában.

Be kell viszont vallanom, hogy magam nem vagyok nagyon érzékeny a színészi játékra, ez a legnagyobb kritikusi gyöngeségem. Más talán olyasmit is meglát Fanning és Eisenberg arcában, ami az én tekintetemet elkerülte.

sotet_huzasok_night_moves_4

A filmnek vannak más erényei bőven. Az akció előkészítése, a konspiráció – szerezzünk robbanóanyagot, ne lássanak meg, juttassuk a gáthoz – olykor a lélegzetet is elállítja, olyan izgalmas, és éppen attól, hogy lassú, és éppen attól, hogy olyan hétköznapi: Mert ha egy akciófilmben gyanút fog az eladó és kihívja a zsarukat, akkor előre örülhetünk egy lövöldözős jelenetnek, de ha ebben a filmben hívják ki a zsarukat, akkor az egész tervnek annyi. Ugyanaz a visszafogottság, ami árt a film második felének, feledhetetlenné teszi az elsőt.

Kelly Reichardt író-rendező és Jonathan Raymond író készítettek már nyomasztó westernt is (Meek’s Cutoff), és ők alkották meg az egyik legszebb filmet is, amit valaha láttam: a Wendy és Lucy súlya örökre elkísér, pedig ott szó sincs gátrobbantásról, csak egy lány keresi a kutyáját. Talán jobban áll nekik a személyesebb történet. Vagy talán én voltam érzéketlen a Sötét húzásokhoz.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com