Amióta hangosfilm létezik, a színészek időről időre dalra fakadnak. Sok dalnak azonban nincs több szerepe, mint jellemezni karakterüket vagy megteremteni a hangulatot – vannak azonban olyan dalok, melyek a cselekmény szempontjából is kulcsfontosságúak: íme, tíz betétdal, mely sorsfordító a szereplők életét illetően.
Az utóbbi években a zenés filmek ismét fénykorukat élik – el is nevezték a szakértők a korszakot New Musical Erának –, miközben még mindig filmvászonra kerülnek színpadi adaptációk is (Mamma Mia!, Kilenc, Vadregény) párhuzamos születnek eredeti filmzenével operáló (Kaliforniai álom, Pont az a dal, Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története) és már meglévő dalokból építkező, úgynevezett jukebox filmek. Ez utóbbiak között találunk fikciós történeteket (Moulin Rouge!, Yesterday, Múlt karácsony) és életrajzi filmeket (Whitney, Bohém rapszódia, Rocketman) egyaránt.
Ezek a filmek egy egész csokor jól sikerült nótával gazdálkodhatnak, de tény, hogy egyetlen jól elhelyezett betétdal is égig emelhet egy filmet: ki emlékezne Brooke Shields romantikus ömlengésére, a Végtelen szerelemre Diana Ross és Lionel Richie Endless Love című gigaslágere nélkül, vagy hol lenne a Veszélyes kölykök Coolio Gangsta’s Paradise-a nélkül? A zene kéz a kézben jár a hangosfilmmel, sőt, maga a musical műfaja is egyidős vele. Sokáig a dalok nem bírtak komolyabb szereppel, mint dialógusok nélkül jellemezni a karaktereket, a hatvanas években azonban mind a színpadon, mind a filmvásznon megjelentek olyan zenés történetek, ahol a dalok már a cselekmény előmozdítását szolgálták. A sorsfordító dalok között sok olyan akad, amire gyakran még a filmnél is tovább emlékezünk – ezekből gyűjtöttem most össze egy csokorral.
Come What May – Moulin Rouge!
Baz Luhrmann a társművészetek bevonásával készített Red Curtain-trilógiájának záródarabja, a 2001-ben készült Moulin Rouge! ütős dalokat használ, hogy többletjelentéssel ruházza fel a történetét. A színészi sikerekről álmodozó kurtizán, Satine (Nicole Kidman) karrierje akkor kerül veszélybe, amikor találkozik a nincstelen íróval, Christiannal (Ewan McGregor). Bár már odaígérte magát egy hercegnek, aki cserébe színházat épít neki, a szíve mégis visszahúzza. A megoldást az új darab rejti, amin a két szerelmes együtt dolgozva, feltűnés nélkül töltheti együtt minden idejét.
A film kulcsdala a címében Shakespeare Macbethjéből idéző Come What May, melynek segítségével Christian végérvényesen elnyeri a korábban a pénz és karrier hívását követő Satine-t. A dal nemcsak kettejük szerelmének beteljesülésének szimbóluma, de a film egyértelmű csúcspontjai s. Mivel sajnos eredetileg nem a Moulin Rouge!-hoz, hanem a trilógia második darabjához, a Rómeó+Júliához íródott, a betétdal nem volt Oscar-díjra jelölhető.
Don’t Write Me Off – Zene és szöveg
Egy jobb napokat látott nyolcvanas évekbeli sztár, Alex Fletcher (Hugh Grant) a nagy visszatérésre készül, amikor dalt ír egy sztárocskának – a szöveggel azonban meggyűlik a baja. Még szerencse, hogy a növénygondozója, Sophie (Drew Barrymore) eredetileg irodalmat végzett és nagyon jól bánik a szavakkal. A páros elkezd dalokat írni, miközben persze egymást is megkedvelik. Marc Lawrence habkönnyű vígjátéka, a Zene és szöveg a két főszereplő között jól működő kémián túl Andrew Wyatt és Adam Schlesinger dalainak köszönhetően vált óriási sikerré.
Bár a film legnagyobb slágere – talán az utánozhatatlan csípőmozgásnak köszönhetően – a Pop! Goes My Heart, sőt a Way Back Into Love is megelőzi a dallamosságot illetően, sorsfordító pillanatokra mégiscsak Adam Schlesinger szerzeménye, a Don’t Write Me Off ad lehetőséget. Az alkotópáros a nézeteltérései miatt szétsodródik, Fletcher azonban úgy gondolja, egy őszinte dalban kifejezheti bocsánatkérését és valódi érzéseit. A betétdal azon túl, hogy láthatóvá teszi a lényeget, arra is jó alkalom, hogy Fletcher végre meghaladja önmagát, és önálló szöveget alkosson.
Husavik – Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története
Alig pár napja került a Netflix műsorára az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története, ami idióta humora miatt sajnos messze elmaradt a várakozástól, az tény, hogy figyelemreméltó stílusgyakorlat, ami egy igazán jó dallal is megajándékozza a nézőket. A bíróval emlékezeteset alkotó David Dobkin egy izlandi alkotópáros, Lars Erickssong (Will Ferrell) és Sigrit Ericksdóttir (Rachel McAdams) nyomába szegődik, akik az Eurovíziós dalverseny megnyeréséről álmodoznak – és egy véletlennek köszönhetően ott is találják magukat az indulók között.
A film nagy fordulópontját Fat Max Gsus, Rickard Göransson és Kotecha közös szerzeménye, a Husavik adja. Lars, lemondva esélyéről a nyerésre, a hivatalos versenydaluk helyett Sigrit szerzeményét adja elő, melyben a lánynak nemcsak lehetősége nyílik az anyanyelvén énekelni, de megtalálni a saját hangját is. Ezzel a lépéssel Lars nemcsak elnyeri a lány szívét, de kivívja az otthonmaradottak tiszteletét is. A filmben mind Ferrell, mind (a hangját My Mariannnal keverve) McAdams énekelnek – az előbbi a Felforgatókönyvben, a Mi a manóban és A híres Ron Burgundy legendájában is bizonyította már, hogy van zenei érzéke.
Can’t Take My Eyes Off You – 10 dolog, amit utálok benned
Shakespeare A makrancos hölgyének modernkori adaptációja, Gil Junger 10 dolog, amit utálok benned című vígjátéka a kilencvenes évek tinikomédiáinak iskolapéldája. A makrancos hölgy ezúttal Kat Stratford (Julia Stiles), akit Patrick Verona (Heath Ledger) próbál megszelídíteni – vagy fordítva?
A film nem musical, egy ominózus betétdal mégiscsak helyet kapott benne, amit maga Heath Ledger ad elő: Patrick Bob Crewe és Bob Gaudio 1967-es slágerével, a Can’t Take My Eyes Off You-val igyekszik meghódítani a makacs Katát.
A Step You Can’t Take Back – Szerelemre hangszerelve
John Carney Szerelemre hangszerelve című, 2013-as filmjét az eredeti angol cím sokkal jobban kifejezi, hiszen a Begin Again (kezdd újra) utal a főhősök, Gretta (Keira Knightley) és Dan (Mark Ruffalo) újrakezdésére. Dan egy lecsúszófélben lévő producer, Greta pedig egy összetört szívű dalszerző, akik a közös munka segítségével nemcsak új karriert, de új boldogságot is építenek maguknak, még ha – bár benne van a levegőben – nem is egy párként.
A film nagy slágere a Lost Stars, a két főhős életét felforgató pillanatban azonban a Step You Can’t Take Back csendül fel. Gregg Alexander, Danielle Brisebois és maga a rendező, John Carney szerzeménye egy kocsmai jammelésen hangzik fel, amikor Gretta minden boldogtalanságát beleteszi a dalába, amit Dan is meghallgat. Az addig teljes nihilben élő producer hirtelen teljes hangszereléssel kezdi hallani a dal, ami után rögtön közös munkát ajánl a lánynak.
Grow Old With You – Nászok ásza
A Nászok ásza az összes esküvős közhelyet elsüti, miközben két lábbal tapos a nyolcvanas évek slágerein, valamiért mégis hajlandók vagyunk újra és újra megnézni a kereskedelmi csatornákon az esküvői énekes, Robbie (Adam Sandler) és Julie, a pincérnő (Drew Barrymore) egymásra találásának félig sem igaz történetét. Frank Coraci 1998-as komédiája egyértelműen a nosztalgiafaktorral tud győzni: nem bízott semmit a véletlenre, még Billy Idolt is bedobta a fináléba, ami valljuk meg, ultramenő.
A sorsfordító betétdal is a fináléban érkezik: a Grow Old With You nem más, mint Robbie szerelmi vallomása, amit egy repülőn ad elő. A nótát meglepő módon maga Sandler írta Timothy Herlihy-vel közösen, s bár nem lett éppen az év slágere, vicces szövegének köszönhetően nemcsak Julie, de a nézők szívét is meghódította.
Boldogság, gyere haza – Csak szex és más semmi
Nem csak az amerikaiak tudják, hogy bizony egy ütős szerenád segítségével visszahódíthatják életük szerelmét. Goda Krisztina 2005-ös romantikus komédiájában, a Csak szex és más semmiben is az ablak alatti éneklés oldja fel a szerelmesek közti feszültségek. A történet szerint Dóra, a dramaturg (Schell Judit) csalódva a teljes férfinemben, úgy dönt, egyedül vállal gyereket – már csak egy tenyészcsődört kell felhajtania. Jól jön a vidékről a fővárosba szegődő jóképű sármőr, Tamás (Csányi Sándor), akiről az a hír járja, hogy csak úgy falja a nőket. Persze – ahogy az ilyen habkönnyű vígjátékokban lenni szokott – semmi sem az, aminek elsőre látszik, a szerelem pedig felülír minden előzetes tervet.
A sorsfordító dal ezúttal az eredetileg Cserháti Zsuzsa által megismertetett Boldogság, gyere haza, melyet ezúttal a rekedtes hangú Keresztes Ildikó énekel. Dóra sosem énekel, így amikor úgy dönt, hogy szerenádot ad a szeretett férfinak, az igazán nagy áldozat – mely (spoiler!) természetesen nem marad eredmény nélkül.
Can’t Find The Moonlight – Sakáltanya
David McNally 2000-es filmje, a Sakáltanya a zenei karrierről álmodó Violet (Piper Perabo) története, aki az azonos nevű kocsmában kezd el csaposként dolgozni. Bár a filmet a kritikusok nem igazán kedvelték, mégis kultikus státuszt vívott ki magának, amit pozitív üzenetének és a Can’t Find The Moonlight című slágernek köszönhet többek között.
A Diane Warren írta dalt LeeAnn Rimes vitte sikerre, ami már a filmben is megjelenik. A történet szempontjából sokkal fontosabb azonban, amikor maga Piper Perabo énekli a dalt, ugyanis karakterének, Violetnek komoly ellenérzései vannak a nyilvános szerepléstől. Ennek ellenére a sorsfordító pillanatban képes úrrá lenni félelmén és bemutatni a nagyközönségnek a slágert, amit írt.
Galway Girl – P.S. I Love You
Egy dal lehet a vallomások vagy a nagy áttörések szimbóluma – sokszor azonban „csak” gyógyír a sebekre. Richard LaGravenese 2007-es romantikus filmjében a megözvegyült Holly (Hilary Swank) leveleket kap elhunyt férjétől, Gerrytől (Gerald Butler). A levélfolyam célja, hogy segítsen Hollynak visszatalálni az életbe.
Ennek keretében jut el a lány Írországba is, ahol egy kocsmában meghallja a Jeffrey Morgan Dean alakította William előadásában azt a dalt, amit Gerry is játszott neki nem sokkal megismerkedésük után. A Steve Earle által írt Galway Girl Írország egyik legkedveltebb dala, amit a filmben Gerald Butler is elénekel. A betétdal része Gerry nagy tervének, aminek a végén felesége ismét boldogságra talál.
Audition (The Fools Who Dreams) – Kaliforniai álom
Az utóbbi évek egyik legszebb musicalje egyértelműen Daniel Chazelle, 2016-os Kaliforniai álom című alkotása volt. Sebastian (Ryan Gosling) és Mia (Emma Stone) meséje egyszerre fejhajtás a musical klasszikus korszaka előtt, miközben modern romantikus történet is, mely a szerelem kontra karrier kérdéskört feszegeti.
A Justin Hurwitz szerezte dalok mindegyike csodásan sikerült – nem véletlen, hogy a filmzene elnyerte a legjobb zenéért járó Oscar-díjat, a City of Stars pedig a legjobb betétdal kategóriában győzedelmeskedett. Szintén Oscarra jelölték a Hurwitz, Benj Pasek és Justin Paul szerezte Auditiont, mely azonban a történet szempontjából is kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez az a pillanat a történetben, amikor Mia rádöbben, hogy ő maga is álomvilágban él.
