Magazin

Tízből tíz: Nagy Zsolt legjobb alakításai

Generációjának egyik legjobb színésze, Nagy Zsolt bő húsz éve uralja a filmvásznat. Az elmúlt hetekben két filmes premierje is volt: júniusban került a mozikba A játszma, júliusban pedig felkerült az HBO Max-ra a Tantrum. Bár a Tízből tíz-sorozatunkban eddig csak külföldi művészek szerepeltek, semmi kétség: ha valaki, ő megérdemli, hogy összegyűjtsük a tíz legjobb alakítását. Sőt, nem is tudtunk megállni tíznél.

Kontroll (Antal Nimród, 2003)

Az ezredforduló meghatározó magyar filmje, Antal Nimród misztikus-szatirikus thrillerje elsősorban Csányi Sándor filmsztárrá válásáért volt felelős, de az ekkor még alig ismert Nagy Zsolt karrierjének is kiemelkedő megállója. Ő ugyanis az excentrikus figurákból álló ellenőrgárda legemlékezetesebb tagja, pedig olyan nagyokkal került egy csapatba, mint Mucsi Zoltán, Pindroch Csaba és Badár Sándor. Nemcsak iszonyú vicces a naiv és üresfejű, az élete első munkáját mindössze két hete elkezdő ellenőr szerepében, de ártatlan rácsodálkozásaival egyben a legszerethetőbb karakter is. 

Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben!

Tibi kulcsfontosságú szereplő, hiszen újoncként folyamatosan el kell magyarázni neki a metró furcsa figuráit és hagyományait, így általa ismerjük meg mi is az Antal által létrehozott, a magyar rögvalóságot egy lélektani síkkal vegyítő földalatti világot. A kölyökképű fiatal ellenőr szerepével Nagy Zsolt beírta magát a magyar filmtörténetbe: viaskodása a külföldi utasokkal az első jegyellenőrzés jelenetben örökre beégett az emlékezetünkbe, a magyarosan ejtett „Ticket!” kiabálás pedig szállóigévé vált. Ezzel az alakítással bizonyította, hogy remek karakterszínész, a későbbi karrierje során pedig az is kiderült, hogy nemcsak a különc mellékszerepekben remekel, a komplex főhősök ugyanolyan jól állnak neki. (Rácz Viktória)

Szezon (Török Ferenc, 2004)

Török Ferenc generációs trilógiájának középső darabja jóval kevésbé ismert, mint a nyitófilm Moszkva tér, pedig legalább annyi, ha nem több tanulsággal szolgál a rendező korosztályának kilátástalanságáról. Csak négy évvel járunk az érettségizők csupavirág útkeresése után, a főszereplők azonban már a hiábavalóság áldozatául estek. A három karcagi 20 éves srác hétköznapjait semmi nem motiválja, és amikor Gulit (Nagy Zsolt) kirúgják a munkahelyéről, mindhárman elhatározzák: a Balatonnál próbálnak szerencsét. De hiába a tó nyári pörgése, az exkluzív vendégkör, a helyzet cseppet sem változik. Csak állunk egy helyben.

Ez a film volt Nagy Zsolt első igazi főszerepe, noha a korábban már szerepelt többek között a Jadviga párnája vagy a Kontroll című filmben is. Gulli szerepe azonban önmagában mégsem áll meg, Nagy Ervin és Kokics Péter annak a hármasnak a másik két tagja, akik hárman együtt hozzák létre azt az érzést, amit a Szezon nyújt erről a generációról. A két nagy azóta számos mozifilmben játszott, Kokics Pétert sajnos kicsit kevesebbszer lehetett látni. Mégis meglepő, hogy ezután 2007-ben még játszottak együtt szintén Török Ferencnél, az Overnightban, Nagy Ervin és Nagy Zsolt azonban ezek után egészen 2019-ig, a Drakulics elvtársig nem volt együtt magyar film forgatásán. (Sergő Z. András)

Zuhanórepülés (Novák Erik, 2007)

A magyar alvilág krónikása, Novák Erik első nagyjátékfilmjében, a Zuhanórepülésben jellegzetesen kétezres évekbeli manírokkal mesél egy dílerről, Theóról, aki a börtönből szabadulva elmehetne egy hajóra dolgozni, de inkább beleszeret a maffiafőnök húgába. Túltolt orosz akcentusok, a korszak legjellegzetesebb rosszarcú karakterszínészei, félresikerült bizniszek és örökké kanos, ledér lányok adnak egymásnak randevút ebben a nyersnek és durvának szánt, de inkább vontatott és unalmas gengszter-akciófilmben, amelynek az egyik erőssége éppen Nagy Zsolt játéka.

Theo szerepében Nagy Zsolt igazi antihős, aki kemény, de nem olyan kemény, mint amilyennek szeretné mutatni magát, ravasz, de nem olyan ravasz, mint az ellenfelei. A film első jelenetében rögtön szétrúgják az arcát, nem sokkal később pedig édeshármasba keveredik Gryllus Dorkával és Parti Nórával, tehát mindent bevet a siker érdekében. A legemlékezetesebb jelenetei azonban mégis a beszélgetések a nagybátyját alakító Lukáts Andorral: a humánum és az önsorsrontás, a féltés és a nyughatatlanság küzd meg egymással. A Zuhanórepülés Nagy Zsolt második filmes főszerepe, s bár még messze nem kiforrott színész, mégis olyan vibráló jelenség, akire nem lehet nem odafigyelni. (Gyöngyösi Lilla

Kolorádó Kid (Vágvölgyi B. András, 2010)

Érdekes módon egy éven belül két poszt-56-os film is kijött, és mindkettő főszereplője Nagy Zsolt. De mégis micsoda különbség van A vizsga klasszikus műfaji keretek között megvalósított kémfilmje és a Kolorádó Kid kicsit improvizórikus, kicsit balladai, de mindenképpen különutas története között!

A balhét kereső, a forradalomba csak véletlenül keveredő fiú története ez, akit beköpnek, többször helybenhagynak barátai a börtönben, ahonnan flashbackekben elevenednek meg az események és az ő kívülálló, majd egyre inkább, a lendület által bennfentessé váló szemszöge veszi át az uralmat. Kreuzer Bélát ugyanis – mint legtöbb cselekedete esetén – itt is a lendület vitte előre. A film utolsó, börtönből szabaduló, bosszútól terhes jelenetében is. A Kolorádó Kid Kreuzer Béla, az ‘56 és a háború ambivalens, Amerikába emigrált hősének meséje valós történeten alapul.

Nagy Zsolt ebben az időben már befutott, a magyar mozibajárók körében széles körben ismert sztárszínész volt, hazai mércével mérve. Ő volt a 6-8 évvel korábbi Csányi Sándor, csak elődjéhez mérten szélesebb skálájú műfajokban alkotva. Kreuzer Béla szerepe azonban egy kicsit mégis megerősítette őt a skatulyában, amihez az erős férfiasságot és a nyers erőt társítottuk akkor és még azután is egy darabig. (Sergő Z. András)

A vizsga (Bergendy Péter, 2011)

Tévéfilmként készült, de nem tévéfilmnek! Ha egy rövid mondatban kéne jellemezni A vizsga című magyar kémfilmet, akkor biztosan ez lenne az. Ha egy hosszabb mondatra is alkalom nyílik, akkor méltathatnánk Kulka János, Scherer Péter és természetesen Nagy Zsolt kiemelkedő alakításait. A vizsga az a történelmi film, ami nem majmolja a külföldi műfajt, hanem előnyt kovácsol abból a sajátosan magyar közegből, ami ’56 után jellemezte az országot (több, mint három évtizeden keresztül). A mindössze egyetlen nap alatt játszódó film fordulatos, feszes, átgondolt és kitüntetett figyelemmel tekint a részletekre, hogy elmesélhesse az államszocialista ügynökvilág egymást hátbaszúrós történetét.

A játszma előzményeiben Jung elvtárs (Nagy Zsolt) tartótisztként fogad különböző besúgókat a konspirált lakásban. Amit nem tud, hogy őt is figyeli a szemközti lakásból felettese, Markó (Kulka) és többek között a helyettes vizsgabiztos, Kulcsár (Scherer). Mert ma Jung bizony vizsgázik. Karácsonykor, lojalitásból, anélkül, hogy tudna róla. Ha csak egyetlen pillanatra is meginog a rendszer iránti hűsége, búcsút inthet karriernek, szerelemnek, de talán még az életének is. Nagy Zsolt hanyag eleganciával alakítja a mit sem sejtő, közben mégis hozzáértő ügynököt. Olyan alaposan kutatja át a lakást és olyan ügyességgel kapja szét a telefonkagylót, hogy a nézőnek meg sem kell erőltetnie a fantáziáját, hogy 1957-be képzelje magát. Természetesen Nagynak van miből építkeznie, hiszen Köbli Norbert forgatókönyve számos alkalmat ad arra, hogy a fordulatokon keresztül belefeledkezzünk A vizsga világába és folyton szemünk előtt lebegjen a kérdés: most akkor ki is vizsgáztat kit? (Nagy Tibor)

Terápia (Gigor Attila, 2012)

Hogy Mácsai Pál rendel, az az előző évtized hazai sorozatgyártásának egyik legnagyobb dobbantása volt. A Terápia nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi HBO egyik a legjobb terméke is volt, amelyekre a legújabb hírek szerint a későbbiekben már nem lesz szükség. Kár érte. Pedig mi kellett hozzá? Csak egy rendelő, egy pszichológus, és öt különböző páciens. Rendkívül finom, már-már vászonra való apró rezdülések, végletekig cizellált forgatókönyv, amely egyedi, mégis univerzális sorsokat mutatott be. És persze kiváló színészek. Akik elbírják ezeket a terheket, és megmutatják azokat a hősöket, akik néha ezekbe a terhekbe bele is roppannak. Három évadon át, három különböző őszön ültünk le minden hétköznap este, hogy valós időben elbeszélgessünk kedvenc pszichológusunkkal.

Nagy Zsoltot, vagyis Tamást az 1. évad csütörtöki napjain láttuk, feleségével, Petrával (Szamosi Zsófia) jártak párterápiára dr. Dargay András pszichológushoz. A pár második gyermekük születése előtt érkezik pszichológushoz, mert máshogy állnak a megtartás és az elvetélés kérdéséhez. Nagy Zsolt gyakran befeléforduló, idegen előtt nehezen megnyíló karaktere erős drámát tud teremteni a sikeres és vonzó feleség mellett, aki egyszerre proaktív kettejük kapcsolatában, mégis elvárja, hogy férje családfőként gondoljon magára. Kettejük házaspári kapcsolata olyan elementárisan élő a képernyőn, olyan jól működik a kémia, hogy szívesen megnéznénk egy velük készült párkapcsolati drámát egy egész mozifilmben is. (Sergő Z. András)

A hentes, a kurva és a félszemű (Szász János, 2017)

Szász János igaz történeten alapuló, de az életművébe tökéletesen illeszkedő, az ösztönök és az állatias ember működését követő filmje nemcsak Nagy Zsolt számára okozott szokatlan kihívást. Az első világháború sokkja után játszódó A hentes, a kurva és a félszemű hentese, Hegedűs D. Géza jócskán meghízott a szerep kedvéért, drabálissá vált, az alapesetben feltűnően jóvágású Nagy Zsoltot pedig egészen kígyószerűvé maszkírozták az idétlen frizurájú, félszemű csendőrtiszt szerepében. Az átalakítások nemcsak a külsejüket, hanem a belsőjüket is érintették: míg Hegedűs D.-ről eddig nem az élveteg, visszataszító kiskirály jutott eszünkbe, Nagy Zsolt sem szokott faragatlan, hidegvérű gyilkost játszani annak ellenére, hogy a szerepeiben gyakran lépi át a törvényesség határát.

A hentes, a kurva és a félszemű filmnyelvileg archaizáló stílusú, de nyomasztó, véres és mocskos darab, amely épp a fekete-fehér, némafilmes hatású stilizáltsága miatt lesz kevésbé fojtogató, az archetipikus karakterek viszont szélesre tárják a kaput a kegyetlenkedés és a szélsőségességek előtt. Pénz, sár, szex, gyilkosság – Szász János nem finomkodik a horrorisztikus részletek ábrázolásakor sem, nagyformátumú színészei pedig még súlyosabbá teszik a történetet azzal együtt, hogy ismeretlen arcukat mutatják meg a vásznon. (Gyöngyösi Lilla)

Drakulics elvtárs (Bodzsár Márk, 2019) 

Delejes tekintet, ellenállhatatlan csípőmozgás, szavak nélkül is átsütő karizma – keresve sem találhatnánk ideálisabb vámpírt kishazánkban Nagy Zsoltnál, aki maximumra tolt csáberővel hódította meg Walters Lilit – és a Drakulics elvtársra betévedő összes nőt. 

A Bodzsár Márk zseniális alapötletéből forgatott film a hetvenes évekbe kalauzol minket, ahol az egypártpolitika kellős közepébe csöppen Fábián elvtárs (Nagy Zsolt), aki nem mellesleg vámpír. Az örök élet titkára szomjazó pártvezetés Magyar Máriát (Walters Lili) és Kun Lászlót (Nagy Ervin) bízza meg, hogy cserkésszék be a vérszívót – aki azonban, úgy tűnik, nem várt meglepetéseket tartogat a páros számára. 

Ahhoz sosem fért kétség, hogy Nagy Zsolt remek színész és jó pasi, Lugosi Béla méltó örököseként azonban olyan ötvözetét adja e kettőnek, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az általa felépített karakter egy vicces filmben is halálkomoly – borzongató és a bőr alá futó, ami egy nem paródiának szánt vámpírfilmben is megállná a helyét. Bodzsár remek játékteret is ad neki, ahol Nagy minden sármját bevetheti: a vérvörös Mustangból tánclépésekkel kiszálló Fábián alakja olyan erős, hogy nem lennék meglepve, ha évtizedekkel később is helyet kapna a korszak nagy filmes pillanatait felidéző montázsokban. (Molnár Kata Orsolya)

Tantrum (Nagy Borús Levente, 2021)

Egyetlen ember beszél a statikus kamerába, vágatlanul, közel 45 percen keresztül. Film ez egyáltalán? Igen, ha ezt az embert Nagy Zsoltnak hívják. Az elsőfilmes Nagy Borús Levente covid produkciójában színészünk képes arra a bravúrra, hogy magához láncolja a tekintetünk, és annak ellenére igyuk a szavait, figyeljük az arcának rezdüléseit, hogy nem tesz mást, csak egy átlagos magyar yuppie életéről magyaráz, akit csapdába ejtett a saját megalkuvása, a társadalom prüdériája és Zsolti (!) nevű nemezise.

Az HBO Max kínálatába került Tantrum a maga egyszerűségében is páratlan kihívás egy színész számára, hiszen hibátlanul, a mindent látó kamera terhe alatt kell végigmondani egy indulatos, improvizatívnak ható, kacskaringós, de gondosan megtervezett, egyetlen snittben felvett monológot. Bár a játékidő előrehaladtával Nagy Zsolt érezhetően fárad, az egyszeri és megismételhetetlen mutatvány sikerül, ami nem kis részben köszönhető a színházi rutinjának. A Tantrum egy monodrámánál is intenzívebb élmény, nem is a történetnek vagy a fordulatoknak, hanem Nagy Zsolt teljesítményének köszönhetően, aki bár saját bevallása szerint a színházi monodrámákat utálja, ezt a különleges kísérletet sikerre viszi. (Gyöngyösi Lilla) 

+1: Mellékhatás (Kovács Dániel Richárd, 2020)

Nagy Zsolt a Drakulics elvtárs és a Tantrum között ugrott be a Mellékhatás című sorozatba eljátszani az utóbbi évek egyik leghitelesebb és legtenyérbemászóbb antagonistáját, Ludmann Zsoltot. A karrierjét striciként kezdő, majd olajszőkítőként folytató, de újabban zsíros állami megrendelésekben építési vállalkozóként dolgozó milliomosnak mindene megvan: rengeteg pénz, hatalom, gyönyörű, egykor modellként dolgozó feleség. Vagyis csak majdnem mindene, hiszen az életének igazi értelmet adó gyermekáldás nem akar összejönni.

A mindenhatóságának határt szabó eseménybe belenyugodni nem akaró férj azonban mindent megtesz, hogy ezen változtasson: kísérleti fázisban lévő gyógyszeres kezelésnek veti alá feleségét, és ha ez sem segít, az illegális béranyaság gondolata sem riasztja vissza az utódszerzéstől. Nagy Zsolt roppant emberi karaktert formált ebből az alapvetően idegesítő, nagyképű, pökhendi figurából, aki nem riad vissza az erőszaktól sem céljai elérése érdekében, ám belül látszólag borzasztóan szenved. Ezt a fajta emberi arcot szinte mindvégig látjuk a sorozatban, így egyszerre gyűlöljük és sajnáljuk Zsolt karakterét.

A színész azt nyilatkozta egyszer, hogy soha nem fog „tinglitangli” sorozatokban szerepet vállalni. Ezért is lehet, hogy a Mellékhatás csupán a második sorozatszerepe (a Terápiában nyújtott alakítására valószínűleg mindannyian emlékszünk), és hogy ha meglátjuk a nevét egy újabb széria stáblistáján, az igazi minőségi garancia lehet. (Hancsók Barnabás)

Cikkünk első verziója hiányosan jelent meg, a hiányzó részt pótoltuk.

Filmtekercs.hu

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!

Podcast

Hirdetés

Hirdetés