A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál mindig megemlékezik a szakma legnagyobbjainak kerek évfordulóiról. Az idei, 16. seregszemle a 70. születésnapját ünneplő Horváth Mária (Magyar népmesék, A Négyszögletű Kerek Erdő, Cigánymesék), a 60 éves M. Tóth Éva (Amszterdam, Liaison) és a 70 éves Tóth Pál (Leó és Fred, Szezonvég) mellett az idén május 23-án 80. életévét betöltő Ternovszky Bélát is köszönti, méghozzá a Macskafogó péntek esti ingyenes vetítésével. Az ünnep kapcsán összeszedtük a tavaly Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó legfontosabb műveit – mert bizony számos izgalmas animációval örvendeztetett meg minket fél évszázadon átívelő munkássága során.
Ternovszky a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett festő szakon 1961-ben, ekkor még arról álmodott, hogy képzőművészként lesz sikeres – ki tudja, festőként is ennyien ismernék-e ma a nevét. 1995-ig először a Pannónia Filmstúdió, majd a Filmvállalat munkatársaként dolgozott – kezdetben fázisrajzolóként, majd 1972-től rendezőként. Munkásságát 1983-ban Balázs Béla-díjjal, 1987-ben érdemes művész kitüntetéssel ismerték el, 2015-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották. Jellegzetes, humorral átszőtt elbeszélésmódja nem véletlenül tette a hazai animációs szakma egyik legnagyobb alakjává. Egy 2022-ben készült interjúban így értékelte pályafutását: „Egy életen át a hobbimnak élhettem. Tulajdonképpen végigröhögtem az egész életem. Nincs hiányérzetem, mindent megcsináltam, amit meg kellett csinálnom.”
1. Mézga család (1968-2005)
Ternovszky a Mézga család kalandjaiban társszerzőként vett részt: már az első sorozat, az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1968–1969) hatalmas siker lett, ezt aztán további két megvalósult – a Mézga Aladár különös kalandjai (1972–73) és a Vakáción a Mézga család (1977–79) – és egy két rész után pénzhiány miatt eltörölt évad – A Mézga család és az ámítógép (2005) – követte. A sorozat nemcsak idehaza, de Németországban, Kubában, Bulgáriában, Olaszországban, Franciaországban, Csehországban és Szlovákiában is népszerű volt.
A Mézga család sikere elsősorban az imádnivaló karaktereknek volt köszönhető: a tipikus kisember, Mézga Géza (Harkányi Endre), a néha még mindig Hufnágel Pistiról álmodó felesége, Paula (Győri Ilona), tinédzser Kriszta lányuk (Földessy Margit) és a nyughatatlan Aladár (Némethy Attila), aki legtöbbször az események katalizátora. Az ő révén lépnek kapcsolatba a köbunokai fokon harmincadik századi rokonnal, MZ/X-szel (Somogyvári Rudolf), akinek köszönhetően a hétköznapi család nem hétköznapi kalandokba keveredik.
Mi a Mézga család titka? A sok-sok érdekes figura között minden néző talált magának valakit, akivel azonosulhatott kortól és nemtől függetlenül, az idézhető idézetek és a megunhatatlan humor pedig egyenesen kultikus státuszba repítették a szériát. A generációk számára kötelező sorozatnak önálló cikket is szenteltünk a Gyerekkorunk meséi cikksorozatunkban.
2. Modern edzésmódszerek (1970)
Ternovszky első önálló filmjét állandó alkotótársával, Nepp Józseffel közösen készítette: a rendkívül szellemes, mindössze 7 perces, fekete humorral átszőtt szösszenet a versenysport kizsigerelő világát mutatja be.
Az animációs rövidfilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, zenéjét Deák Tamás szerezte. A filmben egy igen kegyetlen edző a legdrasztikusabb eszközökkel igyekszik kicsikarni a sportolóból a legjobb eredményeket: így kerül az úszó a cápával egy medencébe, kap sistergő golyót a súlylökő vagy verekszi át magát egy falon a rugby játékos. De aki ugyebár másnak gödröt ás – a Ternovszkyra jellemző morbid humor nem engedi el az edzőt sem sértetlenül, így filmecske a lose-lose helyzetéből nyeri a legtöbb poént. A film számos fesztiválon, többek között Oberhausenben, Zágrábban és Miskolcon is díjakat nyert.
3. János vitéz (1973)
Talán sokan nem tudják, hogy Ternovszky vezető munkatársa volt az első magyar egészestés rajzjátékfilmnek, a Jankovics Marcell által rendezett János vitéznek is. A Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára a Pannónia Filmstúdióban készült filmben a művész mozdulattervezőként vett részt.
Jankovics rajzfilmklasszikusa, amit 2019-ben digitálisan felújítva ismét mozikba került, a kultikus Beatles–animáció, A sárga tengeralattjáró hatását mutatja, lenyűgöző kép világában megjelenik a szecesszió, a pop art és a magyar népi díszítőművész egyaránt, de kápráztatóan színes képi világa és a road movie–szerű cselekménye miatt is áll a párhuzam az 1968-as filmmel. A jól ismert történet középpontjában Kukorica Jancsi (Cserhalmi György) áll, aki miután a nyáj őrzése helyett Iluskát (Nagy Anikó) ölelgeti, száműzetésbe kényszerül. Kalandjai során megjárja Tatárországot, Taljánországot, Lengyelországot, Indiát és Franciaországot, majd dicsőségben és gazdagságban tér haza Iluskához, aki azonban közben meghalt. Ez sem tudja azonban távol tartani szerelmétől: a most már János Vitézzé nemesült Jancsi számos veszélyen, boszorkányokon, óriásokon és egy sárkányon is átverekedve jut el Iluskáig és a Tündérbirodalom királyságáig.
4. Tartsunk kutyát! (1974)
Szintén Nepp Józseffel közösen „követték el” a kutyatartás előnyeiről (és valójában hátrányairól is) mesélő 6 perce rövidfilmet, mely a Modern edzésmódszerekhez hasonlóan a Pannónia Filmstúdió gyártásában, Deák Tamás zenéjével készült.
A film parádés humorát elsősorban a kutyatartók értékelhetik, hiszen a film a kutya-gazda kapcsolat jól ismert szituációit dolgozza fel. A mókás filmből hamar kiderült, ki is a valódi úr a házban – olyannyira, hogy egy ponton már az sem biztos, ki a gazdi és ki a házi kedvenc.
5. Mindennek van határa (1975)
Erősen önreflektív alkotás lett a rajzfilmfigurák sérthetetlenségéről szóló Mindennek van határa, melynek morbid humora érdekes módon erőszakosságából fakad. A film forgatókönyvét ismét Nepp József írta.
6. Kérem a következőt! (1975-83)
Szintén kultikus státuszt vívott ki magának a Romhányi Józseffel és Nepp Józseffel közösen készített Kérem a következőt! – közismertebb nevén a Dr. Bubó. A sorozat három, egyenként tizenhárom részes évadot élt meg: az első 1973-ban, a második 1974-ben és a harmadik 1982–83-ban készült. A komoly társadalomkritikában – és persze a híres Romhányi-féle, elsősorban nyelvi humorban – bővelkedő sorozat, bár a gyerekek körében is népszerű volt, valójában felnőtteknek készült.
A mindenki fejében ott élő „Kígyóknak lábsó, madaraknak fogsor, diktál a beteg, írja a doktor! ” dalocskával induló részekben Dr. Bubó (Szabó Gyula), a bölcs bagoly doktorátusát megkapva praktizál az erdő közepén egy fa tetején, és orvosolja az erdei állatok minden gondját-baját, asszisztense, Ursula (Csala Zsuzsa), a medve segítségével. Dr. Bubóhoz fordul tanácsért az erdei rend őre, Csőrmester (Bodrogi Gyula) is, aki a törvény szigorú erejével csap le a szabálysértőkre. A történet jellegzetes emberi vonásokat mutat fel a csetlő-botló állatsereglet képében.
7. Gusztáv-széria (1964–79)
Ternovszky kedvenc alakja a Nepp Józseffel, Dargay Attilával, Jankovics Marcellel együtt alakított Gusztáv-szériában kelt életre. A városi kisember karakterével, aki a leghétköznapibb tevékenységekkel tölti az idejét – hol migréntől szenvedett, hol feleséget keres, hol féltékeny lesz, hol legyet hajkurászik, hol boltban szerencsétlenkedik, hol macskát nevel – bárki tudott azonosulni, és nem csak idehaza, hanem külföldön is, amit az is megkönnyített, hogy a karakter néma volt.
A Ludas Matyi-karikatúrák stílusában megrajzolt karakter 1961-ben már saját rövidfilmet kapott Szenvedély címmel, ezt követően indult öt, elsősorban mozira készült sorozatot felölelő karrierje, melybe Ternovszky a hetvenes években kapcsolódott be: 27 részt dirigált 1975 és 1979 között.
8. Pumukli kalandjai (1982-1989)
Ternovszky 1979-től rendezőként több nemzetközi produkcióban is dolgozott. Ezek egyike volt a hús-vér asztalosmester mellett rajzfilmfiguraként megjelenő manó német-magyar koprodukcióban megszületett története, a Pumukli (Meister Eder und sein Pumuckl) is.
Eder mester (Gustl Bayrhammer, magyar hangja Szabó Gyula) asztalosműhelyében kelt életre egy apró, neveletlen, huncut kobold, Pumukli (Hans Clarin, magyar hangja Pusztaszeri Kornél), aki csak a mesternek látható – de a tárgyak gyanús mozgására bizony mindenki felfigyel. Eder mester igyekszik megnevelni a kis lurkót, aki miközben fejlődik, – a sorozat ifjú nézőivel együtt – megismeri a körülötte lévő világot. Ternovszky az Ulrich König és Imo Moszkowicz rendezte sorozat animációs részeit dirigálta az sorozat két évadjának 52 részében.
9. Macskafogó (1986)
Talán nem akad olyan magyar, aki ne hallaná a fülében a „Jöjjön csak közelebb, Safranek!” vagy a „Mehetünk vissza a balettbe ugrálni!” mondatokat. Ternovszky első egészestés, máig legsikeresebb rajzfilmjét, az újfent Nepp Józseffel közösen megalkotott Macskafogót 1986-ban mutatták be – és közel negyven évvel a megszületése után is idézik mondásait. A fél ország – egész konkrétan négy és fél millió ember – látta, és Cat City címmel külföldön is sikerrel vetítették, keleten és nyugaton egyaránt. 2018-ban ismét, ezúttal digitálisan felújítva került a mozikba, hogy újabb generációkat hódítson meg örökérvényű poénjaival.
A Mickey egérre és a nyugati kémfilmekre reflektáló történet szerint Grabowski (Sinkó László), a szuper egérkém elindul Pokióba, hogy megszerezze Fusimisi professzor robotkutyájának tervrajzát, hogy egyszer és mindenkorra leszámoljon a macskauralommal, ahol Mr. Teufelek (Benedek Miklós) és Giovanni Gattót (Körmendi László) zsigerelik az egértársadalmat. Mindannyian tudjuk, hogyan sikerül az akció – szerencsére nemcsak rajta múlik az egérvilág sorsa, hiszen Lusta Dick (Mikó István) is új barátságokat köt Mexikóban…. A Macskafogó sikerét a remek karaktereknek, a jó érzékkel megalkotott stílusparódiának és a kiváló zenéknek is köszönhette. Társasjáték, képregény, színpadi adaptáció, sőt még ruhakollekció is készült belőle – nem csoda, hogy közel harminc évvel a megszületése után elkészült hozzá a folytatás is.
10. Macskafogó II. – A Sátán macskája (2007)
Grabowski (Sinkó László) visszavonult, de amikor a dzsungel mélyén élő macskák elkapnak egy Stanley (Rudolf Péter) nevű újságíró egeret, a szuper egérkémnek ismét akcióba kell lendülnie. Fusimisi professzor találmánya, csakúgy ahogy Grabowski is, kicsit berozsdásodott, de amikor a macskákkal kell felvenni a harcot, nem habozik.
„Ha valaki egyszer már megmászta a Mount Everestet, akkor utána még meghághat újabb nyolcezres csúcsokat, de az egyszer már megmászatott, és e fölé már nem lehet menni. Ez nekem sem sikerült természetesen” – nyilatkozta Ternovszky a Nepp Józseffel közösen elkészített folytatás kapcsán. A Macskafogó II. – A Sátán macskája valóban nem tudott az előd nyomdokaiba lépni, ennek ellenére több mint kétszázezren látták: 2008 legnézettebb magyar mozifilmje és az ezredforduló óta készült legnézettebb egész estés magyar animáció volt.
