Magazin

Utánuk a vízözön – A Warner atombombájának 5 legfontosabb következménye

Milyen hatása lesz a jövőben annak, hogy az egyik legnagyobb stúdió már a kasszarobbantóit is egyszerre mutatja be streaming platformján és a mozikban? Bár egyelőre az egész szakma értetlenül áll a helyzet előtt, lássuk, hogy az első reakciók alapján milyen következményei lesznek a bejelentésnek!

Bár a koronavírusválság a gazdaság valamennyi szektorát érinti, kevés olyan piac van, ahol teljesen felborult a status quo, és az elementáris változások alakítanának át mindent. A turizmus és a légi közlekedés válsága például a legtöbb szakértő szerint csak átmeneti: az emberek szeretnek utazni, és amint lehet, újra elkezdik tervezni a vakációikat. A közbeszédben leginkább ezekről esik szó, pedig úgy tűnik, a legnagyobb hatást a filmforgalmazásra fejti ki a járvány. A Warner csütörtöki bejelentése talán a legfontosabb mérföldkő ebben a folyamatban.

Rögtön streamingre küldi a Wonder Woman 1984-et, a Mátrix 4-et, a Dűnét és az összes többi filmjét a Warner

Természetesen mindez nem előzmények nélkül történt. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az elmúlt évtizedben két fontos trend zajlott egymással párhuzamosan (és egymást erősítve) a filmvilágban: egyrészt a streamingháborúnak keresztelt jelenség, másrészt pedig a középműfajok kihalása a mozikból. Míg az előbbi egy általános technológiai-társadalmi változás keretében zajlik, hiszen egyre inkább a virtuális térben éljük az életünket, utóbbi inkább a fogyasztási szokások változására utal.

A két folyamat együttes eredménye a mozizás kihalása – amely, úgy tűnik, sokkal gyorsabban fog megtörténni, mint azt hittük.

December 3-án a Warner Bros. stúdió vezetője bejelentette, hogy a következő egy évben minden premiert elérhetővé tesz streaming platformján a mozis vetítésekkel egy időben. Kisebb filmek esetében volt hasonlóra példa, de kasszarobbantóknál nem. Márpedig ez most minden nagy premiert érint a Wonder Woman 1984-től a Dűnéig. Viszont csak a következő egy évben – utána elvileg visszatérnek a járványt megelőző korszakhoz, amikor 75-90 napig kizárólag moziban volt elérhető egy film. A premierek egyébként is csak 31 napig lesznek elérhetők az HBO Maxon, utána folytatják a hagyományos terjesztési útjukat, tehát moziban vetítik, majd megvásárolhatóvá teszik az Amazonon, iTunes-on és társain.

De mi a baj ezzel a döntéssel? Miért forrong az egész amerikai filmpiac? A következőkben a bejelentés 5 legfontosabb következményét szedtük össze.

 

1.   A plázamoziktól két-három éven belül elbúcsúzhatunk

A bejelentés legfontosabb következménye mindenekelőtt az, hogy a plázamozik sorsa ezzel gyakorlatilag befellegzett (a művészmozik már évek óta más logikával működnek). A tisztánlátáshoz némi háttérinformáció szükséges: a tengerentúlon – és mivel a filmipar szabályait Hollywood diktálja, ezért némi eltéréssel a világ többi részén is – a mozik a tévé indulása óta élvezik a premierek kizárólagosságának privilégiumát. Vagyis: a premiereket egy bizonyos ideig – az Egyesült Államokban 75-90 napig – kizárólag a mozik vetíthetik, a nézők sehol máshol nem tudják megnézni az adott filmet. Ez hívják a szakzsargonban filmszínházi ablaknak (theatrical window), és ezt a megállapodást rúgta fel gátlástalanul a Warner.

Azért is lehet gátlástalannak hívni a bejelentést, mert a legnagyobb amerikai moziüzemeltető, az AMC pont december 4-én hajtott végre egy rendkívüli kötvénykibocsátást, amit brutálisan elgáncsolt a Warner döntése. A mozik eleve rendkívüli válságot élnek át a járvány miatt, de a bejelentés hatására az összes nagyobb üzemeltető részvénye nagyságrendileg 20%-ot zuhant egyetlen nap alatt! Elvileg ugyan a Warner csak egy éves időtartamra vezeti be az új szabályt, de mivel korábban már a Universal is komolyan csökkentette a filmszínházi ablak hosszát (csak épp ők diplomatikusan tették), bátran ki lehet jelenti, hogy pár hónapon belül a többi stúdió is követi a példájuk.

Hollywood járvány

Nem kell túl nagy szakértőnek lenni, hogy átgondoljuk: ha elérhető azonnal az interneten egy film, akkor kevesen fognak inkább elmenni a moziba. Ezzel párhuzamosan számos alkotást (elsősorban a középkategóriás filmeket) nem éri majd meg bemutatni a szélesvásznon, sokkal több eredményt hoz, ha azonnal a streaming platformon teszik elérhetővé. A választék csökkenése megint csak a nézők elmaradása felé hat, és egy bizonyos nézőszám alatt egyszerűen nem éri meg üzemeltetni a multiplexeket. Ez egy ördögi kör, amelynek a végén egyszerűen inkább a bezárás mellett döntenek majd, és a plázamozik olyanok lesznek, mint a videotékák: a múlt emlékei lesznek csupán.

 

2.   Visszatér a kalózkodás

Bárki bármit mond, a Netflix-ben a legjobb dolog az, hogy visszaterelte a filmnézőket a legális tartalomfogyasztás felé. A millenniumi évek végére a DVD-piac teljesen összeomlott az illegális letöltések miatt. A Netflix felismerte, hogy az új generáció számára nem (csak) az ingyenes elérhetőség miatt annyira vonzó a torrentezés. Hanem annak praktikai okai is vannak: nem kell elmenni a boltba megvenni a filmet, mert két kattintással szinte azonnal elérhetővé válik. A tízes évek közepére sikerült annyira tökéletesre csiszolni a felhasználói felületet, hogy ahhoz képest már a torrentezés is kimerítőnek tűnik: minden ott van kéznél, nem kell csinálni szinte semmit, már megy is a sorozat (sőt még az intrót is át lehet tekerni).

A streamingháború azonban sokak számára azonnal a kalózkodáshoz való visszatérést jelentette. Kevesen látják értelmét annak, hogy 4-6 streamingplatformra előfizessenek, ami ráadásul ugyanennyi felületet, regisztrációt, beállítást, megszokást, finomhangolást, egyszóval fáradtságot jelent. A stúdiók szeretnék úgy beállítani, mintha a nézők számára ez az egész a pénzről szólna, de ez valószínűleg nem igaz: a filmezés élménye legalább olyan fontos. Márpedig, ha van egy felület, ahol minden filmet elérhetünk (nevezzük mondjuk ncore-nak), akkor ahhoz képest kevésbé vonzó, hogy a legális úton keresgélni kell a csatornák között.

A csütörtöki bejelentés két tekintetben is erősíti ezt a hatást: a filmek Amerikában azonnal elérhetővé válnak a premier idejében, tehát másnapra a torrentoldalakon is fenn lesznek. A filmpiac pedig globális, és ami az online térben történik, az szintén globális – egy film terjedését online térben nem lehet megállítani a határoknál. Tehát a többi országban, ahol még nincs HBO Max a filmrajongók valószínűleg az illegális, de azonnali elérést választják majd a várakozás helyett

 

3.   A Warner Bros. aranykorának hivatalosan is vége

A Warner Bros. egészen a közelmúltig nem egyszerűen az egyik legnagyobb hollywoodi stúdió volt, hanem az egész iparág számára ők diktálták az ütemet. Ők voltak a szexi stúdió, akik bevállalósak voltak, de a merészségük többnyire eredményes volt (gondoljunk csak a Mátrixra vagy a Mad Max – A harag útjára!). Olyasmi volt, mint amit manapság gondolunk az HBO-ról: vakmerő, szókimondó, tabudöntögető szériák, amelyek, ha működnek, mindent megváltoztatnak (pl. Trónok harca).

Ezeknek az időknek vége. Ez nem most történt, sőt: a DC-képregényfilmek például kevés kivételtől eltekintve csak a Marvel árnyékai, gyenge vagy erőltetett koppintásai (hol van már A sötét lovag?!). A Tenettel még utoljára megpróbálkozott a Warner megmenteni a renoméját, de a vállalkozás kudarcba fulladt: Christopher Nolan filmje csalódást keltő bevételi adatokkal távozott a mozikból.

Warner: árnya egykori önmagának

A csütörtöki Warner-bejelentésben már nyoma sincs a korábbi trendszetter-attitűdnek. Az atombombával felérő nyilatkozat sokkal inkább tűnik egy átgondolatlan és megalapozatlan, dühből és frusztráltságból hozott döntésnek, mint a helyzet helyes értékelésének. Nem csoda, hogy az egész iparág értetlenül áll a bejelentés előtt.

 

4.   Az HBO Max átváltott „dupla vagy semmi” üzemmódba

A streamingháború kitörésekor mi egy enyhe „talán”-t mondtunk az HBO Max jövőbeli sikerére. A csatorna idén tavasszal debütált, és sajnos nem jó számokkal – a projekt nem volt akkora bukás, mint a Quibi (amit a napokban hivatalosan is halottá nyilvánítottak), de az látszódott, hogy nem hozta a várt számokat. Kliensproblémák és technikai csúszások jellemezték a projektet, de a nagyobb baj az, hogy az HBO előfizetőinek a fele, aki egyébként ingyen megkapná a Maxot, nem is regisztrált a platformra – ennél jobban talán semmi nem mutatja, mennyire nem sikerült vonzóvá tenni a csatornát.

A Warner már a Tenettel is kockáztatott, a mostani döntésnél azonban jóval nagyobb a tét – mondhatni all-int mondtak. Iparági szakértők számára egyértelmű: nem fog befolyni annyi pénz az HBO Maxon keresztül a kasszarobbantók esetében, mintha mozikban vetítenék le azokat. A Universalnak még sikerült jó pénzt keresnie a Trollokon, de fél évvel később a Disney már bukta a Mulant – pedig mindkettő fizetős volt még az előfizetők számára is!

HBO Max: csak romok maradnak utána?

Egyértelműen látszik: a Warner abban reménykedik, hogy a Mátrix, a Dűne és mondjuk a Space Jam rajongói a platformon maradnak a film után is. Ezt a manővert a kiskereskedelemben tiltják – ez az a helyzet, amikor ráfizetéssel árulják a láncok a dinnyét augusztusban, mert a dinnye miatt megvesszük majd náluk a tejfölt is. Pontosan ezért akadt ki minden szereplő a Warnerre. És közel sem biztos, hogy működni fog a manőver. Márpedig, ha az HBO Max bukik, szinte biztos, hogy a Warner is földbe áll.

 

5. Európa bekavar

A Warner a bejelentéssel úgy döntött: tárgyalások helyett erőt alkalmaz. Ezt Amerikában megteheti, ahol sokkal nagyobb terük van a vállalkozásoknak. Európában azonban általánosságban is több szabályhoz kell alkalmazkodni, a kultúrára pedig ez fokozottan igaz. Már a tízes években zajló és végül Trump által elgáncsolt EU-USA szabadkereskedelmi paktum tárgyalásai során is az egyik sarkalatos pont a francia mozikra vonatkozott. Franciaországban ugyanis a mozik és francia filmek rendkívüli állami védettséget élveznek, és a remek érdekérvényesítő képességük miatt nem valószínű, hogy hajlandóak lennének engedni a privilégiumaikból.

Francia mozi

Hosszú távon persze a franciák sem fogják tudni megállítani a mozik hanyatlását, de rövidtávon biztos, hogy komoly akadályokat gördítenek a Warner tervei elé, amely akár az egész európai piacon problémákat okozhat. Könnyen lehet, hogy az EU végül nem engedélyezi a filmszínházi ablak szétzúzását, akkor pedig a Warner gyakorlatilag az egész európai piacot bukni fogja – erősen kérdéses, hogy el tud-e égetni még ennyi pénzt a stúdió. Könnyen lehet tehát, hogy a csütörtöki bejelentés hatására középtávon nemcsak a plázamozikból kell elbúcsúznunk, hanem a Warnertől és ezáltal az HBO-tól is.

Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás külpolitikai és kulturális újságíró volt. A kettő metszetéből alakult ki filmes specializációja: a politikai témájú és a társadalmi változásokat feldolgozó filmek, valamint a Mediterrán-térség, Németország és Latin-Amerika filmművészete. A Filmtekercs Egyesület pénzügyi vezetője. tothnandor@filmtekercs.hu

Podcast

Hirdetés

Hirdetés